Függetlenség, 1881. március (2. évfolyam, 59-89. szám)
1881-03-26 / 84. szám
Budapest, 1881. — Második évfolyam. Szerkesztői Iroda és kiadó hivatal Budapest, IV. koronaherrzsgntozat. Csak bérmentes leveleket fogadunk el. feliratokat nem küldünk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁR : Vidékre postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egész évre ...... 10 frt Félévre................................ 8 frt Negyedévre.......................................4 frt Egy béta . . . . . 1 frt 40 kr. Egyes szám Ara: 5 kr. aagar—iBgr~~1 ír«TüükT 84. szám. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Szombat, márczius 26. Szerkesztői Iroda és kiadóhivatal Budapet. IV. komaherczeg-utcza 3. sí Előfizetési pénzek, hirdetések, nyiltterek a kiadóhivatalba czimzendők A lap czímés és az utczát pontosan ,egyesülni kérjük. £ 31 irdetéseket és nyTilttexeteet árszabály szerint fölvesz a kiadóhivatal fölhívás előfizetésre. Figyelmeztetjük és kérjük tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, hogy újabb megrendeléseiket mielőbb megtenni méltóztassanak. Lapunk ára : Egy hóra....................................1 frt 40 kr. Két hóra....................................2 frt 80 kr. Három hóra..............................4 frt kr. Lapunk mindennap, tehát hétfőn és ünnepek után következő napokon is megjelen. Az előfizető nevének, eziminek, lakhelyének s az utolsó postának tisztán s olvasható kiírását kérjük,hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék. Előfizetést a hó bármely napjától elfogadunk. , , Régi előfizetőink legczélszerübben cselekesznek, ha címszalagukat a postautalvány szélére ragasztva beküldik a kiadóhivatalnak. ~j&~ A s előfizetési pénzek és postai utalványok Budapestre a „Függetlenség 11 kiadóhivatalába (Koronaherczeg-utcza 3 szám) küldendők.A ,,Függetlenséga kiadóhivatala. Pártunk és a pártok. Pártunknak a többi pártokkal, kiváltképen pedig a habarék-párttal szemben a választási küzdelmek alatt követendő magatartására nézve a lapunkban kifejtett álláspontot foglalja el a „Független Hírlap“ is. E lap egy czikkében reflektálva az „Egyetértés”nek kisebbségi lemondást és habaréktámogatást ajánlgató czikkére, így nyilatkozik : „Az „Egyetértés“ hivatkozott czikke semmi esetre sem tolmácsolja a függetlenségi pártnak határozatát, de egyáltalán nem alapszik az összes párt által táplált nézeteken sem.“ E nyilatkozat, amint a hangulatot ismerjük, teljesen korrekt. Az „Egyetértés“ czikkének ama tendencziája éles megbírálás tárgyát képezte a függetlenségi párt képviselői között, s általánosnak mondható a visszatetszés, amellyel ez irányt visszautasították. A párt, ha elvi alapját tisztán fentartani és a függetlenség eszméjét terjeszteni akarja, nem hirdetheti a tant, amely másodrangú kisebbség esetén a lemondást és egy elvi szempontból velünk homlokegyenest ellentétben álló párt javára való föltétlen közremunkálást ajánl. Tizen legyenek elvbarátaink valamely kerületben, e tz is polgári és hazafiúi kötelességét teljesíti, ha kiválaszt maga közül egyet, hogy neve mellett a függetlenség zászlaja körül sorakozzék. Erkölcsi erőnk emelése, programmunk terjedése, táborunk növelése érdekében szükség és kötelesség, hogy fölfelé, kifelé és befelé megmutassuk meddig hatolt el az ország függetlenségének nagy elve. A példa és tapasztalat megmutatta választásról választásra, hogy ahol azelőtt csak jelöltet állítottunk, a következő választáskor már vagy győztünk, vagy legalább imponáló erőben jelentünk meg a kürdtéren. Ezt a példát, ezt a tapasztalást nem lehet megdönteni taktikális álokoskodással, ezt a példát, ezt a tapasztalást irányadóul állítja fel az elvi küzdelem tisztasága, a politikai meggyőződés szilárdsága, a nép bizalmának fentartása követeli; ez a hit, ez az elv, ez a becsület programmja. Csak igy lehet elveket meggyökeresiteni és e meggyökeresedés alapján egy áramlatot teremteni, amely elsöpör minden más pártot, amely személyi érdekeket szolgál, csal, ámít és tönkre dolgozik. — márcz. 25. A képviselőház bezárására vonatkozólag újabban ismét az a hír van elterjedve kormánykörökben , hogy pünkösdnél előbb nem fog megtörténni. Az ülésezésnek e kihúzása nem annyira a képviselőház tárgyalásaira váró munkaanyag miatt, hanem Rudolf királyfinak házassága folytán történnék, amelyre nézve nincs meg ma sem a végleges elhatározás a két udvar között. Függőben van a napnak megállapítása a királyfi visszaérkeztéig. Akkor fog csak eldőlni májusban történjék-e meg vagy októberben. Most egyelőre ismét a május a valószínűbb, mint az október. Magához az egész házassági ügyhöz természetesen semmi közünk. Akár májusra akár októberre határozzák el, a család dolga marad az alkalmas időpontot megállapítani. De már ahoz igenis van közünk, hogy a képviselőház itt tartása vagy nem tartása a bizonytalanság által oly zsibbasztólag hasson mind a munkaképességre, mind a napirendre, mind a választóközönségre. Ideje, hogy e részben valahára tisztába jöjjön úgy a közönség, mint a parlament. S így csak helyeselni tudjuk a függetlenségi kör mai határozatát, amelynek értelmében többeknek felszólalására Helfy Ignácz a holnapi ülésen a napirend előtt kérdést fog intézni a kormányhoz : nyilatkozzék a ház munkarendjére és az országgyűlés bezárásának idejére. A függetlenségi kör mai ülésén néhány választási és szervezkedési folyó ügy elintézése után, a párt által ajánlandó jelöltek lajstromának összeállítása került szóba. Többféle vélemény merült fel. Az elnöki indítvány egy öttagú bizottságra kívánta azt bízni, míg ezzel szemben mások a jelöltek megbírálásának és ajánlásának egész ügyét az együtt levő képviselők plénuma által kívánták gyakoroltatni. Ez utóbbi vélemény mellett azzal érveltek, hogy több ember több inforácziót tud adni azokról, akiket majd a párt a kerületek felhívására jelöltül ajánl. E két véleménnyel szemben azon közvetítő indítvány emelkedett határozattá, hogy a közelebbi értekezletek egyikén a kör megalakítja a bizottságot, hogy előleges információkat szerezzen be a jelöltekről, de e bizottság véleményét indokolás kíséretében köteles bejelenteni a körnek, amely a felmerülő vélemény felett majd véglegesen dönt. Tárgyalás alá kerültek ezután a holnapi ülés napirendjén álló kérvények. Mukics Ernő felhívja az értekezlet figyelmét a Szabadka áros és a vallásügyi miniszter között a kalocsai érsek által a város által 1875-ig élvezett patronátusi és választási jog ellenére kinevezett hitelemzők fizetésének kiutalványozása körül fölmerült viszályra, amelyben a miniszter a város jogainak sérelmével, az ez által nem választott hitelemzők fizetését kiutalványoztatni elrendelte. Szabadka ez intézkedés ellen a képviselőháznál keres orvoslást, ragaszkodva patronátusi jogainak gyakorlásához. A kör egyhangúlag magáévá tette Szabadka álláspontját, s a kérvény tárgyalásánál ez irányban fogja szavát és szavazatát érvényesíteni. Ezután a tanítóegyletek szövetkezésének ügye került szőnyegre. A kör Thaly Kálmán, Verhovay és Vidliczkay felszólalásai után mind az egyesülés szabadsága, mind a tanítók szellemi és anyagi erőinek tömörülése szempontjából teljesen magáévá teszi a kérvényt, s határozatot is nyújtana be, ha a házszabályok az ezen ülésszakban már határozat tárgyát képező ügyben újabb határozat benyújtását megengednék. A házszabályok szerint nem marad más hátra, mint felszólalás által figyelmeztetni a kormányt, hogy a tanítók e méltányos, jogos és hasznos szövetkezésének útjába akadályokat ne gördítsen. Ennek megtételével Thalyt bízta meg. Végre a perrendtartás tárgyalására került a sor. Helfy Ignácz indítványt óhajtana beadni, hogy miután az országgyűlésre még sok fontos tárgy elintézése vár, s az idő rövidsége mellett vagy azok maradnak le a napirendről, vagy a perrendtartás nem tárgyaltatnék a megfelelő alapossággal, azért ezt levétetni kívánja a napirendről. Madarász József ezzel szemben arra utal, hogy ezzel nemcsak könnyen kisebbségben maradnánk, de arra hivatkoznának miért nem adták elő, akik az elhalasztás mellett vannak, indokaikat egy hét előtt, midőn napirendre kitűzéséről volt szó. Maga részéről néhány helyes intézkedést lát a javaslatban s már csak ezért is a tárgyalás mellett van. Verhovay Gyula szintén ellene van az elnapolási indítványnak. Nem szeretné, hogy már csak kortesfogásból is azt mondják a pártról, hogy akadályozza az általánosan rossznak ítélt perrendtartásnak újból való fölcserélését, tehát a reformot. Ha másért nem, a végrehajtásokkal szemben javaslatba hozott könnyítésekért, amelyek a szegényebb osztályt, legyen hivatalnok, földmivelő, vagy iparos a végszükség törvényének oltalma alá helyezik, óhajtja, hogy a napirend megváltoztatására indítvány ne tétessék. Hanem ezt mellőzve, igenis szólíttassék fel a kormány, hogy a ház munkaképességének, s a még elintézetlen fontos ügyeknek tárgyalása érdekében, tegyen határozott nyilatkozatot meddig kívánja foglalkoztatni a házat, s mi a munka programmja? Unger Alajos Verhovay nézetéhez csatlakozik. Hasonló szellemben szólal fel Komjáthy Béla, aki a párt működésének komolyságával látná ellentétben állónak, ha amibe beleegyeztünk, annak ellenkezőjét indítványoznók. Helly újabb felszólalásában úgy értelmezi a perrendtartásnak a jövő országgyűlésig tartó elhalasztási indítványát, hogy az kapcsolatosan történjék a munkaprogramm érdekében teendő felszólalással. A kör elhatározza, hogy az elhalasztási indítvány mellőzésével egyszerűen az országgyűlés további foglalkoztatása és az ülésszak bezárása iránt tegyen a kormányhoz kérdést. Broodból írják lapunknak márcz. 23-ról: A bécsi lapok azon tudósítása, mely szerint Württemberg herczeg Bosznia főhadparancsnoksága és kormányzóságától fölmentetett, itt mindenütt nagy örömet keltett. Reméljük, hogy ezúttal a gyeplő erélyesebb kezekbe fog tétetni és azon határozatlan s bizonytalan állapotoknak vége vettetik, melyek a herczeg törekvése által, magát minden áron s mindenfelé népszerűvé tenni, mindenütt uralkodtak. A herczeget mindenütt csak amolyan bábnak tekintették. Ő törzskari főnöke Albory br. akaratának úgyszólván tökéletesen alá volt rendelve. A főrendiház folyó évi márczius hó 26-án 11 órakor ülést tart. A kormány— amint értesülünk — legközelebb terjedelmes törvényjavaslatot fog a lánczhajózás tárgyában a képviselőház elé terjeszteni. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván, Éles Henrik kérdést intéz a kereskedelmi miniszterhez, van-e tudomása arról, hogy a „Magyar országos bank“ „Bane nationale de Hongrie“ czímet akarja felvenni, s szándékozik-e e helytelen elnevezés bejegyzését megakadályozni ? Kemény Gábor b. miniszter kijelenti, hogy épen ma jutott hivatalos tudomására az, hogy a nevezett banktársaság csakugyan az említett franczia czimmel jegyeztette be magát a kereskedelmi törvényszéknél. Miután azon nézetben van, hogy a franczia elnevezés nem felel meg a bank magyar nevének s miután az eddigi gyakorlat az volt, hogy ha ily téves bejegyzés történt a kereskedelmi törvényszék a minisztériumtól vett figyelmeztetést tekintetbe véve, a kívánt eredmény eléretett, ma kiadta azon rendeletet, hogy a kereskedelmi törvényszék az érintett elnevezés helytelen voltára figyelmeztessék. Éles Henrik kijelenti, hogy a válaszban megnyugszik. Ezután felvétetett a polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat. Pauler igazságügyminiszter előrebocsátván, hogy Teleszky betegsége miatt nem jelenhetett meg az értekezleten, tüzetesen indokolja a törvényjavaslatot, mely hosszú vita után átalánosságban elfogadtatott. A tárgyalásban részt vettek: Kemény János b., Dárday Sándor, Emmer Kornél, Apáthy István, Hegedűs Sándor, Bethlen András gróf, Ivánka Imre, Vargics Imre, Kemény Géza b., György Endre, Misztcs János és Tisza Kálmán miniszterelnök. A részletes tárgyalás a közelebbi értekezletre halasztatott. Ezután Baross Gábor szóba hozta az öt éves mandátumra vonatkozó indítványt s ezzel kapcsolatban a házszabályok módosításának kérdését. Tisza Kálmán miniszterelnök az elsőre nézve megjegyzi, hogy az időt ezúttal nem tartja alkalmasnak arra, hogy ily nagy fontosságú indítvány tárgyaltassék, a jövő országgyűlésen azonban lehet egy alkalmas pillanatban a kérdést elvileg megvitatni , a házszabályok módosítására nézve azonban nem lát akadályt. Baross Gábor kijelenti, hogy nézete szerint az idő kérdése nem döntő ezen országos és nem pártérdekű ügyben, azonban kénytelennek érzi magát a párt határozatának engedni. Végül Vécsey Tamás a holnap tárgyalandó kérvényekre vonatkozólag adja elő a kérvényi bizottság jelentését, melyhez Baross Gábor és Hérics Antal szólanak. Ezzel az értekezlet este fél 10 óra körül véget ért. Az országgyűlési mérsékelt ellenzék mai értekezletén tárgyalás alá vette a polgári perrendtartási javaslatot; elő ie szóltak Szilágyi Dezső, Hódossy Imre és Adolf, a javaslat mellett pedig Horváth Lajos, Juhász Mihály, Chorin Ferencz és Mandel Pál. Miután a kérdés tudományos szakkérdés, az értekezlet természetesen határozatot nem hozott. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése igen nagy érdeklődés mellett ma tartatott meg a megyeház nagytermében, mely zsúfolásig megtelt kamarai tagokkal. A tömeges részvételt az okozta, hogy a mai közgyűlés egyik tárgyát a tisztujítás is képezte, mi 3—3 évenkint ejtetik meg. Hodossy Imre elnök az ülést megnyitván, dr. Siegmond Vilmos kamarai titkár a választmány évi jelentését terjeszti elő, melyből kivesszük a következőket : Felvétetett 41, kitörültetett önkéntes kilépés folytán 43, kényszerrel 1, bejegyezve maradt 778 ügyvéd. Ügyvédjelölt felvétetett 158, kilépés folytán kitörültetett 83, létszámuk 907, ezek közül tényleges gyakorlaton van 449. Az ügyvédek létszáma évről-évre apad, az ügyvédjelölteké szaporodik, a tényleg gyakorlatban levő ügyvédjelöltek száma évről-évre apad. A három utolsó évet tekintve, a fegyelmi panaszok száma 1880-ban a legnagyobb, legtöbb vizsgálat is ez évben tartatott, de legkevesebb végtárgyalás. A vétkeseknek talált vádlottak száma apadt, a súlyosabb büntetések legnagyobb számban 1879-ben, 1880 ban legtöbb esetben a pénzbírság büntetése lett alkalmazva. A jelentés ezután a választmány általános érdekű határozatait, az ügyvédi kar és az igazságszolgáltatás érdekében szerkesztett különleges felszólalásait illetve felterjesztéseit emeli ki és végül az e téren tapasztaltakról ad számot, felemlítvén, hogy az ügyvédi rendtartás módosítását tárgyazó s a képviselőház elé terjesztett javaslat az ügyvédi kar számos súlyos bajait enyhíteni, idővel megszüntetni volna hivatva ; ehhez azonban — mondja a jelentés — szükséges, hogy az anyagi és alaki törvényeink alkotása körül eddig nyilvánult ügyvédellenes áramlatnak befolyása megszüntettessék, hogy tehát az ügyvédi kar, mint az igazságszolgáltatás kiváló fontosságú tényezője az egyes törvények intézkedései által az őt jogosan megillető poletra emeltessék. Remélik, hogy jogszolgáltatásunk folyamatban levő reformmunkálatai bő alkalmat fognak szolgáltatni az ügyvédek tekintélye, állása és tisztességes megélhetése ellen irányzott eddigi rendszabályok paralizálására, remélik s óhajtják, hogy az ügyvédi kar tagjai a birói állások betöltésénél azon figyelemben fognak részesittetni, melyre méltán igényt tarthatnak s eddigi irányzatos mellőzésük megszüntettetik ; remélik és óhajtják, hogy a bíró és ügyvéd közt sok helyütt fenforgó feszült viszony is megszűnik. A jelentés tudomásul vétetvén, annak az ügyvédi rendtartásra vonatkozó passzusához Dr. Dell’ Adami Rezső szólal fel. Szerinte az ügyvédi kamara által a kormány felhívására felterjesztett törvénytervezet az ügyvédi kar jogos igényeinek minimumát tartalmazza. De azt sajnálja, hogy a kamara nem adott alkalmat országos ügyvédgyűlés útján ezen egyhangú vélemény ünnepélyes kifejezhetésére. E tervezet alapelveivel homlokegyenest ellenkezik a kormány javaslata. S e javaslat a képviselőház jogügyi bizottságában mit sem javult. Még ez ülésszak alatt törvényerőre szándékoltatik emelni, s ezáltal a kar sujtása a reform álneve volt. Meg kell ragadnunk — úgymond — az alkalmat, a megmenthető megmentésére. A kormányjavaslat nem az ügyvédnek, hanem az egyesnek és a közönségnek ad oltalmat, tehát nem az ügyvéd privilegiált jogából, hanem privilegiált üldözéséből, indul ki, s azt vitatja, hogy erkölcsi emelésükre leghatályosabb a pénzbírságokkali fenyítés szüntelen alkalmazása. Egyedüli kárpótlást ad a visszatartási jog. De a kárpótlás megbélyegző, mert megvonja az önkormányzat azon hatalmát, melyet más kulturállamokban élveznek az ügyvédek. Hivatkozik a külfödre, felemlíti többi között Olaszországot, mely 1879-ben módosította a franczia mintát, de az ügyvédség szabadsága és méltósága érdekében, egyedül nálunk sújtják az ügyvédséget, mint a függetlenség elemét. Még adminisztratív javításokat is megtagadtak. Maholnap a magyar ügyvédi kérdés puszta nekrológ, halottas beszéd lesz. A jogokat feladni nem szabad. Végül következő indítványt tesz: „Mondja ki a közgyűlés. Az évi jelentésnek az ügyvédi rendtartásra vonatkozó része azzal fogadtatik el, hogy a budapesti ügyvédi kamara mély sajnálatát fejezi ki a felett, hogy az e tárgyban a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat mellőzi azon alapelveket, azon szükséges és jogosult javításokat, melyeket a kamarai tervezet kijelölt, és melyek nélkül a kar életérdekei nem biztosíthatók. Ehhez képest, a választmány utasíttatik, minden törvényes eszköz felhasználására a végből, hogy ama javaslat, jelen alakjában törvénnyé ne váljon, hanem a kamarai tervezet szellemében módosíttassák.“ Chorin Ferencznek nincs ugyan kifogása Dell’Adami indítványa ellen, de ő több eredményt várna egy országos ügyvédi értekezlettől. Különben megjegyzi, hogy az országgyűlési igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot még nem is tárgyalta, ott pedig lényeges javításokon mehet át. Dell’Adami fentartja indítványát s megjegyzi, hogy az igazságügyi bizottság, mely a szóbeli eljárást is elodázta és még a szóbeliség tanulmányozására külföldre való utaztatást is némán nézi, aligha fog valamit az ügy érdekében tenni. Erre a közgyűlés Dell’Adami indítványát egyhangúlag elfogadta. Ezután a beterjesztett számadások fogadtattak el, megállapittatott a költségvetés, szavazással döntetett el, hogy a tisztviselők tiszteletdíja 3 évre megállapittatik, a számvizsgálók kirendeltettek, s a szavazatszedő bizottság megállapittatott. A szavazás ma és holnap délelőtt 10—12 óráig a ügyvédi kamara helyiségében folyik s az eredmény vasárnap délelőtt 10 órakor fog ugyanott kihirdettetni. Ezzel az ülés véget ért. A termény uzsora. Aki falun a nép közt él, látja, vagy láthatja a köznép elszegényedését; a hitelintézetek és takarékpénztárak a népnek kisebb kölcsönt nem adnak, másrészt míg a szegény ember utánna jár, tetemes időmulasztás és költségébe kerül, a következménye ennek aztán az, hogy uzsorás kezébe kerül, és ez egészen tönkreteszi. Van a falusi uzsoráskodásnak sokféle módja, de uzsoráskodik itt nem csak a kis boltos, hanem gazdaember is. Ad a szegény embernek így a tavasz elején 20 forintot kölcsön, és erre tartozik neki szüretkor egy 140 literes hordó bort kamat fejében adni. Ha véletlenül nem terem szegénynek annyi bora, akkor a kamatot hozzácsapják a tőkéhez, így volt ez az elmúlt évben is. A tőke 20 frt, egy hordó bor kamat 10 frt, a kötelezvény kiállíttatik 30 frtra, és ezután jár a megfelelő kamat. Nagyon természetes, hogy néhány év múlva a szőllőt dobra verik, és a volt tulajdonos később csakis mint napszámos kapálhatja egykori tulajdonát. Bor helyett a gabonával is hasonlóan fizetik az uzsoráskodás. Egy köböl rozsra tartozik aratás után egy köböl rozsot kamat fejében adni. Az uzsora ellen hiába minden irkálás, nézetem szerint a községek maguk vannak hivatva ezen a bajon segíteni, éspedig kölcsönös népsegélyző egyletek alakítása által, amennyiben ez által lehetségessé válik, hogy minden szegény ember, a maga filléreit növelhesse, gyümölcsözővé tehesse, és ha a szükség úgy hozná magával, kisebb mennyiségű kölcsönt, minden költség és utánjárás nélkül saját községében mérsékelt kamatfizetés mellett találhatna. Hogy mily üdvös az ilyen segélyző-egylet, utalok a polgárdi (Fejérmegye) segélyző egyletre, mely 1875. január 1-én 10 krajczáros betétekből 6 évre alakult, s azóta minden 2-ik évben egy új évfolyamra, ma már a VI-ik évfolyam kezdődött, és a jelen évi zárszámadásuk 64742 frt és 92 frt tüntet ki. Nem is tudják a jó polgárdiak, hogy mi az uzsora, nincs is ott szegénység, de elsősorban köszönhetik ezt a polgárdiak Neimann Sándor ottani földhaszonbérlőnek, ki megteremtője volt e szép eszmének, és szép összeggel hozzájárult az alakulási költséghez. Mivel azonban kisebb községekben az ilyen egylet alakultatása nem igen lenne kivihető, óhajtandó 2—3 község csoportulása, ez esetben lehetővé tétetik létrejövetele. Borsod megyében szinte néhány község, felismerve ezen egyletek hasznosságát, létrejövetelén működnek, és felkértek az alapszabályok megküldésére, mit készséggel teljesítettem, és kész vagyok ezentúl is kellő felvilágosítást és nyomtatvány-mintákat a hozzám érkező megkeresésekre adni. Ernőd, márcz. 24. Weltner Mór: » A nihilisták és a kormányok. A Daily Telegraph igen érdekes részleteket hoz egy részről a nihilisták és szocziáldemokraták legújabb mozgalmairól, nemkülönben az európai nagyhatalmasságok kormányai szándékairól azon rendszabályokra nézve, melyekkel a nihilisták és szocziáldemokraták ellen fel akarnak lépni. Mindazon hírek, mind az idézett angol lap, melyek el vannak terjedve az európai nagyhatalmasságok szándékairól a nihilizmus és a forradalmárok eben alkalmazandó rendszabályokra nézve, nagyon is túlzottak. Meg lehet, hogy a muszka kormány óhajtaná, hogy az európai kormányok erre nézve bizonyos egyességet kössenek, de eddig ezeknél semminemű hivatalos lépést nem tett, és csak a Nowoje Wremja szólalt fel e tárgyban. Azt akarják némely német és muszka lapok bebizonyítani, hogy a megölt cár elleni összeesküvés Svájczban és Párisban jött létre. A Nowoje_ Vremja azt kívánja, hogy Muszkaország szakítson meg minden diplomácziai összeköttetést Svájczczal és kétszerezze meg a Svájczból érkező aruk vámilletékét, végre pedig, hogy minden svájczt fizessék ki Muszkaországból. Ha ezen rendszabályok nem mutatkoznának sikereseknek, akkor szólittassék fel Németország Svájci annektálására. A Daily Telegraph itt azon igen logikus észrevételt teszi, hogy csodálja, miért nem kivánja a Nowoje Wremja Németországtól azt is, hogy annektálja az Egyesült észek-amerikai államokat, minthogy ott még több muszka nihilista és német szociáldemokrata van, kik egyebet nem tesznek mint Európában létező honfitársaikat a királyok és kormányok ellen fellázítják. Igaz, hogy sehol sincs több nihilista és szocziáldemokrata, mint az Egyesült Államokban. A német szocziáldemokrata Hasselmann New Yorkban egy igen erősen látogatott meetingben nagyon heves beszédet tartott a koronás fők ellen és dicsőítette a király gyilkosságot, jelesül a muszkaszáron elkövetettet. Ezen beszéd sok ezernyi példányban köröztetik most Németországban és múlt szerdán Modernben Lipcse mellett a laktanyába is becsempésztetett, minek következtében ezen épület katonai sorfal által vétetett körül s annak minden helyiségei megmotoztattak. Hasselmann beszédei és más szoczialisztikus röpiratok az ott állomásozó katonák borjaiban meg is találtattak, így tehát nemcsak Svájcz, Francziaország és Anglia, hanem még sokkal inkább Amerika az az állam, hol a nihilisták legszabadabban mozoghatnak és esküdhetnek össze a fennálló kormányok ellen. Ami Francziaországot illeti, noha ottan sok elég befolyásos ember létezik, ki a muszka kormánynak bárminemű szolgálatot megtenne, de már a Hartmann eset is bebizonyította, hogy a franczia kormány épen nem hajlandó a menhely jogot korlátozni és a franczia törvényeket nem oly könnyen fogják megváltoztatni, ha még több oly eset adná is magát elő, mint a cár meggyilkolása. Európa szabadelvű és alkotmánnyal bíró kormányai ezen kérdést igen gyakorlati szempontból tekintik, mondja a Daily Telegraph, ez pedig a következő: Még a legszabadelvűbb európai államok is, jelesül Francziaország, Belgium, Olaszország és Svájcz is oly rendőri szervezettel bírnak, melynek egyik ága a politikai ellenőrködés és kémkedés ; ezen politikai kémek által az illető kormányok mindenről értesíttetnek, ami ott történik és a kormányok egymásnak azon jó szolgálatot teszik, hogy a tett felfedezéseket egymással köztik. Így történt, hogy a muszka kormány két oldalról, Francziaországból és Angliából jó eleve tudósíttatott a meghalt czár ellen tervelt merényletről. Hogy a muszka állam rendőrség igen hiányos a maga szervezésében, arról sem Anglia, sem Francziaország nem tehet, a muszka rendőrség azt hiszi, ha kegyetlenkedik és szigorúan lép fel, ez pótolja azt, mit ügyetlensége elvét. Hogy a muszka rendőrség valóban ügyetlen, az most is az által van bebizonyítva, hogy azt a muszka kormány egészen újból akarja szervezni. Mindaddig mig ez meg nem történt, csak nem lehet kivárni a külkormányoktól, hogy annak helyét pótlják. Tudósíthatják a pétervári kormányt mindenről, de helyette fel nem léphetnek. A Daily Telegraph czikkét ezzel végzi: „Bármi gyalázatosnak és fertelmesnek tartjuk is a politikai kémkedést, de a szárazföldi európai államok, úgy látszik, mégsem nélkülözhetik azt, de legkevésbé nélkülözheti azt Muszkaország, és furcsa, hogy éppen ott, hol az legszükségesebb, Muszkaországban, leghiányosabb, legrosszabbul van szervezve, és konstatálva van, hogy az ottani rendőrség a rendőrfőnöktől kezdve az utolsó dvornikig, rubelekkel és kopekekkel megvásárolható, s hogy vásárolhatásuknak bizonyos árszabálya van. Ne keresse tehát Muszkaország a hibát a külföldön, hanem saját területén és a maga által fizetett tisztviselők közt. Külföldi hírek. Ázsiai állapotok. Mintha nem volna elég a töröknek az a baj, mit az európai tartományok okoznak szegény fejének, a kis-ázsiai népek elégedetlenségét is felszínre akarják hozni. Az arabok, a drúzok, a kis-ázsiai törzsek állítólag elégedetlenek azért, mivel a törökök elhanyagolják, mellőzik őket, sőt hogy a libanoni drúzok már fel is lázadtak. Nagy azonban a valószínűség, hogy az itt felmerült rendetlenségeknél , ha ugyan vannak rendetlenségek, újra európai kéz működik, mégpedig azok keze, kiknek már sokáig él a török és szeretnék mihamarabb nyakát szegni.