Függetlenség, 1881. április (2. évfolyam, 90-118. szám)

1881-04-08 / 97. szám

Budapest, 1881. s ellenzékit felállítani annál is inkább, mert van elég nem kormánypárti választó is, de szer­vezetlenül nem tehetünk semmit, függetlenségit azonban ha 10 szavazata lesz is, fogunk állí­tani, csak azért, hogy legyen elvetve a mag­a melyből győzelmesen nő majd fel pártunk tere­bélyes fája. A nagy-kaposi értekezlet, üng megye nagy­­kaposi kerületéből írják : A nagy-kaposi választó­­kerület polgárai e hó 3-án tartották meg a füg­getlenségi párt szervezése végett Kis-Geőczben Kis Albert vendégszerető házánál a szűkebb körű értekezletet. Daczára a rossz időnek és feneketlen sárnak a választók igen szép számmal jelentek meg. Gortvay János ügyvéd előadá az értekezlet czélját; Farkas ismerteté az 1848-ik év óta keletkezett politikai pártok elveit, polgári s alkot­mányos jogainkat s a jelenkori visszaéléseket; Fekésházi Lajos bizottsági tag igen hi­ven ecseteli, hogy a katholikus lelkészek, jegyzők és közigazgatási tisztviselők a felsőbbségről szóló füg­gésök miatt a kormánypárt mellett érvényesítik befolyásukat, s csak a protestáns lelkészek azok, a­kik meggyőződésük szerint függetlenül gyakorol­ják választói jogaikat. Fájdalmát fej­ezé ki a fö­lött, hogy noha a tisztviselők a nép választottjai s általa fizettettnek mégis érdeke ellen kénytelenek működni, különben a felsőbbség egyszerűen ki­teszi a szűröket. A jelöltre nézve megállapodás nem történt, azt majd a lisvét után megtartandó kerületi gyűlés fogja, még pedig ha több föllépő lesz, szavazás útján kijelölni, nehogy biztos győ­zelmünket az egyenetlenség veszélyeztesse; mert az ellenpárt nagy hatalmi presszió mellett még pénzzel is dolgozik még mi merőszegénységgel és adóhátralékkal küzködünk. — Ungvári. Az esztergomi függetlenségi párt szervező bizott­sága a következő felhívást tette közzé : Tisztelt választó­polgárok ! Az esztergomi választási kerület függetlenségi érzelmű választó­polgáraival tudatjuk, hogy azon szeren­csében részesülünk, hogy folyók 1881. évi ápril hó 10 én az országgyűlés függetlenségi pártjának notabilitásai: Mocsári Lajos, Németh Albert, Mednyánszky Árpád dr., és Verh­ovay Gyula urak körünkben meg­jelenni, és az országos függetlenségi párt programmját és a bekövetkező képviselőválasztással szemben elfogla­landó álláspontunkat, fenti napon délelőtti 10 órakor a Szent­háromság terén kifejteni fogják. Midőn azt rokon­­érzelmű polgártársainkkal tudatjuk, nem mulaszthatjuk el, ez alkalommal fölhívni mindazokat, kik a független­ségi elveket vallják, hogy minél számosabban megjelenni szíveskedjenek, nemcsak az ünnepély emelése, de a párt­­szervezés eredményessége szempontjából is. „Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán!!!“ Hisszük, reméljük, tudjuk, hogy közel az idő, mi­­dőn a függetlenség elvének diadala által hazánkra, mind­nyájunkra egy jobb kor fog fölvirradni. Önöktől függ tisztelt választók, hogy a függetlenségi elveket váro­sunkban is diadalra juttassák. A Terézváros VI. kerület Podmaniczky­­párt küldöttsége^ — mely tegnap délután tisz­telgett Podmaniczkynál, hogy őt a jelöltség elfo­gadására fölkérje, de melyet — mint tudjuk — Podmaniczky visszautasított, — folyó hó 10-én vasárnap a VI. kerület két­helyiségében (király­­utcza 54-ik sz.) választói közgyűlést hiv egybe, hogy küldetésének eredményéről számot adjon. Miut. —^.r.éstesü­lünk, a Podma­­niczky-párt tekintélyes r­észe nem adja Bus­­bachra szavazatát, hanem új jelöltet léptet föl. Az országházb­ól. A képviselőház ma déli 12 órakor ülést tar­tott. Az elnöki bejelentések után Radvánszky Béla terjesztette be a múzeum ügyének megvizsgálásá­ra kiküldött bizottság jelentését. Ezután harmad­szori felolvasásban elfogadtatnak a polgári perrend­tartásról és a végrehajtásról szóló törvényjavasla­tok. Az interpellácziókra adott válaszok következvén: Tisza Kálmán miniszterelnök felelt Irányi Dániel interpellácziójára a bihar megyei választási mozgalmakat illetőleg, hol a tisztviselők is részt vettek a pártgyűlésben. A­mi az interpelláczió be­vezetését illeti, mindenekelőtt megjegyzi, hogy az idézett pártértekezlet határozatában is csak a tör­vények korlátain belül eszközölt befolyásról van szó és hogy tudtával oly törvény, mely a válasz­tott tisztviselőt a választási gyülekezetben részvé­teltől a választás jogának bármely alakban, de nem hivatalos minőségben, gyakorlásától eltiltaná, nincs. És számos példa van az összes választási idő­szakokból, hol a választott tisztviselők egyik helyen az egyik, másik helyen a másik pártnak választói gyülekezeteiben részt vettek s meg kell jegyeznie még azt is, hogy arról, hogy a tisztviselő egy ily pártgyűlés által hagyja magát intimidáltatni, azért nem lehet szó, mert hiszen a tisztviselők ma nálunk választatnak ugyan, de nem egyes pártgyűlések, hanem a megye közönsége által. A megye közön­sége fog tehát mindenütt az ő jövendő sorsuk fe­lett a jelen módszer megtartása mellett dönteni. Arról azonban biztosíthatja a ház tagjait, hogy ha bármely pártnak érdekében, legyen az akár­­mely párté az országban, valamelyik tisztviselő hivatalos hatáskörébe eső cselekmény, vagy arra vonatkozó ígérete által valamely választót bizonyos jelölt mellett, vagy elleni szavazásra, vagy a sza­vazástól tartózkodásra bírni fog törekedni, bár­mely tisztviselő tegye ezt, bármely párt érdekében tegye ezt, akkor szóló lesz az első, ki óhajtani fogja, hogy a törvények által rendelt törvényes bíróságok útján büntetését elvegye. A­mi magát a kérdést általában illeti, bizto­síthatja az interpellálót, hogy valamint eddig, úgy ezentúl is — pedig már hivatkozhatik két válasz­tásra, mely alatt belügyminiszter volt, — részéről ner­csak semmi olyant nem fog tenni, a­mi a vá­lasztás szabadságát korlátozná; de a­mennyiben a törvény szólót ruházza fel a felügyelettel, annyi­ban természetesen azon kötelességét is fogja telje­síteni, hogy a választási szabadság minden illeték­telen befolyástól megóvassék. (Felkiáltások a bal oldalról : Meglátjuk !) És kijelenti, hogy egy irányban ezen köteles­sége teljesítésében pontosabb lesz, mint eddig volt, mert a választások szabadságát védeni kell tisztvi­selői és hivatalnoki illetéktelen befolyás ellen, de védeni kell az egyes osztályokat egymás ellen lá­zító mozgalmak ellen. (Élénk helyeslés a jobbolda­lon. Mozgás a balon.) Védeni is fogja oly mozgalmak ellen is, me­lyek sajnosan konstatálja, megindultak, midőn ma is képviselő és képviselőjelölt nyomtatott proklamá­­cziókban lázítja a szegényeket a birtokosok ellen. (Felkiáltások : Ki az?) Ha tetszik, megnevezi : Szalay Imre. Epen igy fogja védeni a választás szabadságát a hivatalnokok ellen. (Élénk helyeslés a jobboldalon, mozgás a balon.) Irányi Dániel nem vette, tudomásul ezt a se hideg, se meleg választ, a ház többsége azonban tudomásul vette. Ezután még Pauler Tivadar felelt ugyancsak Irányinak ez ügyben hozzá intézett interpelláczió­­jára; az ülés végén pedig Németh­ Albert inter­pellálta a bel- és közlekedésügyi minisztert az ár­vízzel fenyegetett Alföld érdekében. A nihilisták legújabb működése. Az angol lapok leghatározottabb módon ál­lítják, miszerint igen kevés kivétellel, mind a mai hírek, melyeket a muszka és német lapok hoznak több nihilista főnökök elfogatásáról, tel­jesen alaptalanok és mindinkább bebizonyul, hogy II. Sándor c­ár meggyilkoltatása óta a szigorú rendszabályok még eddig tökéletesen si­kereiknek maradtak. Most ugyanis a nihilista proklamácziók még sűrűbben jelennek meg az utczák sarkán és a nyomtatás különbségéből észrevehetni, hogy a nihilista sajtó éjjel nappal működik s ezek szaporodtak. E proklamácziók egyikében az volt mondva, hogy II. Sándor czár 26 évig uralkodott, de fia annyi hétig sem fog uralkodni. III. Sándor ezáton is ugyanaz a búsko­­molyság észrevehető, mely apját tette oly sze­rencsétlenné uralkodása utolsó éveiben. Érzi helyzete válságos voltát, mely alig enged neki csak egy napi nyugalmat. Fenyegetődző levelek, annak tudomása, hogy legközelebbi környeze­tében is vannak ember­ek, kiknek összeköttetése a nihilistákkal kétségtelen, nejének betegsége, mely annyira erőt vett rajta, hogy Botkin orvos már épen nem hagyja el az Anicskov palotát, hol neki külön lakosztályt rendeztek be, mind megannyi feje felett lebegő Damokles kard. Az egyik levélben, melyet a nihilisták hozzá becsempésztek, az van mondva, hogy mit sem tehet, hogy a halált elkerülje. Ne bízzék semmi­ben és senkiben, mer­t nem tudhatja, nincs-e csizmái sarkában, r­uházata gombjaiban, szivar­jaiban dinamit, nincsenek-e ételei és italai meg­mérgezve, nincs e szobája padolata, bútorai, a lépcső aláaknázva, vagy kocsija párnái és ten­gelyei nem rejtenek e robbantó szereket.­­ Egy másik levélben pedig a nihilisták mindent tudásuk bizonyságát adják az által, hogy szóról szóra elmondják kivel és mit beszélt négy­szem­közt. A czár udvarából távozók és más szemé­lyek is, kik a meghalt czárért gyászt viselnek, éjjel álarczos emberek által meg lettek támadva és a gyászfátyol letépetett kalapjaikról. III. Sándor czár legmeghittebb emberei sem mernek neki többé behozandó reformokról beszélni, mindaddig mig a nihilisztikus rémura­lom tart, s igy azok végtelen időkre vannak elnapolva. FÜGGET­LENSEG. A vádirat a merénylők ellen. A vádirat tizenegy részre oszlik, melyek közül az első a merényletet..Írja le, melyben uj részlet az, hogy Dvorseczky az első bomba után, midőn a czár kilépett kocsijából, jelenté, hogy a tettes már el van fogva. A kocsi ajtaját a czár maga nyitá ki, és e pillanatban fogta el Ryszakovot Fevcsenko és Makarov. Dvorseczky a czárt az elfogotthoz vezető, Ryszakov kérdé Rudikovszki hadnagyot, hogy, hogy van a czár. A czár maga felelt, hogy „hála Isten, nem se­besültem meg, de nézzetek oda" és rá­mutatott a kocsi mellett vérükben fekvő gyermekre és két kozákra. Ryszakov felkiáltott: Talán korán még az istent dicsérni! Dvorseszky akkor vette el a tőrt és a revolvert. A megszér­­dezte Ryszakovot, hogy hívják, mire ez azt felelé : Grlasov. A czár erre a kocsi felé ment és ekkor pattant el a második bomba. A második fejezet a merénylet előtörténe­tével foglalkozik és a bizonyítással, hogy a me­rénylők a korábbi merényletek személyeivel ugyan azonosak. A harmadik fejezet a merénylet előkészíté­sének helyét írja le és konstatálja, hogy ez a Teleznaja utczában történt; a mappán meg volt jegyezve a hely is hol a merényletnek történni kellett úgy a kiskert utczában, mint a Katalin csatornánál. A negyedik fejezet Helffmann Jessével foglalkozik. Az ötödik az aknát írja le. A hatodik azt állapítja meg, hogy vala­mennyi merénylő között teljes volt az egyet­értés. Ryszakov a merénylet előtt nyolcz nap­pal ajánlkozott a kivitelre és a teleznajai házba bevezették. Még négyen jelentkeztek önként. Február 28-án Ryszakov, Mih­ailov Ivanovics és a technikus a Smolna klastrom háta mö­gött próbákat tettek a készülékkel, melyek sikerültek. A Ladovaja­ utcza volt a főhely a merényletre, ott voltak Ivanovics és Mih­ailov felállítva. Perovszkánál az egész párt szervezési tervezetét megtalálták­­. 1) a központ, 2) külön szervezők, 3) városi munkások, 4) a sereg, 5) az intelligenczia és a fiatalság, 6) Európa ré­szére. A hetedik Ruszakov vallomásait tárgyalják és a merénylet foganatosítását. Negyvenhét egyén állott készen a merényletre, kik, ha az akna felrobbantás nem sikerül, — a mint hogy nem is arra ment a czár —­­ valamennyien el voltak látva bombával. Az összejövetel a Mihály-uton volt és a robbantáshoz a jelet Per­ovszkának kellett volna adni. A nyolczadik a korábbi merényleteket tár­gyalja, míg a kilenczedik az össes merényletekből követ­keztetést von és hivatkozik az utolsó merénylet után kiadott proklamácziókra. Mindezek alapján vádat emel császárgyil­­kosság, felségárulás és forradalmi társaságokban való r­észvétel miatt valamennyi vádlott ellen. A Perovszka elleni vád magában foglalja a moszkvai Hartmann merényletet is, a Mih­ailov elleni pedig a rendőrök ellenit. A Kibalcsics elleni vád utóirat és két részre oszlik. Az első Kibalcsics életét vázolja, ki tech­nikus és ki a bombákban nem bízott, hanem csak az aknában. A mérnökiskola növendéke volt. Később orvosnövendék 1878-ban már írá­sok terjesztése miatt el volt fogva, de szabadon bocsátották. A dynamitot ő maga készíté, ő ké­­szíté tudományos adatok nyomán az aknát, valamint az ő munkája volt valamennyi bomba. Két egyén volt segédje, kik azonban önállóan nem tudnak dolgozni. Nála is volt nyomda. A második rész a korábbi merényletekben való részvételével foglalkozik s ellene a vád, részvé­tel a forradalmi társaságokban és részvéte a szárgyilkosságban, valamint a korábbi merény­letekben. Lázongások Írországban. Múlt szombaton komoly összeütközés volt az ír nép és a rendőrség közt Coolavin és Ballagha­­deriu közt. A nép ugyanis meg akarta gátolni egy ír haszonbérlő kiűzetését telkéből. A rendőrség annyira visszaszoríttatott, hogy segítségért kellett küldenie és a népre lőnie. A támadó lakosok közül ketten halva rogytak össze, öten pedig megsebe­sültek, de a rendőrök közül is többen sebesültek meg kődobás és fütykösök által. Ez eset a haszonbérlők közt roppant izgatott­ságot keltett. Dillon ez alkalmat felhasználta, hogy Cloughban Kilkenny grófságban meetinget hirdetett és itt felolvasta a táviratot, melyben O’Hara atya neki a balladagherini esetet tudtára adta. Beszédé­ben a népet kivált Gladstone és Forster ellen lá­­zította, kik az íreket választási beszédeik által megcsalták. A meetingen több ír ezredbeli katona is jelen volt és ezek leghevesebben nyilatkoztak haszonbérlő testvéreik meggyilkoltatásának megbo­­szulása mellett. Az elkeseredés az írek közt most annál inkább növekedett, mivel ez most történt, midőn a parlamentben az agrárius törvények re­formja felett tanácskozik a ház. Ugyan e meetinghez a meathi katholikus püs­pök és intézett egy levelet, melyben felszóllitja a földligát, hogy ne engedje magát a kormány által behozott kényszer-rendszabályok által elrémittetni, hanem védje tovább is a haszonbérlőket a földes uraság ellen. A meeting után a hallgatók szétoszlottak. Voltak ott ballaghaderini és coolavini lakosok is, kik, midőn haza felé mentek, az után találkoztak egy kocsival, melyben Broder, ama tisztviselő, ki a cod­evini haszonbérlőt ki­űzte telkéből, utazott Clough felé. Négy lovas rendőr­­ érte őt, ezeket az írek megtámadták és futásra kényszerítették, noha a rendőrök revolverekből lőttek közéjök, de csak egy embert sebesitettek meg. Azután a pa­rasztok Brodernek estek és őt minden könyörgéses daczára kegyetlenül elverték, úgy hogy fél holtan hagyták az országúton. Kocsiját azonban nem bán­tották. Ez urát felemelte, betette a kocsiba és ad­dig ápolta, mig magához tért. Remélik, hogy élet­ben fog maradni. Midőn a nép Cod­evinbe érkezett, megrohanta a földes ur mr. French Arthur kastélyát, ki ma­gát ott eltorlaszolta. Frenchnek sikerült magát ad­dig tartani, mig Ballaghaderinből katonaság és rendőrség érkezett és ezek a népet szétüzték. Ez­úttal még többet sebesítettek meg az ír pórok kö­zül. Éjjel azonban egy második rohamot intéztek a kastélyra, de időközben French a parkjába kifelé vezető félre eső utakon kimenekült Új összeütkö­zés történt a nép és a kastélyben őrizet gyanánt elhelyezett rendőrség és angol katonaság közt. A nép a kastélyt akarta felgyújtani, de ebbeli kísér­lete meghiúsult, mert a fegyveresek meggátolták közeledésüket. Egyszer kirohanást is intéztek a népre, de ez szerencsétlenül sikerült és csak­ha­mar vissza­vezettek, két rendőr a nép kezei közé esett, kiket borzasztón elkínoztak, megkövezte és ütötték őket. Az egyik rendőr a kínzások követ­keztében már meg is halt, míg a másik szívósabb természetűt megmenteni remélik. A katonaság Dublinban parancsot kapott a helyszínére indulni, mert ott minden szomszéd helységben is leírhatatlan a forrongás. Későbbi tudósításoknál fogva a ballaghaderini összeütközésnél megsebesült rendőrök közül az egyik, Armstrong, már meghalt, a többi hatnak életéhez kevés remény van. A clifdeni törvény­szék 50 kidobatási rendeletet adott ki, a sheriff 200 rendőrrel indult Clogherbe, hogy ezeket foga­natosítsa, de kövekkel fogadtattak a néptől, míg a sheriff bele­egyezett, hogy egyelőre nem dobja ki a haszonbérlőket a telkekből. Ott, a­hol kidobatá­­sok történtek, a folün­ga azonnal faházakat építte­tett a hajléktalanok számára. Ballinahowenben Daley Mihályt agyonlőtték, mert oly telket vett ha­szonbérbe, melyből előbbi haszonbérlője kidobatott. A legtöbb telek Írországban lakatlanul áll. 1-ig ott marad, ekkor tovább utazik, hogy Ferencz Józseffel találkozzék, de ennek helye még megállapítva nincs, bár a találkozás elha­tározott dolog. Erős súrlódások Franczia- és Olaszország közt. A tegnapi kamaraülés Rómában igen erő­sen megtelt hallgatókkal, mert Massari, Rudini és Damiani interpellácziói a tuniszi­ ügyben állottak napirenden. Massari tette az interpel­­lácziót Cairolihoz az iránt, mint intézkedett a kormány az olasz érdekek fenntartására nézve Tuniszban. Cairoli halálsoppadt és annyira izga­tott volt, hogy válasza elejét alig lehetett hal­lani. Válasza nem volt egészen kielégítő és lát­szott, hogy sokat elhallgatott. Erre Damiani következett, ki kijelenté, hogy nagy szerencsét­lenség fenyegeti Olaszországot. Ha Fr­ancziaor­­szág csapatait Tuniszba küldi, onnét nem fogja azokat többé visszahívni. Mindezeknél fogva Olaszországnak is nagy és rendkívüli módokhoz kell folyamodni, hogy a francziákat terjeszke­­­­dési igyekezetükben meggátolja. A kérdés, hogy­­ a kamara nem helyesli a kormány eljárását, holnap kerül napirendre, a szavazás eredménye a kabinetnek nem lesz kedvező. Az ingerültség Olaszországban a francziák ellen mindinkáb fo­kozódik. Hogy Németország Francziaországot Tunisz annexiójára sarkalja, az olaszok annyi­ban jó jelnek tartják, mert ezáltal Francziaor­szágot Angliával és Olaszországgal összeütkö­zésbe hozza. Külföldi hirek. A Most-féle per botránya. Különös dolog­ról értesit a W. A. Z. ha igaz. A Most-féle Freiheit czímű lapot állítólag Sir Charles Dilke, a külügyminisztérium alállamtitkára és Mr. Brassey, az admiralitás másodlordja szubven­­czionálták. Tehát a kormánynak két legelső rendű hivatalnoka. A hír ugyan még megerő­sítésre vár, de elég jellemző, hogy már föl is merülhetett, bár nem egyedül állana ily tény az angol történetben; ezelőtt tizennégy évvel teljesen hasonló eset fordult elő. Midőn Greco, Trabucco, Imperatori és Scaglioni konspiráltak III. Napoleon ellen, Mr. James Stansfeldre, az admiralitás másodlordjára rábizonyították, hogy Mazzini levelei Angliába Mrs. Caroline Stans­feld (a lord neje) szem alatt érkeztek. A bot­rány óriási volt és Stansfeld kénytelen volt lemondani; az a dolog azonban nem állta útját, hogy Palmerston lord halála után újra el ne foglalja az indiai alállamtitkárságot, sőt midőn Gladstone először lett miniszterelnök, a helyi közigazgatás elnöke lett, mi valóságos minisz­teri állás. — Dilke sokkal ismertebb diplo­mata, mint hogy ismertetni kellene. Brassey egyetlen ha annak az építési vállalkozónak, ki az Ofenheim perben annyit lett említve, politi­kai irányára mérsékelt szabadelvű. — Hogy az ellenzék szóba fogja hozni, az bizonyos. Gyertya merénylet. Állítólag Pétervár legelő­kelőbb köreiben beszélik, hogy Loris Molikoff Lon­donból sürgönyt kapott, melyben értesítik, hogy a gyertyákban, melyeket a czár asztalára helyeznek, dynamit lesz. Loris Melikoff lélekszakadva futott a czárhoz, ki már akkor gyertya mellett dolgozott. Melikoff szó nélkül eloltotta a gyertyákat mind lámpát hozatott és azután mondta el a czárnak az állapotot. A gyertyákat azonnal megvizsgálták és különös szerkezetű belet találtak, a dynamit kere­sést pedig rábízták az udvari vegyelemzőre. Regé­nyesnek elég regényes. A menhelyjog Belgiumban. Muszkaország brüsszeli nagykövete Bludow a belga kormány­tól követeli Zarurzy tüzérszázados kiadatását, kit gyilkosság elkövetésével vádol. A rendőrség megvizsgálja az ügyet, valamint a muszka kor­mány által beadott okmányokat is, hogy a belga kormány elhatározhassa, vajjon kiszolgál­tathatja-e Zaruzzit vagy sem. Németország is intézett a forradalmárság gyanújában álló egyé­nek rendszabály­ozására nézve kérdést a belga kormányhoz, de azt a feleletet nyerte, hogy a Németországban behozott drákói törvényeknél fogva, melyek szerint a királygyilkosok és azok, kik merényleteket terveznek a királyok ellen, úgy tekintetnek mint közönséges bűnösök, a belga kormány nem érzi a rendkívüli rendsza­bályok alkalmazásának szükségét, és nem hiszi, hogy ilyenek a kamarák által helyeseltetnének. A Császárok találkozása hír szerint a kö­vetkező rendben fog megtörténni: III. Sándor c­ár május 28. vagy 29-én jő Berlinbe, junius Üzleti tudósítások Gat­­onaüzlet, Budapest, április 7. A mai gabonatőzsdén búza kész áruban mérsékelt mennyiségben került a piaczra. Az üzlet irányzata szilárd volt, belföldi termésű a jelen­téktelen hozatal miatt 5 krral drágábbra tartatott, ellen­ben silányabb minőségű dunafejedelemségi áru bővebben kináltatott és néhány árral olcsóbban volt kapható. Legmagasabb ár gyanánt fizettetett 77 . k. tiszavi­­déki búzáért 13.35, legalacsonyabb ár gyanánt pedig 75.3 k. oláhországi búzáért 11 frt 10 kr. Más magvakból szintén kevés került a piaczra. A forgalom alig rúgott többre 3000 méter mázsánál. A tengeri szilárd irányzat mellett 10—15 krral drágábban kelt, a zab és az árpa pedig legmagasabb jegyzési áron könnyen akadt vevőre. Eladatott : Bau tiszav­idéki 200 mm. 77 kis 13.35, 200 mm. 76 kis 13.20. Fehér megyei 850 mm. 76 kis 12-10, 1200 mm. 72.6, kis 12.15. Pestmegyei 100 mm. 74.8 kis 12.50. Északma­­gyarországi 100 mm. 78 kis 12.65. Felvidéki 1800 rom. 75.2 kis 11.75. Olá­horszá­g­i 100 mm. 76.5 kis 11.40, 300 mm. 76.4 kis 11.40, 300 mm. 76.3 kis 11.40, 300 mm. 75.1 kis 11.40, 100 mm. 75.3 kis 11.10, mind 3 hóra. Árp­a 400 mm. 6.85, 300 mm. 7.60. Tengeri, (oláh) 300 r­m. 6.16. Tengeri (pestm.) 800 mm. 5.80. Zab 300 mm. 6.25, 250 mm. 6.70, mind készpénz­­fizetéssel. ■* Határidőre a hangulat újra kedvezőbbé vált. Az idő­járási viszonyok, melyek a gabonaárak emelkedését he­lyezik kilátásba, tetemesen megszilárdították az irányza­tot. Búza tavaszra és tengeri máj.—jun.-ra 5 krral maga­sabban jegyeztetik. Határidők jegyzése : Szokványbuza tavaszra 11.55—11.60. Szokványt­. őszre 10.36—10.40. Bánáti tengeri máj.­júniusra 5.90—5.95. Szok­ván­y­z­a­b tavaszra 6.50— 6.55. Szo­kványzab őszre 6.35 -6.40. A déli tőzsdén a kedvező hangulat tartós maradt, valamivel jobb vélemény nyilvánult őszre szállí­tandó búza iránt. Köttetett : Egy rakomány tengeri máj.—júniusra 5.91 írton és egy rakomány búza őszre 10.40 írton. Hivatalosan jegyeztetett : Szokványbúza ta­vaszra 11.52 -11.57. Szokványbuza őszre 10.40— 10.42’/2. Bánáti tengeri május—jun.-ra 5.90— 5.92. Szokván­yzab tavaszra 6.50—6.55. Szok­ványzab őszre 6.35 6.40. Récs, április 7. Búza —.--------.—, tavaszra 12.------12.05, őszre 10.70—10.75 ; — rozs magyar-10.75—11.25 ; zab —.--------.—, tavaszra 6.67—6.70, őszre 6.65—6.70, üzleti áru 6.46—8.60 ; tengeri május—jun. 6.27 — 6.30, kész áru régi 6.30—6.40, uj—.--------.— ; repeteolaj kész­áru 32.25—32.60, febr. -apr.-ra 32.25—32.50; szept.­­deczemberre 32.50—32.75; szesz készáru 32.26 -32.50. Értéktőzsde, április 7 A mai értéktőzsde megnyitásán az üzlet szilárd irányzattal vette kezdetét­­. aranyjáradék 115.15 forinton indult meg, és gyorsan emelkedett 115.30 — 115.32 M/2 —115.35 írtra; osztrák hitelrészvény 296.60 írton köttetett, utóbb emelkedett 297,10 frtig. Más értékek közül tiszai sorsjegyei 109­/8 frton köttettek. Az előtőzsde folyamán kedvező hangulat mellett a főjátékpapírokban élénk üzlet fejlődött, miután a bécsi tőzsdéről érkezett jelentések fokozták a spekulá­­czió vállalkozási kedvét. Ennek folytán a főjátékpapirok­ban megindult hausse tovább fejlődött. Osztrák hitelrészvény 297.10 írtról hirtelen felszök­kent 297.60—297.80 írtra; magyar aranyjáradék 115.35 írtról 116.42‘­2 írtra, sőt 1­15.45 írtra, utóbb 115.40 írton köttetett; m. papirjáradék 87.20 írtról emelkedett 87.45 —87.52 *­, írtig. 11 óra 30 perczkor : Magy. aranyjáradék 115.40— 115.45, osztrák hitelr. 298.50-298.60. A déli tőzsde kezdetével az üzlet igen élénk folyamatot vett, különösen magyar aranyjáradékban, mely jó keresletnek örvendett és nagy tételekben vásá­roltatott 115.45 írton. Utóbb az értékpapír fokozatosan emelkedett 115.55 — 115.60 — 115.65 - 115.67‘/v-115.70 írtig, és ismét hanyatlott 115.67‘/a—115.65—115.62‘/3 írtig; osztrák hitelrészvény 298.50 írtról emelkedett 298.80—299.10 Írtig; magyar papírjáradék 87.60-87.65 —87.70—86.75 frtig emelkedett. Más értékek közül m. hitelbank 267—267.60 frton, m. leszámítoló bank 133.50—134.25 frton, Ganz-féle gyár 562 frton, pesti magyar keresk. bank 676 frton, bpesti bankegyesület 113-114 frton, pesti hazai első takp. 4250 frton, pesti külv. takp. 119 frton, alföld­fiumei vasút 167.50—168 frton, magyar északk. vasút 162.50 frton, erdélyi v. 160—161 frton kerültek forga­­lmba. * Vasutak igen szilárd irányzatot követtek. Árfolyamok nyilatkozati időkor 6 perczczel 1 óra előtt . Magyar aranyl. 115.62­/a—115.65, oszt­rák hitelrészvény 298.80—298.90. Az üzlet további folyamában ismét élénkült az üz­let: magyar aranyjáradék 115.67^2 írtra; osztrák hi­telrészvény futólag 299.10­—299.20 írtra, köttetett, de Április 8. ismét hanyatlott 298.90—299 írtra ; más értékek közül a pesti molnárok és sütők malma volt keresett 324—326 írton, tiszai sorsjegyek 109.25—109.60 írton küttettek. 1 óra 30 perczkor: Magy. aranyjáradék 115.60 — 115.67, osztrák hitelr. 298.90-299 10. Jegyeztetett : Magyar vasúti kölcsön 131,­­869-ki­áll. kötv. 88.70, 1873-ki­áll. kötv. 105.50, 1876 , áll. kötv. 92.50, nyereménykölcsön 117—117.60, tiszai sorsjegy 109.25—109.60, m. aranyjáradék 115.42’/* — 115.70, magyar papirjáradék 87.40 -87.75, budapesti bankegyes. 113 -114, bpesti iparbank 62—63, magyar hitelbank 266,50—267.50, m. leszámítoló bank 134— 134.25, osztr. hitelrészvény 298-299.10, első magyar iparbank 170, pesti magyar keresk­. bank 676, molná­rok és sütők malma 325, alföld-fiumei vasút 167.60—168, báttaszék-dombovári v. 165.75, északk. v. 162.25, erdélyi v. 160—161, nyugoti 165.60, bpesti közúti vamp. 408 —405, első pesti hazai takp. 4250, pesti külv. 119, Ganz­­féle vasöntöde 562, Gsehwindt-féle szeszgyár 340, Drasche­­féle kőszénbánya és téglagyár 154, salgótarjáni vasfin. 14?—149, Schlick-féle vasöntöde 224—225, újlaki tégla­gyár 125, 6 százal, pesti kér. bank zálogl. 1027/s, német birodalmi márka 57.45 -57.50. Leszámítoló árfolyamok: Magyar aranyl. 115.50, Magy. hitelr. 267.—, Magy. leszámít. és váltóbank 134.—, Magy. ált. hit. intézet részv. —.— Magy. jelz­bank részv.—. —, Osztrák hitelrészvény 299..— Angol osztr. bank 130.—, Union­ bank 129—, Tiszai sors­jegy 109.—. Magyar papirjáradék 87.50. KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A magyar len- és vászonipar érdeké­ben az orsz. m. iparegyesület a Kézsmárkon július 15. 16. és 17. napjain tartandó kiállitásra hívja fel úgy a termelőket mint a gyárosokat, és kereskedőket. A kiállítás tervezete és szer­vezetéről értesítést az iparegyesület is ad. — A rente konverzió. A pénzügyminiszter ma délutáni 2 órától kezdve egész 4 óráig a Rothschild­ hitelintézeti konzorczium képviselőivel értekezett. A konverzióra vonatkozólag ma sem hozatott határozat s a tárgyalások — a­mint értesülünk — holnap ismét folytattatni fogák. Miután a konverzióra vonatkozó a képviselőház elé terjesztendő törvényjavaslat, jelenleg úgy sem volna azonnal tárgy­alható, nincs kényszerítő indok arra, hogy a konzorcziummal folytatott és oly rendkívül nagymérvű műveletre vonatkozó ezen tárgyalások túlozva siettessenek, mivel még igen számos, nem mellékes, különböző részlet vár megállapításra. Ezen ügy elvi oldalát illető­leg egyébiránt már tökéletes megállapodás lé­tesült. Marhavásár, Budapest, április 7. (Hivatalos jelentés.) Felhajtatott összesen 1410 db nagy és 1376 db apró marha. Ebből eladatott u. m. 16 db bika dbja SO—125, 988 db ökör párja 100—345, 305 db v. tehén párja 120 — 235, 95 darab f. tehén dbja 70—195, 6 db bivaly párja 130— 215, 604 db borjú dbja 9—26, 772 db bárány párja 5—8 frtig; az ökörh­ús 100 karja 47—51,50, tehénhús 43—47, borjúhús 70—90, bivalyhús 40—44, nyers sza­lonna 68 -70, sertészsír 70—72 frt. Lóvásár, Budapest, április 7. Felhajtatott összesen 350 db ló, ebből átiratás mellett eladatott 170 db, és új lólevél mellett 36 db, összesen 206 db ; ár;­k igen közönsége­sek voltak, melynek folytán sok eladó visszavonult; a jobb igáslovak 35-140 írtig, csekélyebbek 10—35 írtig lettek fizetve. Bécsi vágásra vásároltatott 32 db 15— 35—40 írtig. A vásár élénktelennek volt mondható. TÁVIRATOK, Pozsony, ápril 7. (Eredeti távirat.) A városi testületnek mai napon megejtett választásánál a magyar körök jelöltjei mind a hét választó­kerületben győztek. (Tudvalevőleg régebben megindult a harcz Pozsonyban a magyar és német elem közt, mi sok viszályra és kellemetlenségre adott okot. Reméljük, hogy az eredményben megnyugszik mindkét párt és az új képviselő testület felfogva hivatását, igye­kezni fog megváltoztatni azt a hírnevet, hogy Po­zsony, Magyarország második városa német.) Páris, ápril 7. A kormány a kremlrek elleni expedíczióra 6 milliónyi hitelt fog kérni a kamaráktól. Pétervár, ápril 7. A hadügyminisztérium vezetésében legközelebb változás fog történni. Bécs, ápril 7. A hitelintézet jelenti, hogy a legutóbb átvett hat milliónyi tiszai sorsjegy elhe­lyezése végbe ment, s további tizenegy millió átvétele iránt opcziójogát egyelőre nem fogja érvényesíteni. Róma, ápril 7. A Diritto jelenti : Cairoli átnyújtá a királynak a kabinet lemondását ; a király azt parancsolta, hogy a kormány várja be a határozatot. A szenátus 115 szavazattal 8 ellenében elfogadta a kényszerárfolyam eltörlését. London, ápril 7. Beaconsfield lordnak az éjjel heves aszthma rohama volt, egészségi állapota azon­ban azóta javult. Spezia, ápril 7. A „Roma“ és „Marie pia“ pánczél­­hajók Gaetaba vitorláztak. BéCS, ápril 7. A hatalmaknak a görög ka­binetnek átnyújtandó azonos jegyzéke, hangsúlyoz­za, hogy a hatalmak a jelenlegi javaslat által helyettesítve tekintik a konferenczia határozatait és elfogadás esetén kilátásba helyezik a görög ka­binetnek a hatalmak közbelépését azon czélból, hogy biztosítsák a porta által magára vállalt köte­lezettségek loyális teljesítését; visszautasítás ese­tén azonban egyedül a görög kormányt fogja ter­helni a felelősség mindazon veszélyért a­mi ezen magatartása folytán netán származni fog. Róma, ápril 7. Kamaraülés. Zanardelli indít­ványozza , hogy halasszák el Damiani azon indít­ványának tárgyalását, mely rosszalja a kormány külügyi politikáját, míg a ház le nem tárgyalta a választási reformot, hogy ekként a remélt refor­mok halasztást ne szenvedjenek. Crispi ellenzi az elhalasztást, mert az által a kormány politikáját illetőleg, bizonyos kételyek merülnének fel. Miután többen szót emeltek, Cairoli kormányelnök meg­erősíti tegnapi nyilatkozatait és elfogadja az elha­lasztást. Depretis szintén nem helyesli a külügyi politika fölötti vitát és az elhalasztás mellett nyi­latkozik. Zanardelli indítványát, melyet a kormány is pártolt, 192 szavazattal 171 ellenében elvetet­ték , három képviselő nem szavazott. A kormány­elnök, a szavazás eredménye következtében, az ülés berekesztését indítványozta, hogy a kabinet a király parancsát kérhesse. Erre az ülést bere­­kesztették. Kopenhága, april 7. A folkething mai ülésen az elnök felolvassa az orosz követ levelét, a­mely­ben a c­ár és a c­árnő nevében köszönetet mond a folkethingnek II. Sándor elhunyta fölötti rész­vétéért. Bukarest, ápril 7. A szenátus 34 szavazat­tal 5 ellenében elfogadta az állam biztosságát veszélyeztető külföldiek kiutasításáról szóló tör­vényjavaslatot, azon módosítással, hogy vala­mely idegen államfő vagy családjának egyik tagja ellen elkövetett gyilkossági vagy megmér­­gezési kísérletet nem tekintik politikai bűn­tettnek. Róma, ápril 7. (Er. távirat.) A tuniszi ügy miatt az izgatottság folyton nő. A kedvezőtlen hangulat Francziaország iránt mindig nagyobb és az a meggyőződés foglal tért, hogy Olaszország c­ak a Németországgal és Ausztria-Magyaror­­szággal kötendő egyezségben találhat menedéket. Pétervár, ápril 7. (Er. távirat.) Csornajav tábornok Orenborgba kormányzónak van kisze­melve. Pétervár, ápril 7. (Fr. távirat.) Ignatiev kineveztetett miniszternek. Állítólag Lobanov lesz a helyettes kanczellár, Sabanov londoni nagykövet, Giers berlini nagykövet és Zablovki pénzügyminiszter. London, ápril 7. (Er. távirat.) A követek jegyzéke igen éles hangon van tartva; kijelenti, hogy ha Görögország háborút kezd, ezt a hatal­mak óhajaival ellentétben teszi és nem számíthat segélyre.

Next