Függetlenség, 1881. december (2. évfolyam, 331-360. szám)
1881-12-27 / 356. szám
Budapest, 188*... __________________Ü G & V T1t, ENS E Ú — Három élet egy malaczért. Jász-Ladányból írják lapunknak: Furcsa történet az, amit itt megörökítek. Fehér Ignácz jászladányi lakos egy szopos kis malaczért megsemmisített három életet és 10, mondd: tiz forint pénzbírságra és egy havi börtönre ítélte értte az illető birság. — így történt az egész dolog. A múlt , ■ ■ utolján a Fehér Ignácz apja kiadta a ..nóját egy szegény tanyai lakoshoz, hogy ez, ott, a jó mezőn, feljavítsa azt. Javult is a disznó, míg végre kilencz malaczczal szaporodott meg. Ez örvendetest hitt, a tanyásné, azonnal meg is vitte a disznó tulajdonosának, aki aztán azzal bocsájtotta el az asszonyt, hogy a kis malaczok közül egyet kiválaszthat magának és az aztán az övé is lehet. Az asszony ki is választott egyet, de pár hét múlva, a disznó tulajdonosának fia, Fehér Ignácz, kiment a disznóért és ugyanekkor nem a nyolct, hanem mind a kilencz malaczot követelte, miből heves szóváltás fejlődött, aztán tettlegességre került a dolog, úgy, hogy Fehér Ignácz, az áldott állapotban levő asszonyt csakhamar a földhöz vágta. Ezt látván a szintén terhes állapotban levő másik tanyásné, segítségére sietett társnőjének, de szerencsétlenségére, mert a nyomorult lelkű ember úgy földre lökte, hogy rögtön szörnyet halt. Magzata is természetesen elveszett. A másik asszony gyermeke halva született meg. Az eset a törvényszék elé került, és meghozták a végzést, hogy Fehér Ignácz három élet megsemmisítéséért nem érdemel nagyobb büntetést, mint tíz forint pénzbírságot és egy havi börtönt. Furcsa igazságszolgáltatás lesz ez, de hát a kamukéres urak megyéjében történt. — Baleset a gyárban. Jedlicska Venezel 22 éves tót napszámos balkezének három ujját tegnapelőt a nádor utczai • Luezenbacher-féle gőzfavágó körfűrésze egészen leszelte. Sérültet a Rókusba vitték. — Gyászrovat: Hieronymi Károly, neje Várady Gabriela, gyermekeik: Blanka, Karóla, Pál, Mártha, Hieronymi Krisztina, Béla, neje Kläger Ilona, gyermekeik : Ilona, Béla, Hieronymi Géza, Janka, Kornél, Kovács Imréné született Fischer Krisztina férjével és gyermekeik : Imre, József a többi számos rokon nevében is mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy a legjobb anya, gyöngéden szerető napa és nagyanya, jó testvér, nagynéne és hü rokon özvegy Hieronymi Ottó Ferenczné, szül. Fischer Terézia, m. kir. állami vasúti igazgató főmérnök özvegye, folyó hó 25-ik napján, reggeli 2 órakor, élete 78-ik évében, hosszabb betegség után a jobb létre szenderült. A boldogulnak hűlt tetemes folyó hó 27-ik napján, délután 3 órakor a király utczai 82. számú lakásban fognak a róm. kath. egyházi szertartás szerint beszenteltetni s a budai vízivárosi sirkertben, boldogult férje hamvai mellé az anyaföldnek és örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szent Mise áldozat folyó hó 28-ik napján, reggeli 10 órakor, a terézvárosi róm. kath. templomban fog a Mindenhatónak bemutattatok Budapest, 1881 ik évi deczember 25-ik napján. Béke és áldás hamvaira! — Beregszászból távirják: Beregmegye alispánja Péchy Tamás karácsony első napja estéjén jobb létre szenderült. Az alispáni teendőket az alispáni széknek választás utján leendő betöltéséig Jolszty Gyula megyei főjegyző vette át. — A berni czimer halála. A berni hírlapok nagy szomorúsággal jelentik Maninak a berni medvének halálát. Bern svájczi kanton czimere a medve. A berniek a legrégibb idők óta mindig tartanak több élő medvét, melyek közül egy a czimeres. Mani (így hívták a derék állatot) nagyon megvénült, 28 éves volt és két hátulsó lába szélhüdés által bénává jön. Hogy szenvedéseinek véget vessenek, kék savat adtak be neki. Ez a medve 1860-ban egy hóbortos angol századost szakított szét. Ez a százados elég őrült volt, hogy a gödör fölötti sorompón, ahol a medvét tartották, egyensúly gyakorlatokat tett. Egy ügyetlen mozdulat, és beesett a gödörbe. Itt esernyőjével védelmi állásba helyezkedett. Eleinte a medve megijedt és hátrált, utóbb azonban az angol által inger éltetvén, neki ment és őt a szó szoros értelmében összemarcangolta. Az angol rokonai a berni kormánytól 100,000 frank kárpótlást követeltek, de a britt kormány a követelést érvénytelennek mondotta. Mann 500 font súlyú volt és kitemetve elődei után foglal most helyet a berni múzeumban. — Bajor kiállítást. Nürnbergben a művészkirály II. Lajos protektorátusa alatt országos ipar és művészeti kiállítás fog megnyílni jövő május hó 15-én óa tart egész október 15-ig. A kiállításnak sikerét biztosítja az, hogy Nürnberg városában hatszázezer márkát írtak alá a költségek fedezésére. A király utczai Fröbel-féle gyermekkertet január 2-áig tiszti főorvosi vélemény alapján újra be kellett zárni, mert a gyermekek között — a már — már megszűnt ragadós betegségek több faja újra kiütött. — Elgázolás. Dr. L.-né úrhölgyet tegnap délután egy magán fogat, amint leányával a sugárúton keresztül akart menni, elgázolta. A cocsi kerekei derekán mentek keresztül, azonba vastag bundája megóvta attól, hogy nagyobb baja történjék. Ma már egészen jól érzi magát. A vigyázatlan kocsis ellen megindították a vizsgálatot. — A lovrini választókerület országgyűlési képviselőjévé Nikolits Sándor választatott meg nagy többséggel báró Lipthay Béla ellenében. — Kőház eltolása Amerikában, Bostonban egy kőházat toltak legközelebb egyik utcából a másikba. A ház 29 méternyi szélességű és 21 méternyi magas volt. A ház homlokzata előtt 8 oszlop volt, mindegyik 3 méternyi és 65 entméternyi magas. Az egész ház 5000 tonnányi (100.000 mázsa) volt, ide nem számítva a bútorok és lakások súlyát. A lakosokat nem zavarták az elmozdítás alatt. A legnehezebb volt az alapkövek fölhúzása. Az egész házat kerekekre állították. Két hó telt bele, míg az előleges munkákat befejezték és négy napiba került az új telekre tolás. Az elmozdítás költségei nem rúgtak többre, mint 15,000 frankra. Végre tehát Amerikában a templomnak borsón való eltolása se újság. A monacói játékbarlangot veszély fenyegeti. Londonban egy társulat alakult, amelynek az a czélja van, hogy a monacói játékbarlangot, ha lehet tőrültesse el. Mister Thompson legközelebb Humbertó olasz királynál volt audienczián ebben ez ügyben. Az olasz király a társulat czéljainak támogatást ígért. Tudni való dolog, hogy a souverain monacoi herczeg nyolcz katonás piczi birodalmát csakis nemzetközi jegyzékváltásokkal lehet megszüntetni. — A mai időjárás áttekintése Európában: A nagy légnyomás (780—782) a kontinens középtájáról kiterjed annak többi részeire is. (768—770). Többnyire északias mérsékelt szelekkel az idő nagyobb részben derült. A hőmérséklet kisebbedett. — Hazánkban: Többnyire északi mérsékelt mellett a hőmérséklet még alább, a légnyomás pedig még felebb szállt. Kevés kivétellel a déli szélen, az idő általában derült, száraz fagyos. A déli szélen helyenkint havazott. Az egész országban a hideg fagypont alatt, a Kárpátok északkeketi vonalában pedig 18 foknyi nagy volt. — Jóslat: Általában hidegebb, derült száraz időt várhatni. Botrány az iparos körben. Volt már alkalmunk foglalkozni azzal az üggyel, hogy a fővárosi iparosok köre a germanizálás terére lépett, azzal, hogy a karácsonyi ünnepek alatt a szokásos műkedvelői előadást német nyelven tartják meg. Ez a műkedvelői előadás ma lefolyt és botrányt is idézett elő. A botrány az volt, hogy az előadás kezdetén valaki elkezdett fütyülni és valami zörgő eszközzel zörögni, erre a jelenlevők közül igen sokan elkezdtek pisszegni, miről a közönség nem tudta, hogy a botránykezdőnek-e vagy a német előadásnak szólt, végre a rendezőség ékes donnerwetterek közt a képelő és fütyülő egyént nyakon csípte és kitolta a teremből. Erre az előadás egy jó negyedóráig háborítatlanul folyt, akkor a műkedvelő kisasszony szép dalára rengeteg taps tört ki, amin újra felháborodott valaki, és midőn nem tetszésének azzal a fenyegetéssel is kifejezést adott, hogy kiírja az újságba a dolgot, arra is rátámadott a rendezőség és a megtámadott kiretizált az ajtón, mire az előadás zavartalanul folyt le és végül még kedélyes táncz is következett a jelen levő sok szép és fiatal leány nagy örömére. Ennyi szárazon a történt dolgok rövid rajza. — Hanem most mondjunk el mást is. A germanizálási kísérletekre elmondottuk véleményünket és megrovásunkat átalában. E megrovásunknak fentartására nemcsak az elvi oldal, de különösen az kényszerít, amit ma tapasztaltunk. A fővárosi iparosok köre magyar túlnyomó részben; különösen magyar a fiatalság; annyira magyar, hogy a mai, különben igen szépen sikerült előadáson csak a színpadról hallottunk német szót, míg a közönségben kilenczvenöt századrészben csak magyar szó hangzott. Ezenfelül a magyarság még azt sem követeli, amit joggal, különösen ily körülmények közt joggal megkövetelhetne, hanem a németek kedvéért, a jó barátság, az egyetértés fentartására engedményeket is kész tenni és a karácsonyi estélyre is csak annyit követelt, hogy az előadandó két színdarab közül az egyik legyen magyar, annál inkább, mert ez a nap olyan, mikor előreláthatólag teli lesz a terem. Jól értsék meg Ráth Károlyék! Ennyi engedményt tett idehaza a magyar, a körnek nagyobb része, és mégis a tiszteletet, mit a magyar fiatalság tanúsított a csökönös vén német spiessburgerek iránt azzal, hogy a választmányt nem foglalta le egészen a maga részére, azzal háláltak meg, azzal viszonozták, hogy a magyar nyelvet egészen kiszorították éppen karácsony estéről. Ne csodálkozzanak tehát rajta, ha elkeseredést tapasztalnak. A másik, amit el akarunk mondani, az, hogy ha a ma történt botrányt a magyarok idézték volna elő a körben, még az is kimagyarázható lett volna. De nem így történt. A botrányt egy ember kezdte, egy ember folytatta és maguk a rendezők hála istent mondottak, midőn az illetők kiléte után tudakozódva annyit mégis megtudtak, hogy egyik sem volt köztag. Ezt tanúsíthatják maguk a rendezők és mi hozzátehetjük saját tapasztalás után, hogy éppen a magyarok helytelenítették legjobban a dolgot, sőt elmondjuk ezen felül azt is, hogy épen a németek szereztek a mai estének tüntető jelleget az által, hogy elnevezték a mgyarokat revolutionär partei-nak és igyekeztek különválni. És mivel felelt erre a magyarság ? Mosolyogva hitták egymást revolutionär-nak és annál tüntetőbben tapsolták a valóban élvezetes, szabatos, kerekded előadást. Nagyon jó lesz, sokat fog használni a körnek, ha a német párt, Ráth Károlyt sem véve ki, eltanulja a magyar tagoktól azt, amit ezek ma tanúsítottak : a szerénységet, a jóakaratot, a szívélyes testvériséget, télre elfogadott tervekhez. A velenczei kongresszus e terv keresztülvitelének sürgősségét belátta és fölszólította őt annak mielőbb való kivitelére. Az előnyök, melyeket e szoros átmetszése biztosítana, igen nevezetesek. Eltekintve az idő és pénz megtakarításától a hajózás veszélyei a marseillei hajókra nézve tetemesen kevesebbülnek, mert a hajók nem lesznek kénytelenek megkerülni a nagyon veszedelmes Matapán fokot. Türr tábornok különösen hangsúlyozta a kereskedelmi forgalom előnyeit, amelyek a csatorna által nyeretnek, minthogy ez, az adriai tengert a közép tengerrel fogja összekötni. A csatorna bérbeadása által, az adriai tengeren 2, a közép tengeren 5 franknyi lévén a vám minden hajóra, évenkint 4 millió frankot fog jövedelmezni. Türr tábornok végre azzal fejezte be érdekes beszédét, hogy a szükséges munkálatokról szólott, melyek nem fognak sokba kerülni, mivel ott nem tarthatni se beiszapolástól, behomokosítástól, se a csekély víztől, sem pedig áradásoktól. „Lesseps úr óriási munkálatai“ úgymond, jó példával szolgálnak. Nincs többé mit félni a természeti akadályoktól és a közeljövőben nem csak a korintheusi csatorna fog kiépíttetni, hanem a franczia mérnökök még nagyobbszerű vállalatok megvalósítását tervezik. Az ülésben az volt a legnevezetesebb beszéd és Türr tábornok terve általános tetszésre talált. Liszt Ferencz és a czigányok. Liszt Ferencz, művészetét a negyvenes években mutatta be a világnak. Olaszországra 1843-ban került a sor. A muszka aristokraczia nem tudott a ragyogó hirrü művésszel mit csinálni, estélyeket, díszelőadásokat, fáklyásmeneteket rendeztek tiszteletére. Egy előkelő moskvai urhölgynek ez jutott eszébe, hogy a német klub nyári helyiségeibe díszebéd mellett, mutassák be a művésznek, az orosz czigány énekkart, amely bus, értelem gazdag dalaival akkor nagyon divatban volt. Liszt persze erre a meglepetésre nem is gondolt. Egyszerre csak megszólalt az éneklő czigányok kara. A művész meglepetten hallgatta az egyszerűen szép dallamokat. Otthagyta a társaságot, és sugárzó áruséval ment a czigányok közé. Másnap hangversenyt adott. A nagy színház zsúfolásig tömve volt. Az urak és hölgyek teljes diszken jelentek meg. Közeledett a hét óra. A hallgatók már feszülten várták a művészt. Hét elmúlt, lett fél nyolcz, a művész nem jelent meg. A közönség türelmét kezdi veszíteni, már nyolcz óra is elmúlt. Végre felhúzzák a függönyt, Liszt Ferencz izgatottan siet a zongorához és a programaiba felvett darab helyett rákezd egy orosz népdal-áriára, melyet épen most tanult meg az orosz czigányoktól. Briliáns variatiókban pereg ki a dallam a zongorából, a művész egészen önfeledten egyik dallamot a másik után adja, belelehelvén azt a finomságot, melyre az ő művészi lelke képes volt. A közönség egész meglepetten gyönyörködött a ritka élvezetben. Csakhamar híre ment, hogy Liszt a czigányoknál volt, hallgatta őket mostanág, azután velük együtt, mert meghívta őket, sietett a concertre. A czigány énekesek akkoriban nagyon divatba jöttek,, mindenütt szerették, bámulták őket. Most már csak a berúgott fiatalság keresi fel őket Petersburg és Moszkva külvárosi énekes kávéházaiban. Türr tábornok a korinthusi szorosról. A franczia kereskedelmi földrajzi társaság tegnapelőtt e hó 22-én tartotta gyűlését Meyraud teljhatalmú miniszter elnöklete alatt. Ez ülésnél jelen voltak az antwerpeni és marseillei földrajzi társulatok elnökei Wouvermans ezredes és Rabaud urak és Pigonneau alelnök, továbbá Türr tábornok, Sauderval Olivier, híres afrikai utazó, Gorceix az Ouro Preto bányák igazgatója volt. Türr tábornok igen érdekesen szólott a korinthusi földszoros átmetszéséről, melyet ő kezdeményezett, Lessaps bátorította őt erre, és Dauzats mérnök közreműködött vele. A rajzok és tervek egészen elkészültek, és a versőczei kongresszus azokat megvizsgálván, gyakorlatiaknak és kivihetőknek találta. E tervek egészben hasonlítanak a suezi csatorna átmetszésénél kivi IRODALOM. Népszerű csillagászattan. (Az égboltozat egyetemes leírása. — írta: Flammarion Camille, fordította : Dr. Hoitsy Pál.) A hálának egy bizonyos érzetével olvastuk át Flammarion Camille két kötetes „Népszerű csillagászattanát.“ Ez a könyv hivatva van több jót tenni, mint amennyit három szerencsés háború használhat egy nemzetnek. — Nem foglalkoztunk soha sem a csillagászattannal, teljes életünkben irtóztunk nemcsak a felsőbb mennyiségtan, de még az algebra egyszerű alaptételeitől is, és ez a két kötetes könyv „kilépve a számok köréből, megelevenítette“ előttünk a világegyetem egy parányi részét, közvetítette, hogy gyenge szemünk szédülés, káprázat nélkül belepillanthasson az ég titkaiba, hogy fölelevenítette bámuló elménk előtt annak a végtelen, egyetemes, örök életnek, amely a megmérhetlen űrben tartja, vonzza egymást, egy végtelenül csekély jelenetét. Hála érte Flammarion Camille csillagásznak, a franczia nemzet büszkeségének, aki népszerűvé tudta tenni azt a tudományt, amely addig, míg ő be nem bizonyította, abban a részhírben állott, hogy csak igen kevés hivatottak számára létezik. Köszönet érte a derék fordítónak, Dr. Hoitsy Pálnak, aki ritka szakképzettséggel és szorgalommal gazdagította vele a magyar irodalmat. Midőn azt mondjuk, hogy az előttünk fekvő mű népszerű modorban van írva, nem mondjuk egyúttal azt, hogy a leíró csillagászati munka elolvasása nem igényel figyelmes olvasást, ilyen művet figyelemmel kell olvasni, és csakis azon figyelem árán nyerjük azt a kiváló gyönyört, melyet a mű olvasása okozhat. A műben számtani levezetések, bizonyítási módszerek, phisikai tételbizonyítgatások nincsenek. A tudományos világ által megállapított eredmények, ezen eredmények okilagos összefüggése, egymáshoz való viszonya, az azokból vont következtetések vannak benne előadva, anélkül, hogy a nagytudományú szerző azoknak előzetes levezetésébe, bizonyításába bocsátkoznék. Bizalommal kell e művet kezünkbe venni, el kell hinnünk nekünk laikusoknak, amit Fiammarion Camille vagyis a tudományos világ által elismert művében mond, mintha tanítónkat hallanánk. Akit a tudomány iránt való szóraja többre és többre ösztönöz, aki bensőbb viszonyba akar lépni a világegyetem titkaival, az tovább mehet, kiegészítheti csillagászati ismereteit. A laikus olvasó, aki félve veszi kezébe ezt a nagybecsű könyvet, alig fordítja meg az első lapot, ott találja ezt a bátorító biztatást: „a mű nincs is túlterhelve számokkal, mint a szigorú tudósok elhitetni szeretnék; a betűszámtani alakzatok csupán csak alkotmányok, azokhoz hasonlók, melyeket egy pompás palota építésénél szoktak használni: a számok lehullásuk és az Urania palotája ott ragyog az azúrban, kitárva a bámuló szemek előtt egész nagyságát és egész pompáját.“ Röviden, vonzó modorban, akár csak egy kellemes regényt olvasna az ember, megismerteti szerző olvasóját a legújabb felfedezésekig dívott csillagászati felfogásokkal, lassanként, észrevétlenül csempészi olvasója elméjébe a legmeglepőbb igazságokat, melyeknek magyarázatául találó, a mindennapi életből maraieit példákat hoz fel, és ami eleinte meglepőnek tetszett, ezt a példa elmondása után természetesnek, könnyen érthetőnek fogjuk találni. Az emberiség kezdetleges tudatlanságában önfentartási ösztönénél fogva oda irányozta minden figyelmét, hogy hatalma alá kerítse az őt környező természet legalsóbbrandű egyediségeit. Küszködött önfentartási ösztönénél fogva e természet magasabb rendű egyediségeivel, azután vetette hatalma alá a természet titkos ereit. Ma már nemcsak egyes kiválóbb szellemeket érdekel a mindanség titkaiba való belepillantás, a czivilizáczió oda terelte s kutató szellemet, hogy mindazon érzékeltető tárgyakat, melyek bennünket körülvesznek, ismerjük ne csak puszta tételükben, hanem egymásra való viszonyzatukban, egymásra való hatásukban. Az ég ragyogó csillagaival, fényes meleg napjával, változékony holdjával bámuló fejünk fölött alkotja a legfenségesebb kupolát, és mi bambán rámeresztve szemeinket, ne ismerjük annak a fenséges boltozatnak könnyen felfogható, könnyen megérthető titkait ? Ismereteink látkörét ne szébeleítsük tágasabbra, mint amennyire gyermekkorunkban iskolamesterünk százados hagyományok után jónak látta kiszélesíteni ? Nem. Nekünk meg kell ismernünk azt, amit nagy szorgalommal, nagy tudománnyal a hivatottak a mi szellemi jóvoltunkért felfedeztek. Ez mindnyájunk érdeke. Flammarion Camille módszere a csillagászati ismeretek terjesztésére a legegyszerűbb. Először is megismertet bennünket saját édes hazánkkal , a földdel. Elmondja a föld helyzetét az égen. Megismertet bennünket azon föltevésekkel, amelyek a föld képződésének történetére vonatkoznak. Elmondja a föld korát és tartamát, a világok keletkezését és megszűnését. Azután áttér a holdra. A hold viszonyát magyarázza a földhöz, befolyását földünkre, az apály és dagály törvényeit. Érthetővé teszi a holdfogyatkozások titkait, előadja a hold fizikai leírását, a a hold légkörét és azon feltevésekkel ismertet meg bennünket, melyek a hold lakottságára vagy lakatlanságára vonatkoznak. Igen érdekes része a műnek az, amely a nappal, mint a mi csillagrendszerünk központjával foglalkozik. Népszerű, könnyed modorban ismertet meg bennünket, a nap melegének okaival, fényének elméletével. Megismerteti velünk, hogy a nap a világegyetemben csak épen olyan csillag, mint sok más és hogy alárendeltségi viszonyban van egy másik, hatalmasabb rendszerrel. Világossá teszi olvasója előtt a föld detejességét és az északi fényt és érthetővé teszi a fény titkait. A negyedik könyvben megismerteti olvasóját a bolygó világokkal, azután az ötödikben az üstökösökkel, végre a hatodikban a csillagokkal. Flammarion ebben a sorrendben írja le a mindenség előttünk észleltető, csodás erő által visszatartott alkatrészeit, amelyekből a legparányibb is egy egész világ! A mű áttanulmányozása után lényegesen javulni kell az embernek, gondolkozása, ítélete kell hogy nemesküljön, mert érezteti, önkényt felébreszti az emberben azt a tudatot, hogy minő semmi, mennyire tehetetlen! Az ember veleszületett önbizalmánál fogva, azonban mégsem veszti el bátorságát, nem veszti el létét és érdeklődését. Az a tudat, hogy ismeri azt a földet, amelyen jár, az a sejtelem, hogy milyen helyet foglal el a világegyetemben, hogy milyen az a nap a melynek melege növeli, táplálja, fenntartja, milyenek azok a számtalan csillagok melyek bámuló feje felett ezerszerta nagyobb világokat alkotnak mint a minő ez a mi kis világunk, nem hangolja le a kedélyt, hanem jobbá, türelmesebbé teszi az embert, felebarátai iránt. Mert mint ahogy Flammarion Camille egyik fejezetében mondja: „Nyájakra oszlott az ember és egyes vezetőknek rendelte magát alá, s e nyájak, melyeken koronként dühöngő őrültség vesz erőt, egymásra rohannak és a háború gyalázatos hydrája kaszálja az áldozatokat, melyek érett kalászok gyanánt hullnak el a véres harezmezökön; rendszerint minden században negyven millió ember gyilkolja le egymást, hogy fenntartsa a kis gömböcske mikroskopikus felosztását különböző tanszabályokra. Midőn az emberek tudni fogják, mi a föld és ismerendik bolygójuk szerény szerepét a végtelenségben, midőn jobban lesznek képesek megbecsülni a természet nagyságát és szépségét, akkor nem lesznek egyfelől oly eszelősek és oly anyagiasak, és másfelől oly hiszékenyek, hanem békében fognak élni, az igaz termékenyítő tanulmányozásnak, a szép szemléletének a jó gyakorlásának, az elme fokozatos fejlesztésének és az értelem magasabb képességei nemes használatának.“ A rendkívüli dísszel és 360 ábrával kiállított mű Budapesten WiSckens és Waidl kiadóhivatalában jelent meg. G. E. „Az iskolázás jelene Angolországban.“ (Irta: Felméri Lajos a kolozsvári egyetemen a neveléstudomány tanára. I-ső kötet népiskolázás. II-ik kötet közép- és felső oktatás. Budapest, 1881.) (263 + 386 lap.) Közoktatásügyi irodalmunk Felméri Lajos fenni czimzett monographiájával jelentékenyen gazdagodott. Több évi tanulmány s egyszersmind autopsia utján szerzett tapasztalatok alapján készült mű, mely tudományos irodalmunkban feltűnést okozott. A kiválóan protestáns Anglia iskolázása és intézeteinek szervezete tanulságos tanfolyama az erkölcsös és életrevaló nevelésnek, s a történeti és autonomikus jogok tiszteletben tartásának. — Az angol nép- és középoktatás rendszere elméletileg hiányosabb, mint a német, amelyet nálunk is minta gyanánt követnek, de inkább az életnek nevel s ez az eredmény Felméri nagybecsű művéből is nagyon szembetűnik. Vaskos mű, roppant tárgy, tanulmány és megfigyelési halmaz, de nagyságával nem ijeszt el. Az egyes középiskolák különvált rajza és sorozatos egymásutánja, hasonlít a szemleczikkekhez. Megannyi apró tanulmányok az intézetek múltjáról, czéljairól, berendezéseiről, tanárairól, növendékeiről stb. érdekes részletekkel. Ha a középoktatás általános eredményeit akarjuk tudni, nyomban felüthetjük az illető fejezetet. Ha a magyar és angol iskolázás közti párhuzam érdekel, egyszerre rányithatunk. Vagy ha a leánynevelés meg az egyetemi oktatás mibenléte vonz, azonnal megérthetjük, mivel foglalkoznak, mikép tanulnak, miféle erkölcsi és értelmi fegyelem alatt állanak. Egyik szakaszban Angliában, a másikban itthon vagyunk. Az ily módszerrel irt könyvet kellemes olvasni, nem vagyunk kényszerítve, hogy elejétől végig apróra nézzük , jegyezzünk s figyeljünk, hogy a szerző czélját s eszméi kifejtését nyomon kísérhessük. Megkapjuk az eredményt készen, összegezve, és ha az elvont tudományos összegezést nem bírnók meg, könnyen segíthetünk magunkon a részletekben. Mert szerző nagyon érti a nehéz fogalmakat könnyed formába adni elé, s a száraz dolgokba életet önteni. Ez a különféleség, ez az anyaghalmaz, ez az összegezés, a mellett, hogy hiteles és igazolt, meglepő és gyönyörködtető. Főképen oktató és tanulságos. Fogalmat szerezhetünk magunknak egy nagy nemzet műveltségi alapjáról, erkölcsi, értelmi és testi nevelés czéljáról, arról, hogy minő nézeteket ölt a gyermekbe és ifjúba az emberről, társadalomról, művészetről, tudományról és a történelmi s művelődési folyamat egy pillanatában láthatjuk azt, amit akar és mit tesz. Ajánljuk e nagy becsű művet a szakférfiak s a művelt közönség figyelmébe ! —y. Német nyelvtan levelekben. Roder Adolf, a szombathelyi derék paedagogus e munkája immár második javított kiadásban jelenik meg. A negyven, kéthetes füzet előfizetési ára hat forint, egyenkint pedig húsz krajczár. Roder magyar-német és német-magyar grammatikái sokkal ismeretesebbek, semhogy ez újra megjelenő művét ajánlani kellene. A Toussaint-Langanscheidt-féle tanmódnak ő első meghonosítója Magyarországon s nagy érdemei vannak a magyarság terjesztése körül, mert sok ezer idegen sajátította el nyelvünket az ő gyakorlati, élénk, világos szerkezetű tankönyveiből. Viszont sok magyar ember van, aki műveltségét a Roder jelen grammatikájából szélesítette, könnyű szerrel megtanulván a németet. A jelen tanlevél-czyklus is a Grimm budapesti kereskedésének kiadásában jelenik meg s az előfizetések oda intézendők. MŰVÉSZET. — A budai színkör érdekében. A főváros szerdai közgyűlésén előkerül az a jelentés, amelyet az állandó színházvizsgáló bizottság a Wilckens F. C. és fia könyvnyomdája Budapest, IV. koronaherczeg-utcza 3. szám. Deczember 27. budai színkör állapotáról tesz. Tudvalevő, hogy a múlt közgyűlés e jelentéstől tette függővé, hogy a színkört a nyárra bérbe adja-e vagy pedig üresen hagyja, sőt lerontássá ? A színkörben künnjárt vizsgálók többségének véleménye oda irányul, hogy a színkör szerkezete elég szilárd, bizonyos javítások, kellenek ugyan, amiknek megtörténte után lehetne csak benne az előadásokat megkezdeni, de ezek 1200 — 1500 frt költséggel megtehetők. Egy vizsgáló tag Freund Vilmos a feltétlen lerombolást hangoztató , de egy másik, budai, azt jelenti ki, hogy a teljes biztonsághoz megkívántak javításokat ő maga kész ötszáz forintért elkészíteni. Ebből kitűnik, hogy a vélemények túlnyomó többsége még manap is, a páni rettegésnek komikus magaslatra emelkedett korában oda irányul, hogy a színkört egészen jó állapotba lehet helyezni aránylag kevés költséggel. Az a kérdés, hogy ezt a kevés költséget érdemes-e rászánni a színkörre ? Ha meggondoljuk, hogy nyáron a várszínház zárva, tehát Budának egyetlen színháza sincs , ha meggondoljuk, hogy a nemzeti színház egy havi szünetet tart, sőt a népszínházban is terveznek ilyet, tehát valószínű, hogy egy hónapig Pestnek sem lesz színháza , hát akkor méltányos dolog-e, hogy a magyar közönség a színi mulatságtól egyátalán el legyen zárva, mikor a német kénye-kedve szerint kimulathatja magát a városligeti Feldféle arénában ? Hogy a szerencsét próbálni ide jövő színtársulat boldogul-e vagy nem — a miatt ne fájjon a város feje. Az a társulat dolga. S aki most pályázik, bizonyosan számot vetett magával annyi keserű példa után. Bogyónak olyan társulata van, mely ritkítja párját a vidéken, s ha jó társulat jó műsort ad, kétségkívül boldogulni fog. Láttuk, hogy gyönge társulat alatt is többször megtelt a színkör. S elvégre azt nem szabad megengedni, hogy a magyar főváros magyar nyári szinház nélkül legyen s még alkalmat se adhasson vállalkozó erőknek — a vállalkozó közönségnek arra, hogy szivek vágyait kielégíthessék. — A népszínházban holnap, kedden a Cornevillei harangokat adják elő, Serpolette szerepében Pálmai Ilka asszonnyal, ki a népszínházban e szerep első megalkotója volt. Germainet Komáromi Mariska k. a. fogja énekelni. Szerdán Györy Vilmos népszínműve, Az öregbéres kerül színre Blaha Lujza asszony fölléptével. — A Nap és Hold első előadása a folyó hét műsoráról elmarad, első előadása szerdán január 4-én lesz. TÁVIRAT, Pétervár, decz. 26. A Regierungsbote jelenti: Legfelsőbb helyről jött parancs folytán, a legutóbbi időben letartóztatott huszonhárom politikai bűnös, kikről azt hiszik, hogy ezek a terrorista párt vezetői, vagy legalább irányadó tagjai, a rendek képviselőiből alakult külön tanács elé állhatnak. Varsó, decz. 26. Tegnap itt újra zsidóüldözés tört ki, mely alkalommal több kocsmát kiraboltak, több ház ablakait betörték és csak a katonaság közbelépésének sikerült a csendet helyreállítani. A zavargás oka az volt, hogy egy zsidót tolvajláson kaptak. A zendülés nagy szerencsétlenséget is okozott, mert mikor a zsidót elfogták, ez tüzet kiáltott, a tűzlármára a szent kereszt templomából a nép kitódult és a tódulásban húsz egyént agyonnyomtak és igen sokan súlyosan megsebesültek. Róma, decz. 25. Amint az Osservatore Romano jelenti, a pápa a bibornokok mai fogadásánál azt mondotta, hogy helyzete folyton terhesebb lesz. Panaszkodott, hogy kényszerítve volt, a legújabb szentesítést a szokott fény nélkül végrehajtani. Szintúgy panaszkodott a vádak miatt, amelyek mindig támadnak, valahányszor ő, — hogy papi hatalmának függetlenségét biztosítsa, — az ezerévi világi hatalom újra felállítását követelik felsőségük szabadságának, így tehát természetes, folytatta a pápa, hogy a Rómába érkező püspökök, a dolgok jelen állapotát a szent szék méltóságával összeférhetlennek tartják, és hogy az egész világ hívői erre vonatkozólag a jelen s jövőre aggodalmukat előterjesztik. „De iparkodni fogok“ úgy végzett a pápa szent Péter sajkáját a tengeren keresztül vezetni nyugalommal várván azon pillanatot, melyben Isten a szélvésznek a megszűnést, fogja parancsolni. Madrid, decz. 25. Az ásványi termények, anyag- és üvegkészitmények kiállítása jövő év 15-ik májusán fog megnyittatni. A kiállításon a segédiparágak valamint a külföldi készítmények is részt vehetnek. Róma, decz. 25. A Diritto Roustan visszaküldetését Tuniszba súlyos hibának mondja. Ez azt jelentené, hogy Gambetta úgy a tuniszi hadjáratot, valamint a módot, a melylyel azt előkészítették s előmozdították, saját felelőségével s nevével fedezi. Ez a hiba a nyilvános lelkiismeret kihívásával egyenlő, s jelentősége akkor se csökken, ha Roustan visszatérése egyszerűen csak ideiglenes lesz. Szerkesztői üzenet: Egy családapának. Figyelmeztetését megkaptuk, de már előbb magunk is megbotránkoztunk a Pesti Napló amaz elpirító közlésén. Bizony szomorú világot élünk, mikor a magyar családok asztalára komolynak híresztelt lap „nagy“ kézirat szűkében olyan demimonde trágárságot tálal fel, mint az ünnepi szám főlapjának az a „franczia“ rajza. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: VERHOVAY GYULA. Ny i 111 év.*) Sugárúton, a Petőfi-utcza sarkán, szemben az operaházzal, naponkint reggel 10 órától este 9-ig látható a világhírű liliputi pár, melynek része volt a nagy szerencsében, cs. és kir. apostoli felsége a királyné előtt f. é. május havában a bécsi Burgban tisztelkedhetni. 1. Henrik úr, az úgynevezett Marquis Wolge, 31 éves, 28 hüvelyk magas és 20 font nehéz. 2. Menyasszonya, Marquise Louise, 23 éves, 29 hüvelyk magas és 20 font nehéz. Mint ellentét, látható lesz Amália k. a. is, a világ legmagasabb hölgye, akit valaha mutogatták. Mély tisztelettel: az impresario, Sedelmayer J. Belépő az első helyre 30 kr, a második helyre 20 kr. Közkatonák, altisztek és gyermekek a felét fizetik. (Utánnyomás nem dijaztatik.)