Függetlenség, 1933. április (1. évfolyam, 37-60. szám)

1933-04-01 / 37. szám

JBggelIem^ Ssombat, 1933 öprilia 1 a törvényszék íprieteln­íji szíműzték a zsidó tudósítókat A német lapkiadók sajtóirodájának érte­­sülése szerint a büntetőtörvényszék sajtó­szobáiban és folyosóin a törvényszéki elnök hirdetményét függesztették ki, amelyen a kommunista és marxista Iráni vagy zsidó származású tudósí­tóknak megtiltja, hogy tudósítói hiva­tásuk gyakorlása céljából a büntet­t­­törvényszék épületébe belépjenek. '' .Qabbels birodalmi miniszter pénteken este kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy a bojkottot szombaton teljes erővel és vasfegyelemmel végrehajtják. Szombaton este a bojkottot megszün­tetik. Amennyiben a külföldi német­ellenes tényezők rágalomhadjárata A rendelkezés megsértése mint magánlak­sértés, bírói büntetést von maga után. Érintetlenül marad a közönségnek az a joga, hogy a törvényszék épületébe lép­hessen és hogy a törvényszéki termekben a hallgatóság helyeit elfoglalhassa. A bü­ntetőtörvényszék sok tárgyalási termében megszakították a tárgyalá­sokat, teljesen megszűnik, úgy a német nemzeti szocialista párt hajlandó a bojkottmozgalmat is véglegesen be­szüntetni. Ellenkező esetben a bojkottot szerdán délelőtt tíz órakor könyörtelenül ismét megindítják. Csak egy napig tart a bojkott Hagyobbapánya földadóerengen­as terűit emlegeti A baletta megszűnésével kapcsolatosan meg­indultak a tárgyalások a mezőgazdaság más­­irányú kárpótlására vonatkozólag. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter pénteken a pénzügyminisztériumban volt és Imrédy Béla pénzügyminiszterrel, valamint Vargha Imre államtitkárral tanácskozott erről a kérdésről. Döntés azonban nem alakult ki, mert sok kü­lönböző terv közül kell választani, amelyek mindegyikét megtárg­yalják a pénzügyminisz­tériumban. Egyes hírek szerint úgy segítenek a mezőgazdaságon, hogy nagyobb arányú földadóelengedés lesz, valamint az eddiginél nagyobb mértékben jut­nak devizához azok a gazdák, akik külföldre szállítanak. A kérdésben semmiesetre nincs döntés, mert még a gabonamonopólium ügyé­ben is állást kell foglalni. Ugyancsak a pénzügyminisztériumban tar­tott ülést pénteken délután az a vegyes bi­zottság, amelynek a tagjait a mezőgazdasági érdekeltségek és a különböző pénzintézetek delegálták az egyes mezőgazdasági hitel­problémák rendezésének előkészítésére. Feloszlatták Ausztriában a szocialista védő­szövetséget Bécs, március 31. A kormány ma minisztertanácsot tar­tott, amely elrendelte az összes szociál­demokrata fegyveres alakulatok felosz­latását. A minisztertanács utasította Dollfuss kancellárt a rendelet szigorú végrehajtására. Ma déli 12 órakor megjelent a ren­delet, amely betiltotta a köztársasági védőszövetség minden ténykedését, történjék az akár más formában, vagy más névvel. A köztársasági védőrség egyenruhája­A szociáldemokrata párt a feloszlatás­ végzés kihirdetése után bejelentette, hogy a köztársasági védőrség helyett úgynevezett „rendező csoportokat" állít fel, amelyeknek kizárólag az lesz a feladatuk, hogy biztosítsák a szociáldemokrata gyű­lések nyugodt lefolyását. A kormány ré­széről ezzel szemben rámutatnak arra, hogy a hatóságok ilyen rendező csoportok felállítását sem engedik meg. A szociál­­demokrata párt vezetősége pénteken dél­A Hirtenbergben végrehajtott katonai műveletekről szóló jelentést katonai kö­rök megerősítik. Eszerint ma éjszaka a szövetségi hadsereg egy százada megszállotta a tölténygyá­rat. Az eljárás célja állítólag védelmi intézke­dés az ismeretes fegyverszállítási ügyből kifolyóan még ott beraktározott fegyver­állománnyal kapcsolatban. Az eljárás oká­nak és jelvényeinek viselése tilos. A rendelet indokolása szerint a köz­társasági védőrség egyes osztagai az el­múlt években s a legutóbbi időben is ismételten megzavarták a közrendet és közbiz­tonságot és erőszakot alkalmaztak állami szervekkel szemben. A köztársasági védőrség tiroli szerve­zeteinek feloszlatásánál lefoglalt iratok kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a köztársasági védőrség fegyveres ellen­állást szervez az államhatalom ellen. után öt órára berendelte az összes szo­ciáldemokrata párttagokat a szervezeti helyiségekbe, hogy tájékoztassa őket a helyzetről. Beavatott politikai körökben azt hiszik, hogy a szociáldemokrata párt kényte­len-kelletlen, de belenyugszik a véd­őrség feloszlatásába és megelégszik azzal, hogy éleshangú kiáltványban tiltakozik a feloszlatás ellen. Általában véve nem hiszik, hogy a párt komolyabb ellenállásra szánná el magát, állítólag az a hír, hogy a munkásság meg akarta szállani a gyárat. A kormány egyébként felszólította a hazafias érzésű és békeszerető lakosságot a rend és fegyelem fenntartására. Seitz polgármester, Bécs tartomány­főnöke azzal válaszolt a szociáldemo­krata védőrség feloszlatására, hogy tartományfőnöki minőségében elrendelte a Heimwehr bécsi tagoza­tának azonnali feloszlatását. A szocialisták éleshangú kiáltványban tiltakoznak a feloszlatás ellen Megszállták a hirtenbergi fegyvergyárat Óriási izgalom is tépes tüntetések Bécsben A szociáldemokraták Schutzbund fel­oszlatása alkalmával Bécsben sorozatos tüntetésre került sor. A tüntetések során 171 embert letartóztattak. A város néhány pontján, különösen a külvárosokban, a rendőrök nem bírtak a tüntető tömeggel, azért kénytelenek vol­tak több helyen gummibotjaikat hasz­nálni. A tömeg szétoszlatása közben öt tüntető súlyosan megsebesült. Pénteken este a Schutzbund helyiségei­ben ismételt házkutatásokat tartottak és azok során, annak dacára, hogy a helyi­ségek­ már csütörtökön kiürítették, igen sok lőszert és fegyvert talál­­tak. A házkutatások eredményeképen lefoglal­tak néhány távíró- és telefonkészüléket is, továbbá megtalálták a Schutzbund riadó­szervezetének utasításait, amely szerint a kaszárnyákat a rendőrfőparan­csnokság és a különböző rendőrségi hivatalok épületek megsállását akarták végrehajtani. Ezek az utasítások pontos részleteket tartalmaztak arra vonatkozólag, hogy Bécsnek melyik ré­szén és hogyan építsenek a schutzbundisták barrikádokat A nagyobb vagyonok és a had­mentesség megadóztatását követelték többen a Házban A Ház pénteki ülését délután öt óra­kor nyitotta meg Czettler Jenő elnök. Bejelentette, hogy Temple Rezső írásbeli inditányt nyújtott be arról, hogy a hadi­rokkantjavaslat tárgyalásának tart m­ára nyolcórás üléseket tartson a Ház. A ja­vaslat fölött a Ház keddi ülésén fognak dönteni. Azután D. Takách Géza előadó beterjesztette a Ház 1932—33. évi költség­­vetéséről szóló gazdasági bizottsági je­lentést. A Ház folytatta a rokkantjavaslat vi­táját. Az első szónok Simon János volt. Indítványozta, hogy a költségvetés kü­lön megterhelése nélkül teremtsenek fe­dezetet a rokkantilletmények feleme­lésére. Elsősorban a nagy tőzsdéket kell revízió alá venni szerinte. A mai hely­zet — mondotta — nem tűri, hogy akiknek 600—800, vagy 1000 pengő havi nyugdíjuk van, még külön trafikot is kapjanak, ami­­kor igen sok rokkant van, akiknek se nyugdíjuk, se tőzsdéjük nincs. Azokat kellene rokkantcélokra megadóz­tatni, akik nem vettek részt a háború­­ban. A javaslatot elfogadja. Fábián Béla volt a következő szónok. Én a magam részéről is — mondotta —, teljes mértékben helyeslem a miniszter­­elnök úr békeszózatát. Sajnos, nem rajta múlik a háború veszélyének elhárítása. Egész Európában olyan gazdasági és vámháború folyik, hogy csupa szikrával van telítve a légkör és az Európára leső vörös rém ott áll a háttérben. Szeretném, ha a miniszterelnök úr tovább is levonná a konzekvenciáikat és ha kis állam vagyunk is, mégis személyes sú­­lyával figyelmeztetné Európa all­imfér­­fiait az összes polgári államokat fenye­gető rém katasztrófára, ahogyan a ma­gyar történelem során már többször fi­gyelmeztettük Európát a tatár, a török és más veszedelmekre jó előre. Egyben felhívom a kormányt. Interveniáljon esetleg más államok révén a még Oroszországban lévő magyar hadi­foglyok kiszabadításáért Ha ezek hazajönnek — mondotta — ők jelentenék a legjobb propagandát a bol­­sevizmus ellen. Jánossy Gábor a nagyjövedelmek megadóz­tatásáért és a játékkaszinó felállításáért Jánossy Gábor csatlakozott Fábián Béla követeléseihez. Ha az utolsó ruhán­kat is eladjuk — mondotta —, akkor is kell pénzt előteremteni arra, hogy a szovjet­ pokolból kiszabadítsuk fogoly­vé­reinket Védelmébe vette Zsilinszky Endrével szemben a HONSz-t, amelynek vezetőségét a legnagyobb elismerés il­leti hosszú évek óta folyó munkásságá­ért. A rokkantkérdés financiális meg­alapozása céljából követelte azt, hogy az ötvenezer pengőn felüli jövedel­­mek havi ezer pengőt adjanak le rok­­kantellátási célokra és ezenkívül állítsák fel játékkaszinót, amelynek tén a rokkantak javára szódét állandóan Arany, Gyón­ és Vajda versek tótta és sokszor keltett­séget. A következő szónok, azt kérte, hogy a hol­ké a Margitszigeti jövedelme szin­­fordittassék. Be- Petőfi Sándor, idézésével tárki­­általános derűk­-Dinnyés Lajos a a birtokok fel­használásával új földreformot csinálja­­nak a hadirokkantak ellátására. Ezután vitéz Hadházy Ferenc szólalt fel. A javaslat — mondotta — azért nem kielégítő, mert azt a miniszterelnök úr olyan időben volt kénytelen beter­jeszteni, amikor az egész világ a feje­­tetején áll. Fontos volna a legénység járandósá­­gait arányosítani az altisztiekkel Egyszerűsíteni kellene az igények iga­­zolását is. Át kell vizsgálni az államtól kapott összes jogosítványokat és ahol meg­állapítást nyer, hogy a jogcím kizá­rólag a protekció volt, azt el kell venni és rokkantaknak adni. Kérte, hogy a kedvezményeket, amelyek a javaslat második részében fel vannak sorolva, ha lehetséges, terjesszék ki ál­talában a hadviseltekre is. A javaslat nem kielégítő — fejezte be beszédét —, de a nemzeti becsület váltóján mégis törlesztünk valamit vele. Szocialista felszólalás a háború aránytalan magyar áldozatairól Malasits Géza fölvetette a kérdést: Meg kellene állapítani, ki felelős azért, hogy olyan óriási nagy Magyarországon a rokkantak, özvegyek és árvák száma. A magyar nemzet — mondotta — saját céljaival teljesen ellentétes háborúban vett részt. Mégis a harcvonalban levőknek több mint ötven százaléka mindenütt magyar volt. Odáig mentek, hogy ha például egy cseh ezred fellázadt, akkor azt szinte jutalmul kivonták a harcvonalból és természete­sen magyarokkal cserélték ki. Az AOK is óriási hibákat követett el és neki kö­szönhető, hogy a hősi halottak szánta is olyan aránytalanul nagy volt. Még Tisza Istvánt is félrevezették. Azt mondták, úgy masírozunk be Szerbiába, ahogy a patrul behatol egy kocsmába. Vélemé­nyem szerint örök szégyene lesz a ma­gyar törvényhozásnak, hogy csak tizen­négy évvel a háború befejezése után fog­lalkozik a rokkantkérdés törvényes meg­­oldásával. Végül Malasits Géza szemrehányást tett a keresztény gazdasági pártnak azért, hogy monopolizálta a népjóléti minisztériumot és mégsem oldotta meg a rokkantkérdést. Petrovácz Gyula megvédte Vass József rokkantpolitikáját A támadást a keresztény gazdasá­gárt részéről Petrovácz Gyula utasí­totta vissza. Vass József — mondotta — nem a keresztény gazdasági és szo­ciális pártot képviselte a Bethlen-kor­­mányban, hanem egyénileg vett részt benne. Ernst Sándor már párthatározat alapján vállalta a népjóléti tárcát. Vass József tizenhárom millió pen­gővel kezdte meg a rokkantak támo­gatását és feltornázta ezt az össze­get húsz millióig. Ernst Sándor azért nem terjesztette elő ezt a már akkor kész javaslatot, mert nem találta kielégítőnek és jobb ellá­táshoz nem tudta a pénzügyminiszter hozzájárulását elnyerni. Hogy Gömbös Gyula miniszterelnök úr mégis ebben a formában terjesztette a javaslatot a Ház elé, ebben nagy önfeláldozást látok, hi­szen könnyűvé tette mindenki számára a kritikát. Azonban lehetetlenség ennél többet nyújtani. Azok az anyagi forrá­sok, amiket ellenzéki oldalról javasoltak, megvalósítás esetén azonnal bedugulná­nak. Ninc más reális fedezet, mint a rokkantadó, ezt pedig emelni nem lehet. Legfeljebb arról lehet szó, hogy ennek a rendelkezésre álló elégtelen összegnek a keretén belül jobban arányosítsunk. Nem szabadna disztingválni közlegény és altiszt között, ahogyan a tiszt és a törzstiszt között sem tesz a javaslat kü­lönbséget. Az elnök kilenc órakor napirendi in­dítványt tett, amely szerint kedden dél­után­­ négy órakor folytatják a rokkant­törvényjavaslat tárgyalását. A napi­­rendhez elsőnek Klein Antal szólt hozzá, aki a szekszárdi helyi választásokkal kap­csolatos ügyeket tette szóvá. Brogly József kifogásolta a budapesti ügyvédi kamara akcióját, hogy a jegy­zőktől vonják meg a magánmunkálato­kat. A jegyzők azért nem juthattak a hetedik fizetési osztályba, mert azt mondták, hogy úgy is keresnek magán­­munkáik révén. A Ház ezután az elnöki napirendi ja­vaslatot fogadta el, az ülés féltízkor, véget ér.

Next