Függetlenség, 1934. július (2. évfolyam, 146-171. szám)
1934-07-01 / 146. szám
FínomTropical Virtinglik méret után .......................... Készen, elegáns kivitelben .......................................... P ParlszabósAtf ffV* ■ I VU^ RAkoozl-út n Jogerősen felmentették a másfélévre ítélt bankárt Emszt József bankárt még 1928-ban vétkes bukás bűntettéért jogerősen másfélévi börtönre ítéltek. Az volt ellene a vád, hogy nem vezetett üzleti könyveket és különböző szabálytalanságokkal súlyosan megkárosította hitelezőit. A bankár 11 hónapot ki is tartott büntetéséből, azután újrafelvételi kérelmet nyújtott be ügyvédje, Frainc István dr. útján. A törvényszék Schandl Jacnkcn szombaton tárgyalta az újrafelvételi ügyet, amelyben Emszt azzal érvelt, hogy amikor a szabálytalanságok történtek, már nem volt a bank tulajdonosa, hanem azt másra ruházta át. Az erről szóló szerződést azért nem mutatta fel az első tárgyaláson, mert az illetéket a 208.IM pengi értékű megállapodás után nem fizették le és ha ez foltudódott volna, 50.000 pengi bírságra ítélték volna el. A bizonyítási eljárás során a törvényszék megállapította, hogy Emnszt József a bank visszaéléseiért nem felelős, ennek folytán felmentette a bankárt az ellene emelt vád alól. Az ítélet jogerős. jiAm" a leglaposabb automatikus tiNSYUJTO nJMEedosiSHS MOkSdeM MaterI KaphaM mlndanMI árabó: KLEIN SALAMON FIAI dobávzádUKk 12.UzIete, XKUya.l.T. 171-11 MINDENFAJTA ÖNGYÚJTÓK JAVÍTÁSAI PÉTER ÉS MÁRIA IRTA:FELKAI FERENC Ott állott Péter a Gellérthegy tövében és nézte a keresztet tartó püspököt. Nézte és úgy érezte, mintha kizárólag neki mutatná a püspök a magasra tartott keresztet... Neki, a búcsúzónak. Mert búcsúzott Péter. Megaokalta. Úgy elfogyott az életkedve, hogy csak egy keserű, fanyar mosolya maradt Azt is dugdosta. ... Úgy határozott hogy még nézi néhány percig a hídra özönlőket. A nyári éjszakában hazahúzó kirándulókat megrakott, virágos autókat... ... Azután elindul az összekötő vasúti Zlid felé. Egy loccsanás, egy-két buborék, utána egy kis gyász... A világ forog tovább. Csak az édesanyja... Ez tartotta eddig is vissza. A kis nyugdíjból élő tanítónő. Akinek három éve eszi a kenyerét. Amióta hazajött Szibériából. Az a kis nyugdíj volt mindenük. Péter hiába kilincselt Nem jutott neki kenyér. A nyugdíj pedig egyre kisebb lett Az utóbbi időben úgy látta Péter, hogy csak neki jut kenyér... Az édesanyja pedig egyre aszalódik... Ez indította el. Reggel még kísérletezett. Egy építési vállalkozónál. Két évig járt a műegyetemre. Annak idején onnan vitték el Galíciába. Jó rajzoló volt Szép kérvényt írt. Édesanyja hozta a papírost a trafikbal Úgy figyelte a háta mögött Szép írás. Pobogott a szíve. Jaj Istenem... Biztosan sikerül. * A műegyetemnél jár Péter. Mellre szívja a füstöt Lenyeli. Így szorítja vissza a torkába lendülő zokogást Katona volt. A Lágymányosnál a túloldalra kerül. Oda, ahol a tócsát földsáv választja el a Dunától. Lemegy a dunai oldalra. Póz nélkül, gondolat nélkül megy neki a víznek. Úgy indul, mint egy rohamnak annak idején a Dnyeszter körül, összeszorított foggal. Semmire sem gondolva. Bukdácsol. Nyár van. Hosszú méterekig sekély a víz. Gyorsan vissza a partra. Majd a hídról. A tócsa oldalára kerül. Úgy megy a híd felé, a bokrok között. Talán száz lépést halad. Valaki zokog a bokorban. Női sírás. Fojtott, keserves, bugyborékoló zokogás. Egy pillanatra megáll Péter. Hallgatódzik. Megijed a sírástól. Fél, hogy megállítja, ő pedig már határozott. Töri a bokrokat. Siet tovább. A maga útján. A sírást egyre hallja. Törtet. A nagy izgalomban, a sötét éjszakában alig veszi észre, hogy közvetlen előtte egy bokor tövében csapzotthajú, zokogó lány ül. Amikor meglátja Pétert, felugrik. Péter megáll. Fürkészve, ijedten, csodálkozva nézik egymást. A lány húsz éves lehet. Finom kis arccal, kopott ruhában. Sapkája ott hever a földön. Csendesen, rekedten szólal meg Péter: — Bántotta valaki ? ... Hátralép a leány. — Senki... — Akkor ... miért sír? — Nagyon kérem... hagyjon magamra... Nem sírok... Köszönöm, hogy kérdi... Már megyek is tovább ... Péterben melegszik a szív. Felébred a részvét: — Miért sír?... — Oh Istenem... Hát sírtam ! — No, csak őszintén ... ’ ‘ Durcásan szipog a leány: — Manapság minden bokorban sírnak ... —■ Késő éjjel van.. • Mit csinál itt?... — Eltévedtem..» — Elhigytem?... Ott a fény. A város. '—Nem oda akaratm..« •— Hanem? — Miért faggat kérem?... Éppen úgy kérdezhetném magától is, hogy mit keres itt maga ... — Eltévedtem ... Furcsán mosolyog Péter. A leány lehajtja fejét. Alulról nézi. Percekig hallgatnak. Két ember, akiknek annyi mondanivalójuk volna. A leány töri meg a csendet, ő a gyengébb. — ... Azt hiszem úgy tévedt el, mint én... Mitől olyan vizes? — Csónakos vagyok a Lágymányoson. A lány zsebkendőjével játszik. — Ne haragudjon... de most egy nagyot hazudott... Maga sosem volt csónakos. Péter nagyot nézett. Évek óta nem volt öt nyugodt perce a lányok részére. Egyre jobban elfásult és úgy képzelte, hogy neki ehhez már joga sincs. A legromantikusabb Tabánban laktak , és egyik tavasz a másik után virult el anélkül, hogy megfoghatta volna valakinek a kezét. A gond, a reménytelenség bátortalanná tette. Ez a durcás vita különös érzéseket váltott ki belőle. Az izgalom okozta rekedtséget felváltotta egy meleg férfihang: — Mondja őszintén... kicsoda maga... és mit keres itt? . Ne féljen tőlem,... Nem vagyok én útonálló... sem rosszakaratú ... Na mondja... A meleg hangra ismét előtörnek a lány könnyei: —■ Mária vagyok... Balogh Mária... ■— Ne sírjon... — ... Ápolónő voltam... A gyermekmenhelyen... Orvosnak készültem ... Abból tanultam ... Apa meghalt két éve . . . Most onnan is fdzettek... Leépítettek • • » Senkim sincs... Mit csináljak?. Péter megközelítette: — Ezért akar... A lány felszisszen! — Mit?... Péter ügyetlenül nyúl Mária keze után: Ezért jött ide?... Ezért akar meghalni? ... Nem felel Mária. Küzd a aljánnal egy ideig, aztán megadja magát. Keservesen, nagyon mélyről felzokog. Péter tanácstalanul ált, majd óvatosan, félénken megsimogatja a haját: — Ne sírjon... Bátorságot vesz: — Mária... Ne sírjon Mária... Maga még fiatal... Maga előtt az let... Minden jóra fordulhat... Látja, az én esetem súlyosabb ... Hadifogság... Kiábrándulás... Sivár reménytelenség... És otthon Tabánban egy megtört öregasszony..., akinek elettem a kenyerét.»« Ne sírjon Mária... Maga még elindulhat... Ne sírjon.. . — Már nem sírok.. .— Elkísérem a lámpákig... — Köszönöm...Nem... Én határoztam. Ha most megakadályozza, majd sikerül később... Ne okoskodjon, Mária... — Maga is... — Az én esetem más... — Más? . .. Maga erős férfi... és maga sem bírja... Pedig magának nem volna szabad... Az édesanyja... Látja , erősebb ... Ha én férfi lennék... sohasem tenném meg... — Sosem? — Sosem. Egy férfinek sosem szabad. Mindig akad valami... ■— Próbáltam. —• Óh csak akarni kell! — Már akarni sem tudok! — Nem szégyenli magát?... Fiatal, erős férfi... Katona is volt... Nem szégyenli magát?... Idejön a Dunához, hogy kilopja magát a harcból... Hogy hívják magát? Péter önkéntelenül elmosolyogja magát. — Péter. — Jó név. Kemény név. Ha engem Péternek hívnának és férfi volnék... akkor soffőr lennék. Komolyan. A főorvos so£főrje. Most éppen keres egyet. — Értek hozzá. *—Maga soffőr?... — Két évig jártam a műegyetemre. Akkor bevonultam. Oroszországban voltam soffőr.. . Mária szeme felcsillan. A sokat szenvedett emberek boldogan segítenek a másikon: — Péter! Akkor maga meg van mentve. Menjen a főorvoshoz, írja fel a címét... Mondja, hogy a testvérem... Biztosan felveszi... — Ha úgy volna... Nem tudok már hinni... — Ne szamárkodjon, írja fel a címet. Péter felnevet: — Még papirosom sincs ... — Nekem sincs... Hála Istennek. Iemerem, Vasárnap, 1934 július ! A SZERETŐJÉVEL ölette meg az édesapját egy 19 éves leány Bécs, Június 30. Linzben tegnap súlyosan megsebesült állapotban találták Misebek Ferenc tanítót, akit több lövés ért tarkóján és mellén. Kevéssel utóbb kiszenvedett. Megálapították, hogy gyilkosságnak lett áldozata. 19 éves leányát és ennek barátját — a Bécsben diákoskodó Deinhammer Richárdot — vették gyanúba. A leány bevallotta, hogy atyját rávette, tegyen sétát velük a Duna mentén. Amikor egy bokorhoz értek, a tanítót több lövéssel leterítették. Deinhammer a tett elkövetése után visszautazott Bécsbe, de lakásán már várták az időközben értesített bécsi rendőrség emberei, akik nyomban letartóztatták. A kihallgatás során a leány azzal védekezett, hogy atyjának házában rettenetes viszonyok voltak és annyira kétségbeesett, haa nem látott más megoldást: vagy magát öli meg, vagy pedig atyját teszik el az útból. Deinhammert Bécsben igen komoly és szorgalmas diáknak ismerték. Hiénák zsákmánya lett a magyar falvak szorgalmas népe Drozdy Győző érdekes sajtóperes vádelejtéssel végződött A büntetőtörvényszék Schadl-tanácsa szombaton tárgyalta Drózdy Győző szerkesztő és Lázár István tejüzemtulajdonos ügyét, akik ellen felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtórágalmazás miatt indult meg az eljárás. A vád szerint a Magyar Falu című lapban múlt év május végén egy cikk jelent meg : «A hiénák zsákmánya lett a magyar falvak szorgalmas népe» cím alatt s a cikk rendkívül éles támadást tartalmazott Székács Béla tamási helyettesjegyzővel szemben. A cikk szerint Szakács az árveréseket törvényellenesen tartotta meg s a község lakosságának ingóságait egy alkalmi társasággal potom pénzen vásárolta össze. Ezzel kapcsolatban a cikk a jegyzőről, mint báránybőrbe bújt hiénáról emlékezett meg. Drózdy Győző és Lázár István tagadták bűnösségüket és azzal védekeztek, hogy a cikk állításai megfelelnek a valóságnak. Mindketten kérték a valódiság bizonyításának elrendelését. A School-tanács kérésüknek még az első tárgyaláson eleget tett s a helyi hatóság útján 19 gamási tanút hallgatott ki. A tanúvallomásokból, melyeket a szombati tárgyaláson a törvényszék ismertetett, rendkívül érdekes módon bontakozik ki az a törvényellenes eljárás, amelyet Szakács Béla jegyző követett, hogy magának minél előnyösebben tudja megszerezni a községben lakosok egyes ingóságait. Szakács eljárása az volt, hogy a kitűzött első árverést rendszerint nem tartotta meg, az illeti lakásán lefoglalt ingóságokat a községházára vitette, azután kidoboltatta, hogy az árverést mikor fogják az adós lakásán megtartani. Az árverést azonban sohasem a lakáson tartották, hanem a községházán, ahol csak a jegyző, a bíró is a jegyzőnek néhány barátja jelent meg. Itt azután potom pénzért összevásárolták a sokszor értékes tárgyakat. Egy esetben, mint Püspök Mihály kádármester vallotta, a jegyző 20 pengő iskolai adó tartozása miatt lefoglalta egy 100 pengőt ért szekrényét, s amikor ő ki akarta adótartozását fizetni, a pénzt már nem fogadta el tőle, hanem a szekrényt az árverésen a községi bíró vette meg II pengőért. A kádármester elmondotta még, hogy egy félig kész házban lakik, amelynek bútorzata egy pinces, egy asztal és két szék volt a szekrényen kívül. Ezt a szekrényt kótyavetyélték el 10 pengőért. Igen sok hasonló tanúkihallgatási jegyzőkönyv ismertetése után Czobor Miklós dr. ügyészségi alelnök megkérdezte, hogy indítottak-e Szakács illen eljárást, mivel Lázár István védője, Halda Antal dr. kaposvári ügyvéd bejelentette, hogy nem indult fegyelmi, hanem a sajtóper befejezésétől tették állítólag függővé a per megindítását. Az ügyészség alelnök erre bejelentette, hogy elejti a vádat, a törvényszék pedig ennek folytán a vádlottakkal szemben az eljárást megszüntette. . Strandpizsamák Fükrdőrikók .. Nyáritakarók.. Pongyolák ... Férfi papirning. Férfi teniszing. Székely Jenő .. P8.ev . P 3.90 .. P 7.50 . . P8.80 . . P 7.90 . . P3.90 IV, referj . Sándor-Q. 9. Összehívták a tizenhetes bizottságot Az új fővárosi törvény szerint megválasztott 17-es bizottság, amely a főpolgármester mellett, mint tanácsadó testület általában ugyanazt a szerepet fogja betölteni, mint a parlamenti 33-as bizottság , hétfőn délelőtt 11 órakor tartja alakuló gyűlését. A főpolgármester által kibocsátott meghívó szerint az ülés az Újvárosháza közigazgatási bizottsági tanácstermében lesz és mindenekelőtt a maga kebeléből elnököt fog választani. Foglalkozik a bizottság az üzemigazgatóságok kérdésével is. A 17-es bizottság tanácskozásai zártak lesznek. Huszonkét új gyógyszertár nyitására kérnek engedélyt a fővárostól Az újjáalakított közegészségügyi bizottság kedden tartja első ülését Liter Endre alpolgármester elnöklésével. A napirenden szereplő ügyek közül érdekesebbek a különszobák forgalmának emelését célzó előterjesztés, a kórházi ideiglenes személyzet létszámának újból való megállapítása, a közkórházakban elhelyezett klinikák további sorsa és a külföldi orvosok továbbképzésének rendezése. Több gyógyszertárengedélyezési kérelem is szerepel a napirenden. Nem kevesebb, mint 22 Új gyógyszertár nyitására kérnek mint edélyt. A tisztifőorvos szerint nincs szükség egyetlen új gyógyzertár felállítására sem. A közegészségügyi osztály sem javasolja az új patikák felállítását.