Függetlenség, 1940. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-01 / 223. szám
Erdélyért! Adakozz erdélyi testvéreinknek, hogy érezzék: hazajutttek! Telefonszám: 1-444-00 Szerk.ét kiadóhiv., Bpest, VIII., József-körút 5. szám. Libraltár és a Félközi-tenger sorsáról döntenek Rómában A spanyol belügyminiszter kedden az olasz fővárosba utazik Londont és Liverpoolt az eddiginél is hevesebben bombázták a németek Anglia diplomáciai kudarcát jelenti a német-olasz-japán szövetség Róma, szeptember 30. A Függetlenség római tudósítójának telefon jelentése.) Virginia Gayda „A tengely és Spanyolország“ című vezércikkében rámutat arra, hogy jóllehet a római spanyol-olasz megbeszéléseknek rendívül nagy fontossága van, mégsem lehet azt várni, hogy Spanyolország rövidesen belépjen a háborúba. Garda Spanyolország és a demokráciák közötti áthidalhatatlan világnézeti különbséggel foglalkozva rámutat arra, hogy a német-olasz-spanyol szolidaritás tulajdonképpen már a spanyol szabadságharc nehéz éveiben is katonai szövetség volt. Vannak azonban még olyan nagy problémák, amelyek azonnali megoldásra várnak. Ezek közé tartozik Gibraltár kérdése is.Berlinben Ciano gróf, Ribbentrop, Keitel tábornagy és Serrano Suner között már nagyjelentőségű megbeszélések folytak. A tervek végleges kidolgozása azonban Rómára marad. Róma tehát a Földközi tenger felszabadításával kapcsolatban döntő lépést fog jelenteni. V. F. Ciano gróf visszaérkezett Rómába, a spanyol belügyminiszter Münchenbe utazott Napokon belül végleges egyezmény jön létre a tengelyhatalmak és Spanyolország között? Róma, szeptember 30. Ciano gróf Mackensen németnagykövet társaságában hétfőn délelőtt 11 órakor visszaérkezett Rómába. Az olasz külügyminisztert a pályaudvaron a japán és spanyol nagykövet, a magyar követ, a német nagykövetség személyzete és a minisztériumok vezető tisztviselői fogadták. A Németországban tartózkodó Suner spanyol belügyminiszter a berlini spanyol nagykövet társaságában vasárnap este rövid látogatásra Münchenbe érkezett. A spanyol belügyminiszter Németországból jövet Rómába is ellátogat. Rómában keddre várják Serrano Sunner érkezését. A spanyol miniszter Rómában folytatni fogja Berlinben megkezdett tárgyalásait a tengelyhatalmak és Spanyolország közötti együttműködés végleges megállapítására. Egyes meg nem erősített hírek szerint Rómában sor kerül a megegyezés aláírására is. A belgrádi „Politika" római jelentése szerint az olasz fővárosban arra számítanak, hogy a hét folyamán Földközi-tengeri egyezmény jön létre a tengelyhatalmak és Spanyolország között. Számítanak ezenkívül arra is, hogy Szovjet-Japán barátsági deklaráció fog elhangzani. Tíztagú kormánytanácsot alakít a japán miniszterelnök Tokió, szeptember 30. Konoje miniszterelnök — mint közük — tekintettel a japán politika döntő szakaszára, elhatározta, hogy a véderő, a politika és a gazdasági élet képviselőiből álló tíztagú különleges kormánytanácsot alakít. Konoje hercegnek ezzel a tervével a hétfői minisztertanács foglalkozott. A miniszterelnök már több személyiséggel felvette az érintkezést. Hír szerint főként korábbi miniszterekre gondol, akiknek ismereteit és képességeit nemcsak a kormány javára, hanem egyidejűleg a császári politikát támogató ismert újjáépítési mozgalom javára is gyógyümölgyöztethetnék. (MTI.) Hazahiták az Angliában élő Japánokat A Comet-iroda jelentése szerint 750 Angliában élő japán a japán nagykövetségtől felszólítást kapott, hogy tekintettel a mindinkább erősbödő német légitámadásokra, térjenek viszsza Japánba. Az élelmiszerszükség és a szénhiány miatt csak a nagykövetség és a Mitsui konszernhez tartozó Yokohama Bank alkalmazottai, valamint a japán újságírók maradnak Londonban. A Fushimi Maru japán gőzöst az elszállítás lebonyolítása céljából Lisszabonból Londonba rendelték. (MTI-is) Többezerfőnyi tömeg ünnepelte a bolgármagyar testvériséget Erdély és Dobrudzsa vértelen visszaszerzése alkalmából vasárnap délelőtt az Országzászlónál többezerfőnyi tömeg jelenlétében folyt le a magyar-bolgár testvériségi ünnepély. Az ünnepségen megjelent Tosev Dimiter bolgár követ vezetésével a követség tisztikara és a budapesti bolgár kolónia. Magyar részről Számos egyesület tagjai vonultak fel az ünnepségre, amelyet Végh Mihály beszéde nyitott meg. Az ünnepi beszédet vitéz Galánthai-Grock Tivadar mondotta, hangoztatva, hogy a megnagyobbodott nyolcmilliós Bulgária és a tizenkétmilliós Magyarország olyan erőt jelent Európának ebben a részében, amely biztosítani tudja a béke fennállását. Nagy Mihály ny. hadbíró Dobrudzsáról beszélt, majd Dobrudzsa koszorúját helyezték el az Országzászló talapzatán. Tosev Dimiter bolgár követ mondott még rövid magyar nyelvű beszédet, amelynek során az egybegyűlt tömeg lelkesen éltette III. Boris cárt és Horthy Miklós kormányzót. Este nyolc órakor a vármegyeház dísztermében folytatódott a magyar-bolgár testvériségi ünnepség, amelyen megjelent Katalin királyi hercegasszony, Tosev Dimiter bolgár követ és számos előkelőség. Az ünnepi esten gazdag műsor keretében bolgár és magyar dalokat, valamint táncokat adtak elő. A nagysikerű ünnepség az erdélyi Induló és a Himnusz hangjai mellett ért véget. Olasz- német barátsági tüntetések Addis-Abebában Addis Abeba, szeptember 30. Az alkirály, a német és a japán konzul jelenlétében olasznémet barátsági tüntetések voltak. Tramonti ezredes magasztaló hangon emlékezett meg Hitler hadseregének teljesítményeiről, a német konzul pedig az olasz-német fegyverbarátságról beszélt, s egy gépfegyvert ajánlott fel az olasz hadseregnek az addiszabebai németek nevében. (MTI.) Görögország lemond az angol szavatosságról ? Róma, szeptember 30. A Popolo di Roma belgrádi tudósítója kiemeli Jutarni List című jugoszláv lapnak azt az értesítését, amely szerint Görögország elhatározta, hogy lemond az angol szavatosságról és megbeszéléseket kezd Olaszországgal a Görögországban élő albán kisebbség helyzetének rendezésére. FICCER SZERKESZTI VITÉZ kolosváry-borcsa hidAllőfizetést ér egy hóra 1 PSO Üllér A Főméltóságú Asszony rádiószózata a társadalomhoz „Amely nép méltó az életre, az válságos időkben a legnagyobb áldozatokra képes" Vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a Kormányzó úr öfőméltósága hitvese, hétfőn este hét órakor rádiószózatot intézett a magyar társadalomhoz az „Erdélyért” akció támogatása érdekében. A Főméltóságú Asszony háromnegyed hét órakor érkezett a Rádió Sándor utcai székházába, menyének, vitéz Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőnek kíséretében. A Rádió igazgatósága részéről Nelky Jenő ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Kandó László igazgatósági tag üdvözölte a Főméltóságú Aszszonyt, akinek fogadásánál jelen volt gróf Teleki Pálné, a miniszterelnök felesége, vitéz Kozma Miklósné, a Rádió elnökigazgatójánakfelesége, , Nelky Jenőné, továbbá Koncz Sándor, a Rádió helyettes igazgatója és Cs. Szabó László, az irodalmi osztály vezetője. A Főméltóságú Asszony a Rádió vezetősége, valamint az üdvözlésére megjelent hölgyek kíséretében a III. számú stúdióba ment, ahol mikrofonba mondotta rádiószózatát. A Főméltóságú Asszony beszéde kezdetéig itt szívélyesen elbeszélgetett a megjelent előkelőségekkel. Pontban hét órakor jelentette Gecse Sándorné bemondónő a rádióba, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának hitvese intéz rádiószózatot a magyar társadalomhoz. A Főméltóságú Asszony, aki már több ízben szólt rádión keresztül az ország társadalmához, nyugodt, meleg hangján, kitűnő előadással mondotta el szózatát. A Főméltóságú Asszony rádiószózata a következőképpen hangzott: „Bízom a nemzet áldozatkészségében — Jól tudom: súlyos feladatot vállaltam, mikor anyagi áldozatokat kérek, — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadalom egykori gazdagságát tönkretette Trianon, és mert minden egyes magyar család ma nagy közterheket kénytelen viselni. — De én mégis reménykedem és bízom a nemzet áldozatkészségében. Mert amely nép életképes és méltó az életre, az válságos időkben rendkívüli eröldfejtésre és a legnagyobb áldozatokra képes. A magyar pedig életerős faj. — A Gondviselés izgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy semleges tanúi lehetünk a nagy világégésnek. Eddig legalább megengedte. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakánként a szirénák vészjelét figyelniük és gyermekeik életéért rettegniök. — De még azt is megadta nekünk az Ég kegyelme, hogy véráldozatok nélkül gyarapíthattuk hazánk csonka területét. Fogadjuk alázatos szívvel az isteni kegyet és mutassuk magunkat reá méltónak azzal, hogy önként áldozunk az emberszeretet és a haza oltárán. Áldozzunk Erdélyért! — Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idézték fel ezt a helyzetet. A román mozgósítás régóta elvonta a férfiak javarészét a munkától; sok föld műveletlen maradt; a gazdák igavonó állatait elhajtotta a román katonaság; a gazdasági és háztartási felszerelés fosztogatás prédája lett. — Az erdélyi nép aggodalommal tekint a közeledő tél elé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruházatból. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni; cipő nélkül a gyermekei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek? — azt kell felelnem.