Függetlenség, 1940. december (8. évfolam, 274-297. szám)
1940-12-01 / 274. szám
Vasárnap, 1940 december 1 // Az albániai hadihelyzet Az olasz-görög háború első hadműveleti időszaka ma már teljesen befejezettnek tekinttető. Az olasz hadak elhelyezkedtek új állásaikban, miután az őket nyomon követő görög csapatokat ellenlökésekkel visszavetették. Az új olasz arcvonal a hadszíntér északi felén Koncától nyugatra, a görög határtól egy erős napi járásra, a hadszíntér déli felén a határtól csak néhány kilométerre fekszik. Megjegyzendő, hogy az olaszok a most lezárult hadműveletek során Korica környékén nem is lépték át a görög határt. A görög haderő zöme itt — az olasz arcvonal balfelével szemben — vonult fel és túlerejét támadásban értékesítette, ami elöl az olasz csapatok igen kemény küzdelem után végül is kitértek. Az olasz balszárnynak ez a kitérése természetesen kihatott a görög területre, a Kalamaz folyóig benyomult olasz jobbszárnyra. Az olasz hadvezetés ezt az utóbbi tszárnyat nyilvánvalóan önként, a balszárnnyal való összefüggés érdekében vonta hátra az Argyokastrontól keletre és délre elterülő jó védőállásokat nyújtó hegyekre. Igen helyesen járt el az olasz vezetés, mikor a bevezető hadműveletek kevésbbé kedvező alakulása után nem erőszakolta tovább a dolgot, hanem megszakította a harci érintkezést az ellenséggel, hogy visszanyerje hadműveleti szabadságát és így haderőit nyugodtan csoportosíthassa új támadó hadműveletre. A hadtörténelemből a példák egész özönét lehetne idézni arra, hogy milyen vészes következményekkel járt, ha a hadvezér rossz „start“ után is ragaszkodott eredeti elgondolásához és a „csak azért is“ elve alapján a megkezdett úton akart tovább haladni. A jelen évszázadból bizonyára a legemlékezetesebb az 1914. évi manuei csatát követő hadművelet. A csata elvesztése után ugyanis az új német vezér, Falkenhayn csökönyösen tovább erőszakolta a francia arcvonalnak éppen a Marne-nál füstbe ment átkarolását, aminek eredménye a „versenyfutás“ a tenger felé és végül Flandriában újabb csatavesztés lett. Ennek fordítottja történt 1914. őszén, amikor Hindenburg Varsó alatt kényes helyzetbe került, haderőit Porosz- Szilézia határára visszavonta, hogy onnan átcsoportosítás után újabb támadást intézzen, ami aztán az orosz „gőzhenger“ megállítását, majd visszagördítését eredményezte. Hindenburg mesteri vezetése tehát a visszavonulásból ragyogó hadi manővert varázsolt. Az olasz hadvezetés most az utóbbi hadművelet szellemében járt el. Ez jogosít fel minden értelmes katonát arra, hogy a történteket valóban múló epizódnak tekintse. Az ilyenek a háborúban elkerülhetetlenek. Emlékezzünk csak a mi világháborús élményeinkre, amikor sikerek sűrűn váltakoztak balsikerekkel. Az utóbbiakról most az oknyomozás megállapítja, hogy nagyon sokszor nem a hadvezetésben és legtöbbször nem a csapatban volt a hiba, hanem egyéb körülményekben, különösen az ellenséges túlerőben és a nehéz terheikből adódó, különböző nehézségek sorozatában. A jelen esetben sok minden összejátszott, hogy megnehezítse a derék olasz csapatok dolgát. Elég, ha a felvonulásnak az anyaország kikötőiből való áthajózás által teremtett nehézségeire, a segélyforrásokban rendkívül szegény albániai felvonulási területre, az épített (kocsizható) utak hiányára, az erőeltolásokat szinte kizáró magas hegységre stb. utalunk. Mindezeket éppen azok a magyar csapatok tudják legjobban értékelni, amelyek 1916 elejétől 1918 végéig Albániában harcoltak. A jelenlegihez hasonló epizódok a hadtörténelem tanúsága szerint csak akkor fejlődnek veszedelemmé, ha a harcból hátravett csapat nem tud a neki kijelölt vonalakban megállapodni, mert az előző küzdelem annyira erőtlenné tette, hogy a legkisebb ellenséges nyomást sem bírja el. Erről azonban az adott esetben szó sem lehet. Ezt bizonyítják a sikeres olaszeletlökések. Úgy véljük, hogy — ha az időjárás megengedi — rövidesen megindul a második hadművelet: a nagyarányú olasz ellentámadás. Ennek kimenetele az adott erőviszonyok mellett nem lehet két- JAUTER FERENC Jflzl, neítlimil). ínytt llilotitji I tilek (ájdilonnentas tllrllliit Eli tBkiiiili gas2lilli....<.li( 12 lillH Xhtéz Lukács Béla: A Magyar Élet Pártja széleskörű felvilágosító inyakát kezdett A Magyar Élet Pártjának itekold csoportja ügat tartott, amelyen megjelent vitéz Lukács Béla, a párt országos elnöke is. Lichtenstein László főispán üdvözlölte az országos elnököt, aki válaszában bejelentette, hogy a pártban nagy felfrissülés tapasztalható, állandóan napirenden tartják az országos problémákat. A párt széleskörű felvilágosítómunkát kezdett azoknak a belső problémáknak megismertetésére, amelyeket eddig bizonyos oldalról igyekeztek elködösíteni. A főispán javaslatára elhatározták, hogy január elejére meghívják Miskolcra Teleki Pál gróf miniszterelnököt és felkérik, hogy a politikai helyzetet ismertesse. December 8-án avatják fel a nagyváradi országzászlót. Nagyváradon december 8-án délelőtt 11 órakor avatják fel azt az országzászlót, amelyet a Bihar vármegyeiek és Nagyváradiak Társasága ajánlott fel a városnak. A Társaság felhívja tagjainak és hozzátartozóinak figyelmét, hogy az ünnepségre ötvenszázalékos vasúti kedvezményt kapnak azok, akik erre vonatkozó igényeiket a Travaller utazási irodában (Mária Valéria utca 8.) vagy közvetlenül a társaságnál bejelentik. Utóbbiaknak postán küldik el a kedvezményre jogosító jegyutalványokat. — A külföldi magyarok rádióórái. A budapesti rádió minden éjjel irányított rövidhullámú adást ad a külföldi magyarok részére óra hosszat Éjszak-Amerika és ra hosszat Dél-Amerika részére. Hírek alapján a külföldi magyarok még Dél-Amerika ősrengetegeiben is nagyszerűen hallják a budapesti leadást. Jól veszik azonban Budapestet az északamerikai magyarok is. Csütörtökönkint Máthé Elek tart heti összefoglalót, kedden pedig a Magyarok Világszövetsége beszél. A többi napokon híreket észenét ad a magyar rádió. Francia, jugoszláv és bolgár államférfiak érkezését várják Berlinben még fontos diplomáciai események színhelye lesz. Előreláthatólag a jövő hét közepén kerül sor Laval helyettes miniszterelnök németországi látogatására. Bár illetékes német helyen hangsúlyozzák, hogy egyelőre nincs szó Laval érkezéséről, politikai körökben azonban mégis úgy tudják, hogy Abetz párisi német nagykövet és Brunon, a vichy kormány párisi nagykövete, Laval jövő heti berlini útjának előkészítése céljából járt a napokban Berlinben. Laval közelebbi berlini útjáról egyébként Pétain tábornagy is megemlékezett legutóbbi beszédében. Híre jár továbbá, hogy egy jugoszláv politikai személyiség is rövidesen Németországba érkezik. Illetékes német helyen ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy a küszöbönálló jugoszláv látogatásról nincs tudomásuk, de éppen úgy nem tartják lehetetlennek, mint amenynyire lehetséges, hogy a közeli jövőben bolgár államférfiak is ellátogatnak Berlinbe, bár egyelőre a bolgár látogatásról nincs tudomásuk. Berlin, november 30. Berlini politikai körök valószínűnek tartják, hogy a birodalmi főváros a jövő hét folyamán is- latta ki gondolta volna, hogy szűkszavas hivatalos közlemény parentálja csak el Jorga Miklóst s revolvergolyóktól átlyuggatott holttestét az országúton találják meg, ahova politikai ellenfelei hurcolták. Mert hiszen a meggyilkolt hisztérikus kétségtelenül egész Európában legiemertebb történetírója volt hazájának, aki páratlan munkakészségét — megszámlálhatatlan könyvet, értekezést, röpiratot, ckket irt, előadást és vitaestét tartott —, mind „Romania mare“ gondolatának propagálására fordította. Egész életét arra szentelte, hogy — történelmi, adatok hiányában — eredetibbnél eredetibb teóriákkal, okfejtésekkel próbálja valószínűsíteni a dáko-román ábrándképet, amely százötven év óta politikai hitvallása lett a XX. századtól kezdve lassankint Erdélybe szivárgott románság vezetőinek. Iorgának természetesen éppen úgy nem sikerült bebizonyítani, hogy a románoknak bármi közük is lett volna Dáciához, mint naivabb és kisebb felkészültségű történetíró elődeinek és nyilvánvalóan ez a tudományos sikertelenség tette az őslakos magyarság halálos ellenségévé. Könyveiben, parafletjeiben, cikkeiben számtalanszor vont párhuzamot az Ázsiából betört turáni horda, a magyarság barbarizmusa, vérengző természete, kegyetlensége és a római humanizmust, emelkedett szellemet, klasszikus erkölcsi felfogást tisztán őriző fajtestvérei között. Hatszáz év alatt, — enynyi időtől számítható a dunai fejedelemségek és népük története — közel háromszáz vajda Ült forgandó trónján s a vetélytárs lenyakazása, vízbefojtása, felakasztása, nem is szólva a bojárok hekatombáiról, napirenden volt. Vlad Czepes vajda legszerényebb becslés szerint húszezer embert húzatott haróba a hatalomért folytatott harcai során. Legnevesebb vajdáik, köztük Vitéz Mihály, vagy Brankován Konstantin orgyilkosság, vagy kivégzés áldozatai lettek. A szabadságharcos Tudor Vladimirescut a konkurrens szabadságharcos, Ypsland gyilkoltatja meg. A fejedelemségeket egyesítő Cuzát elkergették, a legújabb időkben Duca, Calinescu miniszterelnökök, Codreanu véres árnyai egymást követik a XX. század egyetlen európai parasztlázadásának Avarescu által elpusztított 12.000 áldozata sorában. Jorga Millós dolgozta fel ezt a történelmet a legmodernebb formában , hirdette nemzetének a római continuitást fenntartó politikai múltjában és kétezeréves erényeiben gyökerező jogát Erdély fölött. Kétségtelenül nagy historikusa és még nagyobb propagandistája volt Romániának. És mégis elkövette a végzetes hibát: egy évig miniszterelnökséget vállalt. Temetésén megjelent a Román Tudományos Akadémia, amelynek vezető szelleme volt... tulajdonosokral Még ma vegyen sorsjegyet! Egész sorsjegy ára 8 pengő Fél sorsjegy ára 1.50 pengő Húzás december 5-én Még mindis rens a föld Bukarest, november 30. Focsaniban újabb, négy fok erősségű földrengés volt. A földrengés következtében több épület megrongálódott (MTI.) Romániában Az olasz király és császár Varga Józsefnek az olasz Koronarend nagykeresztjét adományozta . Viktor Emánuel király és császár Varga József magyar kereskedelmi- és iparügyi miniszternek az olasz Koronarend nagykeresztjét adományozta. A magas rendjelet Host Ventury olasz közlekedésügyi miniszter adta át Varga Józsefnek. Varga József miniszter pénteken este vett búcsút Host Ventury közlekedésügyi minisztertől, aki visszatért Rómába. A magyar miniszter útja további során Amicucci, testületügyi államtitkár kísérte, Velencében nagy ünnepséggel fogadták Varga minisztert, aki szombaton megtekintette a város nevezetességeit. Útjának következő állomása Tor di Zuino volt, ahol a Jania Viacoso társaság hatalmas cellulózótelepei vannak. A miniszternek bemutatták a cellulózé előállításának eljárását a nyersanyag megmunkálásától kezdve egészen a cellulózelemezig. Megtekintette a gyár szociális berendezéseit is. A gyártelep vezérigazgatója lelkesen éltette a magyar minisztert és a baráti magyar nemzetet. Varga József válaszában az olasz nép munkaerejét és alkotóképességét méltatta, majd a Ducét és az olasz nemzet munkásait köszöntötte. A miniszter kíséretével Tor di Zuinoból Triestbe utazott, ahol ünnepélyes fogadtatás volt. Szombaton este díszebédet rendeztek tiszteletére. ■=lí«írMp Mle3/4!0-liír Pisién, bliSn riigi: ridiiiBi mindenütt ott van Teehr*1a|Niiili, SZOLID BELVAI KISZOLGI Tüntetés Mexikóban az Egyesült Államok ellen Róma, november 30. A Popolo di Roma mexikói jelentése szerint Mexikó fővárosában pénteken viharosan tüntettek az Egyesült Államok ellen. A rendőrség körmyfakasztó gázbombákkal oszlatta szét a tüntetőket. (NST.)