Függetlenség, 1942. április (10. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

Szerda, 1942 április 1 Kormányzó urunk magas kitüntetésben részesítette Franco tábornokot , MADRID, március St, ’ Franco tábornok spanyol államfő is­étfőn kihallgatáson fogadta Amb­­író Ferenc madridi magyar követet, az átnyújtotta az államfőnek a kormányzó úr őfőméltósága által neki adományozott magyar érdem­rend nagykeresztjét a magyar ér­demrend láncával. Franco tábornok igen meleg szavakkal emlékezett meg a kormányzó úr őfőméltósá­­gáról és Magyarországról. Norvég miniszter leleplezi Anglia terveit Norvégia ellen Oslo, március 31. Lunde norvég népművelésügyi mi­niszter Friedrichstadtban beszé­det tartott, amelyben szenzációs le­leplezéseket közölt Anglia Norvé­gia ellen irányuló terveiről, Német­ország elleni háború esetén. Günther svéd miniszter emlékira­taiból kitűnik, hogy Norvégia már 1936-ban megkísérelte semlegessé­gének a nagyhatalmakkal való sza­­vatoltatását. Németország, a Szov­jetunió és Franciaország már hoz­zá is járult a szavatosság megadá­sához, Anglia azonban megtagadta ezt. I­ Saaken volt norvég király Günther svéd miniszterrel folyta­tott magánbeszélgetések során ki­jelentette, hogyha Anglia nem akarja elismerni Norvégia semle­gességét, ez csak arra vezethető vissza, hogy Anglia a norvég kikö­tők megszállását tervezi, ha hábo­rúra kerül sor Németországgal. — Lunde miniszter ennek alapján rá­mutatott arra, hogy Haakon király már akkor is ismerte Angliának Norvégia ellen irányuló terveit. Ha tehát olyan hadügyminisztert nevezett ki, akinek egyáltalán nem volt szándékában az ország meg­védése, ezzel olyan politikát foly­tatott, amely Norvégiát szükség­képpen szerencsétlenségbe döntötte. Felemelte a Kúria Grub­er Lajos volt nyilas képviselő büntetését 1940 július 22-én a nyilaspárt Andrássy­ úti székháza előtt na­gyobb csoport tüntetett. A rend­őrség kivonult és meg akarta aka­dályozni a csoportosulást. A nyi­laspárt helyisége előtt a járdán Alit Gruber Lajos volt nyilas kép­viselő több képviselőtársával s ami­kor a kivezényelt rendőrtiszthelyet­­tes figyelmeztette őket, hogy hú­zódjanak a kapubejárat alá, Gru­ber indulatosan rárivallt: — Fogja be a száját, menjen to­vább, mert ha nem, belerúgok. Később egy rendőrfelügyelő előtt ugyancsak sértő hangon nyilatko­zott a rendőrségről. Az ügyészség Gruber ellen a rendtörvénybe üt­köző izgatás, továbbá hatósági közeg elleni erőszak miatt vádat emelt s a büntetőtörvényszék ötös­­tanácsa a volt képviselőt háromheti fogházra ítélte. Az ügyészség semmiségi panasza folytán a Kúria Töreky-tanácsa most foglalkozott az üggyel s a perbeszédek elhangzása után Gru­­bert mindkét bűncselekményben bűnösnek mondotta ki és bünteté­sét kéthónapi fogházra e­­­lte fel. Antal István az mélységes szociális Kolozsvár, március 31. Az Erdélyi Párt választmányi üléseket tartott Szatmárnémeti­ben és Kolozsvárott. Az országgyű­lés sok tagja és az egyes szerveze­tek kiküldé­sei számosan jelentek meg az üléseken. Teleld Béla gróf elnökdésével a politikai élet időszerű kérdéseiről tárgyaltak, majd a HEP céljairól tartott elő­adást Antal István igazságügyi ál­lamtitkár. Antal államtitkár a Magyar Siet Pártja politikai fejlődésének, programmjának, küzdelmeinek, a belső magyar társadalmi és gazda­sági konszolidáció megteremtése és az ország mai európai helyzete is építése körül végzett munkássá­gának, valamint a párt további po­litikai célkitűzéseinek ismerteté­sével kezdte beszédét. A párt tör­ténete — mondotta — két csak­nem egyenlő időtartamú korszakra oszlik. Az elsőt Bethlen István greff államférfiúi működése fém­jelzi, a második korszak elindítása viszont Gömbös Gyula nevéhez fűződik. Gömbös Gyula új politi­kai módszerekkel , a fiatalság erejének bekapcsolásával, a közös­ségi érzés felkeltésével, a népi erők kifejlesztésével, a szociális gondo­lat hangsúlyozásával, a közvéle­mény széles rétegei politikai ér­deklődésének felkeltésével, a bal­oldali radikális erők elleni harc nyílt felvételével — vitte a magyar politikát azok felé a célok felé, amelyek csak most kezdenek telje­sekké válni. Az ország négyszeri erdélyi politika felelősségérzéséről meggyarapodásával és a magyar népi erők hatalmas kibontakozásá­val. Valójában még ma is Gömbös Gyula korszakát éljük, nemcsak azért, mert a mostani kormány­elnök úr — mint Gömbös Gyula egyik barátja és munkatársa — az ő világnézeti és politikai cél­kitűzéseinek továbbvitelére és megvalósítására vállalkozott, de azért is, mert az egész mai ma­gyar politika, mind a külpolitikai vezetésben, mind a belső politikai cselekvés terén lényegében Göm­bös Gyula álmait és elgondolásait valósítja meg. Ezután az Erdélyi Párt műkö­déséről és a pártnak a magyar politikában betöltött szerepéről szólt az államtitkár. Az erdélyi politikai géniusz — mondotta en­nek kapcsán — három nagy ér­tékkel gazdagította a magyar po­litikai gondolkozást: erőteljes való­ságérzékkel, történelmi szemlélet­tel és mélységes szociális felelős­ségérzettel. Az erdélyi politikai eszmevilág e három alapvető és értékálló tulajdonsága — amelye­ket az Erdélyi Párt minden egyes alkalommal minden felmerülő poli­tikai problémával kapcsolatban következetesen érvényesít — nagy nyeresége a modern magyar po­litikai gondolkozásnak. Antal államtitkár beszédét a hallgatóság lelkes tapssal fogadta. A kolozsvári gyűlés Nyirő József író, képviselő zárószavaival feje­ződött be. lapját, érdemes tervezgetni a nyerők azt kérdezzük: OSZTÁLYSORS­ztÚZÓ$ április 9.1P tana O Miát Román kultuszminiszter ajándéka Komárom városának Römán Bálint kultuszminiszter értesítette Komárom város polgár­­mesterét, hogy megvásárolta és Komárom városának adományozza Ohmann Béla szobrászművésznek a VII. milánói nemzetközi iparmű­vészeti kiállításra készített és az Iparművészet egyes ágait jelképe­sen ábrázoló terrakotta dombor­­művét. A kultuszminiszter adomá­nyozó levelében hangsúlyozza, hogy ezzel a­z ajándékozással elismerésé­nek akarja maradandó jelét nyúj­tani azért, hogy a legutóbbi művé­szeti hetek alatt Komárom város közönsége igen szép kulturális meg­értésről tett tanúságot. Egyiptom távoltartja magát a háborútól , hangoztatta Farul király Kairó, március 31. Faruk király egy gyűlésen be­szédet mondott és hangoztatta, hogy az egyiptomi kormány célja továbbra is a háború elkerülése. Egyébként az új parlamentet ün­nepélyes keretek között nyitotta meg Faruk király. Nalias pasa olvasta fel a trón­­beszédet, majd kifejtette, hogy kor­mánya végre akarja hajtani az Angliával kötött szerződést, de nem kíván áldozatokat hozni. Az Országos Nemzetvédelmi Bizotság figyelm­eztetése Az Országos Nemzetvédelmi Bi­zottsághoz több oldalról olyan pa­naszok érkeztek, hogy a főváros­ban és a vidéken a Nemzetvédelmi Bizottságra való hivatkozással könyvelőfizetések­et és megrendelé­seket gyűjtenek. Olyan panaszok is voltak, hogy az ügynökök a megrendelés elősegítésére azt han­goztatják, hogy a tiszta jövedel­met hazafias és szociális célokra fordítják. Az Országos Nemzet­­védelmi Bizottság felhívja a kö­zönség figyelmét, hogy senkinek sem­­ adott felhatalmazást, vagy megbízást ilyen könyvek árusítá­sára és ugyancsak nem adott rá engedélyt, hogy egyesek az Orszá­gos Nemzetvédelmi Bizottság, ha­zafias munkájára való hivatkozás­sal üzleti vállalkozásokat végezze­nek. írt.­ Vasárnap este 9-szor bélisa­m­pi vidéken mindenütt ott van Testvérlapunk, m­i Külföldi követelés be nem jelentése miatt fegyházbüntetés Ferenczi Mór volt vállalati igaz­gató bűnügyét tárgyalta kedden a büntetőtörvényszék Károsy­ tanácsa. A vád szerint Ferenczinek 33.720 schilling követelése állott fent, ő azonban ezt nem jelentette be a Nemzeti Banknál. Ferenczi azzal védekezett, hogy tudomása szerint ezek az összegek nem estek be­jelentési kötelezettség alá. A bíró­ság a bizonyítási eljárás lefolyta­tása után Ferenczit kétévi fegy­­házra, 20.000 pengő pénzbüntetésre ítélte és kötelezte 29.673 pengő va­gyoni elégtétel megfizetésére, egy­ben elrendelte letartóztatását. Az ítélet nem jogerős. — A rendőrségi segédhivatali tisztviselők közgyűlése. A rendőr­ség segédhivatali tisztviselőinek egyesülete Eszterházy­ utcai szék­házában tartotta 23. évi közgyűlé­sét Szverteczky József elnöklésé­vel. Czuppon Kálmán titkár üdvö­zölte Szverteczky Józsefet abból az alkalomból, hogy a Segédhiva­tali Tisztviselők Országos Egyesü­lete elnökévé választotta. A tiszt­újítás során a régi tisztikart vá­lasztották meg, azzal a változás­sal, hogy az egyik alelnök, Kiss A. Kálmán, háznagy Gellért Mi­hály, könyvtáros pedig Wunder Imre lett. Szverteczky József elnök ezután a jövő célkitűzéseiről be­szélt és hangoztatta, hogy a segéd­hivatali tisztviselők jogos sérel­meinek orvoslására az egyesület vezetősége mindent elkövet. _ A tábori postahivatalok igénybevétele. A kereskedelmi mi­nisztérium hirdetményt bocsátott ki, mely szerint tábori postahivata­lokhoz közönséges, tehát nem aján­lott levelek, tábori levelezőlapok, nyílt levelezőlapok, nyomtatvá­nyok, hírlapok és üzleti, papírok küldhetők. Ezenkívül 1200 pengő és 100 gramm súlyhatárig értékleve­lek, csomagok értéknyilvánítás nélkül, vagy 560 pengő érték­nyil­vánításig, 1 kilogramm súlyig és bármely irányban 75 centiméter terjedelemig, tábori és magán­postautalványok 1200 pengőig, kül­földre pedig a levélpostadíjszabás­­ban megállapított összegig. Végül táviratok. A tábori postahivatalok­nál a következő magánküldemé­­nyek adhatók fel: tábori postai (zöldszínű) levelezőlapok, a posta vagy a magánipar által gyártott nyílt levelezőlapok, közönséges le­velek nyitva, értéklevelek 1200 pengő értékig, de csak a feladó parancsnokságának írásbeli enge­délyével, csomagok értéknyilvání­­tás nélkül, illetőleg 560 pengő ér­téknyilvánításig, 3 kilogramm sú­lyig és bármely irányban 75 centi­méter terjedelemig. A hirdetmény ezenkívül felsorolja a különleges kikötéseket, valamint korlátozáso­kat, amelyek szerint titkosírás, gyorsírás és nem ellenőrizhető ide­gen nyelv használata tilos, vala­mint a tábori postacsomagokban romló tartalmú élelmiszert, vagy törékeny tárgyat küldeni nem sza­bad­ t 3 - Ukrajnában a tavasz folyamán magántulajdonba kerülnek a földek BERN, március 11. A berni Bund berlini munka­társa szerint Ukrajnában a meg­valósulás útján halad az a terv, amely szerint a kollektív rendszer­ből a magántulajdon rendszere fog kialakulni. Ukrajnában sok helyen a szak­értők már megtették az intézkedé­seket, hogy még a tavasz folya­mán a magánosok kezébe kerülje­nek a kommunizált földek­. Leg­elsősorban azoknak a parasztoknak­ adják vissza a földjét, akik a par­tizánok elleni harcokban kitüntet­ték magukat. Az új tulajdonosok mindenesetre még kénytelenek lesznek kölcsön­kérni a gazdasági felszerelést mindaddig, amíg sajátjuk nem lesz. E célból vidékenként szövet­kezni fognak és a felszerelést a szövetkezeti gazdák földjeinek kö­zös megművelésére az e célból alakult központoktól fogják kapni. Az­ országos főcserkész nyilatkozata a magyar cserkészmozgalom jövőjéről Kormányzói kinevezés folytán a magyar cserkészmozgalom élére vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérőrnagy került. Az országos főcserk­ész a Ludovika­ Akadém­ia ősi falai között hétfőn este nyilat­kozott a budapesti sajtó meghívott képviselői előtt a magyar cserkész­­mozgalom jelenlegi állásáról és jövőjéről. Ismertette a­zt a kor­mányrendeletet is, amely a főcser­kész jogállását és hatáskörét sza­bályozza. Eszerint a magyar cser­készmozgalom jövő működési és szervezeti szabályzatát úgy kell megalkotni, hogy az kifejezze a mogalom sajátos magyar jellegét, biztosítsa a leventeintézménnyel való zavartalan együttműködést, őrizze meg a cserkészmozgalom a múlt tapasztalatain kialakult érté­kes hagyományait. Az országos főcserk­ész ezután színes előadásban vázolta a ma­gyar cserkészmozgalom harminc­­é­ves történetét, kitért a trianoni évek harcos küzdelmeire, rámuta­tott arra az áldatlan kü­lföldi pro­pagandára, amit akkor a kisantant államai a magyar cserkészmozga­lommal szemben kifejtettek s amelynek az volt a célja, hogy a magyar cserkészt irredentának és titkos katonának tüntesse fel. En­nek az ellensúlyozására a magyar cserkészek minden külföldi talál­kozón megfeleltek s így építették ki, majd ápolták tovább a külföldi kapcsolataikat, ismertették ide­gen földön a magyar népi értéke­ket. — Idehaza sokáig a cserkészet volt az egyedüli ifjúsági mozgalom — mondotta a főcserkész —, amely önmagától végzett értékes honvé­delmi előképzést és űzte a katonai sportokat, mint a repülést, sí-, vízi, kerékpároskiképzést. A mo­­tornélküli repülést is a cserkészek kezdték el. Részt vettünk munka­­táborokban, mezőgazdasági mun­kában, vöröskereszt-gyűjtésekben, légoltalmi munkálatokban és leg­utóbb a bukovinai székely magya­rok hazatelepítésénél a vezérkar főnökének felhívására ötszáz cser­készünk működött közre. A magyar cserkészmozgalom to­vábbi célkitűzéseit ismertetve a fő­­cserkész bejelentette, hogy a gya­korlati életbe sok újszerűséget ki­ván vinni és azokat a nevelés szol­gálatába állítani. Céltáborozásokat rendeznek majd tanyák, h­alászok, erdészek, bányák közelében s az ott folyó életben többórai munká­val fognak résztvenni. Fokozottan kiépítik a regölést. A táj-, nép- és fajismeretekkel is behatóbban fog­nak majd foglalkozni. Fokozottan,),­ban­súlyt, helyeznek a természet­­ismeret praktikus tudnivalóira. A leventeintézménnyel a legsz­­­rosabb kapcsolatot akarják meg­teremteni, hogy így mindenben se­gítségére lehessenek az újjászer­­vezett leventeintézménynek. — Ha valamikor, úgy most van leginkább szüksége hazánknak, — fejezte be ismer­tető előadását az országos főcserkész, — ilyen önzetlenül, örömmel és lelkesedés­sel többletmunkát végző, egységes felfogású magyar cserkészetre. Mert ma a magyar történelem leg­nehezebb napjait éljük és a szerbb magyar jövendő legértékesebb pil­lérét faragjuk. A cserkészet meg­érti ma is a kor szavát s ősi ,ma­gyar jelszavához hűen valóban „emberebb ember és magyarabb magyar” akar lenni. ­ tavasz.

Next