Függetlenség, 1943. július (11. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

Kállay Miklós miniszterelnök és a kormány több tagjának jelenlétében iktatták be ünnepélyes külsőségek között Czapik Gyula egri érseket Eger, június 30. Czapik Gyula egri érsek Péter- Pál napján vonult be szákvárosába, Egerbe. Első ünnepélyes fogadta­tása Horton volt, ahol Hedry Lő­rinc titkos tanácsos, főispán, Szabó Gyu­l alispán-helyettes és az egri székeskáptalan kiküldöttei fogad­ták. Az egri járás határ­községénél­ Kápolnánál Polgáry Pál főszolga­bíró köszöntötte az érseket. Csapik Gyula érsek délután érkezett Eger város határába, ahol Káston Endre püspök és Kálnoky István polgár­­mester mondott rövid­ üdvözlő be­szédet, majd az érsek négyesfoga­ton a szekesegyházhoz hajtatott. Rövid ájtatosság után az érseki palotába vonult. Kálnoky István polgármester a téren felállított ű­rszemelvényről köszöntötte az er­­kélyen megjelent érseket, aki ho­sz­­szabb beszédben mondott köszöne­tet. Szerdán délelőtt az új érsek be­iktatására megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter és Antal Isván nemzetvédelmi pro­­pagandaminiszter, vitéz Béldy Ala­jos altábornagy, az ifjúság honvé­delmi nevelésének országos veze­tője és még sokan mások. Czapik Gyula érsek a főszékes­­egy­házban nagymását pontifikált, ezután helyet foglalt az érseki tró­non. Kriston Endre püspök, káp­talani helynök üdvözö­te Czapik Gyula érseket, majd az érsek mon­dott hosszabb beszédet. Hangoz­­tatta, hogy a megtiport, de olyan drága Magyarországnak odaadó szolgálata igaz szeretet és áldo­­zatos védelme sokszoros köteles­sége minden magyarnak, de az egrieknek különösképpen, mert őket kötelezi Szent István öröksége és a dicső múlt. Ezután az érsek szentbeszédet intézett a hívekhez. Délben Czapik érsek a palota vö­­rös Szalonjában a honvédség tiszti küldöttségét, He­dry Lőrinc főispán vezetésével pedig a főispánok, al­ispánok és polgármesterek küldött­­ségét fogadta. Hedry főispán be­szédére válaszolva kijelentette, hogy az egyház és az állam, vala­mit az egyház és a közüle­tek már majdnem ezer éve vállvetve dol­goztak a magyar haza javára és ebben a szellemben kíván­t is együttműködni. Az érsek végül az Actio Catho­­lica, az Országos Magyar Sajtó­kamara, az Országos Pázmány Egyesület, az Országos Katolikus Szövetség és még számos intéz­mény küldöttégét fogadta kihallga­táson. Szász Lajos közellátási miniszter aratási rádióbeszéde a termelőhöz, kereskedőhöz és fogyasztóhoz Szász Lajos közellátásügyi mi­niszter Péter-Pál napján, délben, rádióbeszédet intézett az ország közvéleményeihez, különf­lképen a termelőhöz, fogyasztóhoz és a kereskedőhöz. A közellátásügyi miniszter rádióbeszédében többek között a következőiket mondotta: — Péter és Pál apostolok napján a ' magyar mezőgazdaság népe azért megy templomba, hogy meg-' köszönje az áldást és erőt kérjen Istentől az aratás szent, nehéz munkájához. Most dől el, milyen eredménye van a gazda őszi és ta­vaszi munkájának. — Népünk egyik legjellemzőbb sajátossága, harckészsége, legen­dás vitézsége és hite mellett a föld szeretete, megbecsülése, a földhöz ragaszkodás. Szorgos munkáske­zeknek a föld szeretete által felfo­kozott munkája változtatta át kal­­­ásztermő mezőkké a történelmünk folyamán oly sokszor folytatott harcokban felperzselt vidékeket. Ez a földszeretet a földnek nem­csak közönséges értelmében vett megművelése, hanem annak szere­tetteljes gondozása volt és lesz alapja hazánk gazdasági erejének. — Népünk sokszor nem tudta betakarítani termését, mert az aratóeszközöket fegyverrel kellett felcserélnie. De a magyar gazda a fegyvert éppen olyan keményen markolta meg, maint az eke szarvát és sokszor az egyenesre kalapált kaszával védte meg földjét az el­lenséggel szemben. — Háborúban vagyunk. Sokan fegyverrel a kezükben távol van­nak a hazától, hogy idehaza nyu­godtan lehessen szántani, vetni és aratni. Egyetlen nagy hadiüzem a kalászos mező A közellátásügyi miniszter ez­után utalt arra, hogy a most meg­kezdődő aratáson áll vagy bukik az ország rendje. Mindenki ismeri az új termésbeszolgáltatási rendet, amely hivatva van az ország ellá­tását­ a jövőben biztosítani. A ka­lászos mező egyetlen nagy hadi­­ü­zemmé válik és ebben a hadi­üzemben ezernyi és ezernyi f­a­­gyar arató lendületes munkája pó­tolja a hatalmas gépek teljesítmé­nyét. Ebben a hadiüzemben a gé­pek zaja helyett a marokszedő lá­nyok éneke szól és a gyárterem boltozata isten szabad ege. Ez a hadiüzem nem pusztulást és rom­bolást okozó harceszközöket gyárt, hanem az életet és kenyeret adó gabonaszemet fejti ki a kalász­ból. Ennek a hadiüzemnek minden munkása tudja, hogy mi a cél, miért dolgozik. A fáradhatatlan munkának nagy tétje­ van, Ma­gyarország. — A gazda tudja, — folytatta Szász Lajos, — hogy beszolgálta­tásra kerülő terményeiért meg­kapja annak árát, s gondoskodha­­tik családja és gazdasága szükség­letéről is. De ott fog állni ebben a honvédelmi munkában a gazda mellett a kereskedő is, áld szintén ismeri kötelességét, s adásvétel­kor nem saját önző anyagi érde­keit nézi, hanem a közérdeket szol­gálja. A gazda és a kereskedő munkáját nemcsak köteles gondos­sággal, hanem segítő figyelem­mel kíséri a közellátási hatóság, hogy mindenütt segítsen, szolgá­­latra készen álljon, de — ha annak szüksége felmerülne, — kíméletlenül büntessen is. A ter­melő, a kereskedő és a hivatalos szervek egybefonódó hármas mun­kássága egy célt­ szolgált a hábo­rús viharok által veszélyeztetett ország lakosságának szükségle­teit kielégíteni, méltányos és igaz­ságos mérték szerint. A mindennapi kenyér biztosítása . Aszerint, ahogy Isten az ál­dást adja, biztosítani fogom min­denkinek szükségletei kielégítését. De csak mértékkel. Nem az a cé­lom, hogy egyesek bőségben élje­nek, hanem az, hogy minden ma­gyar száméra biztosítsam a min­dennapi kenyeret. Ennek a cél­nak az elérése, azonban nem sike­rülhet, csak akkor, ha szövetséges­ként támogat a föld népe és ha átfogó szervezetbe tömörülve dol­goznak azok, akik a termést a ter­melőtől a fogyasztóhoz közvetítik.­­ Csatasorba szólítom tehát a termelőt, a kereskedőt és a fo­gyasztót egyaránt. A termelőtől, a földet megmunkáló gazdától azt kívánom, hogy teljesítse pontosan beszolgáltatási kötelességét, mert ellenkező esetben nagyon nagy árat kell fizetnie azért a haszonért, amelyet számára a beszolgálta­tási kötelesség elmulasztása je­lenthet. A kereskedő pedig minden lépésnél ügyeljen az egyenes útra. Az áru átvételénél ne a termelőt lássa, hanem a honvédelmi köte­lességét teljesítő magyar gazdát. Erről az egyenes útról elhárítok minden akadályt, de jaj annak, aki az egyenes útról letér és árokba téved! A fogyasztók milliói pedig a nehéz időkhöz méltó, példás fe­gyelemmel segítsék előre a hatal­mas munkát, amit ellátásuk érdek Csütörtök, 1943 július 1 Mmetímija okéves Olvasatok/ Ön is a mai történelmi időik em­bere! Öntől is fokozottabb munka­teljesítményt követelnek a rendkí­vüli idők! Nincs tehát ideje fölös­leges utakra, várakozásokra ... Ennek ismerete késztette a Stá­­d­urz, Sajtóvállalatot arra, hogy újjá­szervezze, megnagyobbítsa könyv­­kereskedését s lehetővé tegye ön­­nek, hogy amikor lapelőfizetését rendezi és színházjegyét megvásá­rolja, ugyanakkor s ugyanott (Vili., József­ körút 5) könyvszükségletét is beszerezhesse! Raktárunkon megtalálhatja a leg­újabb szépirodalmi, politikai, vala­mint tudományos könyveket. Külön osztály áll ke­­etkezé­sére a t.sngi iratokból és képeskönyvekből! KÉSZSÉGGEL NYÚJTUNK ÖN­NEK FOLYÓSZÁMLAHITELT A LEGKEDVEZŐBB FELTÉTELEK MELLETT. Mai zaklatott életünkben leghű­ségesebb barátunk és tanácsadónk a könyv örök érték s mégis a leg­olcsóbb ajándék. KÉRJE RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓNKAT! Mielőbbi szíves látogatásának re­ményében maradunk hazafias tisztelettel. FÜGGETLENSÉG könyvosztálya, VIII., József­ körút 5. Telefon: 144—400- kében végez a magyar gazda és kereskedő. A kötelességteljesítés újabb példája — Úgy érzem — mondotta be­széde végén a miniszter —, hogy az a rend, amelyről mint új ter­­ménybeszolgáltatási rendről emlé­kezünk meg, új lelket önt minden­kibe, mert aki tudja, hogy köteles­sége pontos teljesítésével védi meg családját é­s hazáját, az —ha véres harcra kerül a sor — akkor is Szent meggyőződéssel veszi ke­zébe a fegyvert. — A magyar kötelességteljesítés ez újabb példája nyomán új imád­ság száll fel majd a magyarok istenéhez. Az a könyörgés, amely a bizonytalan jövő miatt aggodalom­mal teli hangon esedezett a hábo­rús nélkülözések között az életet adó mindennapi kenyérért — ha mindenki teljesíti kötelességét — hálaimává alakul át s az új gobo­­ndból sütött kenyér megszegésekor minden magyar lelkéből a diadal­mas öröm hangja száll az ég felé: Hálát adunk Neked, Uram a na­gyobb­ darab kenyérért — fejezte be rádióbeszédét Szász Lajos köz­­eli látásügyi miniszter. Minisztertanács A kormány tagjai Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésé­vel szerdán délután miniszter­tanácsot tartottak, amelyen fo­lyó kormányzati ügyeket tár­gyaltak. Háborús időkben a gümőkói talál­ozás fokozódására kell szá­mtani. A fokozott támadással szemben fokozott védekezéssel óvhatjuk meg önmagunkat. Nyolc angolszász hajót 49.000 tonna tartalommal elsülyesztettek a németek Az elpusztult hajók között vo­l egy romboló és három csapatszádai hajó éjszakán jó eredménnyel bombázta a bonni kikötő berendezéseit és az ott lévő hajókat. A földközitengeri térségben ked­den 12 ellenséges repülőgépet lőt­tünk le. Két vadászrepülőgépünk nem tért vissza. Német tengeralattjárók az At­lanti-óceánon és a Földközi-tenge­­ren hajókaravánok és egyedül had­tengerészeti haderői, pedig rövid­­ hajók ellen vívott kemény éjszakai ütközet során egy szovjet ágyúnaszádot. A légi­erő a Novo­­rosszijszk előtti tengeri területen bombákkal megsemmisített egy el­lenséges őrjárművet. harcok során 8, összesen 49.000 tonnányi hajót sülyesztettek el, köztük egy rombolót és három csapatszállító hajót. Egy másik gőzöst megtorpedóztak. E harcok Nehéz német harci repülőgépek I folyamán hajóink öt ellenséges nagy köteléke a szerdára virradó­­ bombázórepülőgépet lőttek le. I ■ BERLIN, június 30. A Führer főhadiszállásáról je­lentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonalon semmi j­e­lentős harcesemény nem történt. A Fekete-tengeren német tenger­­alatti­járók elsüly­eszt­ettek két, ösz­­szesen 2000 tonnás hajót; könnyű Júniusi szovjet légi veszteség: 948 repülőgép 1-től 27-ig 948 repülőgépet vesz át Berlin, június 30. Mint a Német Távirati Iroda ér­tesül, a szovjet légierők június tettek. E rendkívül sok ellenséges gép megsemmisítésénél a német vadászrepülőkötelékeknek volt a legnagyobb szerepük. Finn hadijelentés HELSINKI, június 30. A szerdai hadi­jelentés ezeket k­özli: A karéliai földszoroson gyenge tűztevékenység. Az aunun földszoros középső ré­szén csapataink visszaverték két kisebb ellenséges osztag támadási kísérleteit. Az Anang-szoros keleti részében felderítő osztagaink fel­robbantottak egy ellenséges ki­verő­dő­ legénységével együtt. Csapa­taink egy másik helyen tüzérség és gránátvetők támogatásával meg­semmisítettek egy ellen­égés erő­döt támaszpontjaival és több ellen­állási fé­rfivel együtt. Ezek egyike ötemeletes mélységű volt. A keleti arcvonal középső szaka­szán néhány összetűzés volt felde­rí­tő osztagok között. A Finn-tengeröböl nyugati részé­ben parti ütegeink megrongáltak egy kíséretében haladó ellenséges hajót. I Londoni hírek szerint július 3-án kezdődik az angolszász invázió Berlin kétkedéssel fogadja a híreket Berlin, június 30. Berlini politikai körökben nagy figyelmet keltett az angol és ame­rikai részről nem titkolt csalódás az egyre növekvő súlyos repülő­­veszteségekkel kapcsolatban és a Moszkvából megindított újabb pro­paganda a második arcvonal meg­teremtése érdekében. A hétfő esti berlini lapok erősen kiemelik a nö­vekvő angolszász repülővesztesé­­gekről és a német elhárítás foko­zódásáról szóló hivatalos amerikai jelentéseket, valamint a Newyork Times és a Here Belisha volt angol hadügyminiszter nyilatkozatait. „Az ellenség csalódott beismerései: A légiterror nem döntheti el a hábo­rút", „A lakosság ellenálló ereje és a fokozódó elhárítás meghiúsítja az angol-amerikai terveket“ — ilyen címfeliratok alatt közli a berlini Nachtausgabe e kérdésről szóló cikkeit. Ezzel kapcsolatban berlini körök tudomására jutottak olyan londoni eredetű jelentések, amelyek szerint az angolok július 6-ára tervezik az invázió megindítását. Berlinben a jelentéseikkel kapcsolatban nem foglalnak állást. Politikai körök­ben csupán arra mutatnak rá, hogy hivatalos helyen az utóbbi időben már több ízben kijelentették, hogy­­Számolnak angol-amerikai invá­­ziós kísérlettel és arra felkészültek. Egyébként­ leszögezik, hogy Lon­donban már sokszor említettek ha­táridőket, amelyek azután nem valósultak meg. Berlinben nem ál­lapítják meg, hogy a határidő esetleges eltolódása mennyiben függ össze a legutóbbi két hét alatt erősen m­egnövekedett angolszász repülőgépveszteségekkel, de berlini nézet szerint sok jel mutat arra, hogy a légiháború új fejlődése te­­temesen megzavarta az angol-ame­rikai inváziós terveket. Egyelőre azt a véleményt is han­goztatják Berlinben, hogy az angol­amerikai inváziós terveket az a német sakkhúzás is megzavarta, hogy az ellenséges várakozások ellenére a német csapatok má­jusban és júniusban nem indí­tottak offenzívát a keleti arc­vonalon és ez a körülmény a szov­jet számára egyre fenyegetőbbé teszi a jövőt. E felfogás alátámasz­tására Berlinben rámutatnak arra, hogy Sztálin üzeneteket intézett Roosevelthez, Giraudhoz, de Gaulle­­hoz és Csangkajsekhez, ame­lyekben egyidejű támadásokat kö­vetel Németország ellen nyugat és kelet felől; másodszor megemlí­tik a mexikói szovjet nagyövet nyi­latkozatát, amely szerint a Szovjet­ünk kitartóan várja a második európai arcvonal megteremtését; harmadszor­ rámutatnak arra, hogy vasárnap Londonban szov­jet katonai küldöttség nyújtotta át a második arcvonal megterem­tésére vonatkozó újabb felhívást, és végül megemlékeznek arról hogy Harold King angol tudósító jelentése szerint a szovjet lapok fő­címeikben emelik ki az Egyesült Államokban és Angliában a má­sodik arcvonal érdekében rendezett tüntetéseket és az angol tudósító ebből a szovjet lakosság aggodal­mára következtet. Palermo szétbombázott utcáin, a romok között is erős lélekkel, csüggedés nélkül olvassa a lakosság a hatósági intézkedésekről szóló hirdetményeiket ­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinii ...fizetési árait 1 hónapra 2 P 50 f, negyed évre 7 P 20 f, ügyes szám­ára: hétköznap 10 fbh vasárnap 16 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIIL, József­ körút 4

Next