Fül- orr- gégegyógyászat, 1955 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1955 / 1. szám

A Pest megyei Tanács Kórháza (igazgató : dr. Puskás Elemér), Orr-, Gégeosztályának (főorvos: dr. Réthi Aurél) közleménye A kétoldali recurrens-bén­ulás és a kétoldali kannaporc-ankylosis által okoz­ott hangszalag paramedián állás kórtana írta : R­É­T­H­I AURÉL, az orvostudományok doktora A hangszalagok paramedian vonalban fixáltsága annyit jelent, hogy a rögzített hangszalagok között 1,5—2 mm térköz van jelen. Ez a rés meg­menti a beteget a fulladástól. A median állásnál a hangszalagok a középvonal­ban szorosan érintkeznek egymással, s a légvétel teljesen lehetetlen. A para­median állás mindkét recurrens bénulásának következménye, vagy pedig a kannaporc-izületeknek ankylosisa hozza azt létre. Az ankylosis lényege az, hogy a kannaporc elmozdíthatatlanul, mereven fixálva van a gyűrűporchoz. A kétoldali recurrens-bénulásnál ez a merevség nem áll fenn, jóllehet bizonyos fokú korlátozottság a gégeszondával ott is kimutatható. A kétoldali recurrens-bénulást a legtöbb szerző még most is posticus vagy abductor-paralysisnek mondja. Ez nem helyes. A posticus-izmot be­idegző rostok a recurrens törzsében futnak. Ha malignus strumánál a daga­nattal együtt a recurrens­ törzsek egy részét eltá­volítjuk, paramedian állás következik be, jóllehet úgy az adductorokhoz, mint pedig az abducáló posticushoz menő idegrostok át vannak vágva. Ha egy emberi gégén az idegeket óvatosan és részletesen kidolgozzuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy a felső gégeideg külső ága, mely a m. cri­­cothyreoideushoz fut, nemcsak eme izomhoz ad ágakat, hanem egy ága, bejutva a gége nyálka­hártyája alá, anastomozás a felső gégeideg belső ágával és az ansa Galenivel. A felső gégeideg külső ága ágakat ad le a kis gégeizmokhoz, főleg a thyreoarytaenoideushoz és a laterálishoz, míg a felső gégeideg belső ága és az ansa­baleni minden belső gégeizomhoz küld ágakat. Tehát a kis gégeizmokhoz nemcsak a recurrens ad ágakat, hanem a felső gégeideg is. Állatkísérleteket végeztem, melyekben intracraniálisan átvágtam az egyes agyidegeket, s a periférikusan bekövetkező ideg-degenerációt vizsgáltam. Ha az accessoriust vágtam át, úgy az degenerálódott. Az accesorius ramus internusa belefut a vagus törzsébe. A recurrensben futó motorikus rostokat az accessorius adja, tehát a ragys­ágak útján az accessorius ad a kis gége­izmokhoz motorikus beidegzést. Állatkísérletekben az accessorius intra­cranialis átvágása után a recurrens motorikus állományát degeneráltnak találtam, míg ugyanekkor a felső gégeideg motorikus állománya ép maradt. Ezt a kísérletet közel 30 esetben azonos eredménnyel végeztem. Másik kísér­letem az volt, hogy az accessoriust épségben hagyva, intracraniálisan át­vágtam a vagus törzsét. A recurrens motorikus állománya épségben maradt, míg a felső gégeidegé degenerálódott. Fent mondottam, hogy az egyes gégeizmokat úgy a recurrens, mint a felső gégeideg beidegzi. Az állatkísérletek mutatják, hogy a vagusnak ez a két idegága kétféle eredetű motorikus idegros­tokat tartalmaz. Kétségtelen tehát, hogy a kis gégeizmoknak kettős beidegzésük van. A recurrens a főinnerváló, mely a kis gégeizmok legfinomabb játékát bizto­sítja, a másik a felső gégeideg, amelynek beidegző ereje jóval kisebb, s csak 1. ábra. Nyugalmi állapot.

Next