Fül- orr- gégegyógyászat, 1955 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1955 / 1. szám
A Pest megyei Tanács Kórháza (igazgató : dr. Puskás Elemér), Orr-, Gégeosztályának (főorvos: dr. Réthi Aurél) közleménye A kétoldali recurrens-bénulás és a kétoldali kannaporc-ankylosis által okozott hangszalag paramedián állás kórtana írta : RÉTHI AURÉL, az orvostudományok doktora A hangszalagok paramedian vonalban fixáltsága annyit jelent, hogy a rögzített hangszalagok között 1,5—2 mm térköz van jelen. Ez a rés megmenti a beteget a fulladástól. A median állásnál a hangszalagok a középvonalban szorosan érintkeznek egymással, s a légvétel teljesen lehetetlen. A paramedian állás mindkét recurrens bénulásának következménye, vagy pedig a kannaporc-izületeknek ankylosisa hozza azt létre. Az ankylosis lényege az, hogy a kannaporc elmozdíthatatlanul, mereven fixálva van a gyűrűporchoz. A kétoldali recurrens-bénulásnál ez a merevség nem áll fenn, jóllehet bizonyos fokú korlátozottság a gégeszondával ott is kimutatható. A kétoldali recurrens-bénulást a legtöbb szerző még most is posticus vagy abductor-paralysisnek mondja. Ez nem helyes. A posticus-izmot beidegző rostok a recurrens törzsében futnak. Ha malignus strumánál a daganattal együtt a recurrens törzsek egy részét eltávolítjuk, paramedian állás következik be, jóllehet úgy az adductorokhoz, mint pedig az abducáló posticushoz menő idegrostok át vannak vágva. Ha egy emberi gégén az idegeket óvatosan és részletesen kidolgozzuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy a felső gégeideg külső ága, mely a m. cricothyreoideushoz fut, nemcsak eme izomhoz ad ágakat, hanem egy ága, bejutva a gége nyálkahártyája alá, anastomozás a felső gégeideg belső ágával és az ansa Galenivel. A felső gégeideg külső ága ágakat ad le a kis gégeizmokhoz, főleg a thyreoarytaenoideushoz és a laterálishoz, míg a felső gégeideg belső ága és az ansabaleni minden belső gégeizomhoz küld ágakat. Tehát a kis gégeizmokhoz nemcsak a recurrens ad ágakat, hanem a felső gégeideg is. Állatkísérleteket végeztem, melyekben intracraniálisan átvágtam az egyes agyidegeket, s a periférikusan bekövetkező ideg-degenerációt vizsgáltam. Ha az accessoriust vágtam át, úgy az degenerálódott. Az accesorius ramus internusa belefut a vagus törzsébe. A recurrensben futó motorikus rostokat az accessorius adja, tehát a ragyságak útján az accessorius ad a kis gégeizmokhoz motorikus beidegzést. Állatkísérletekben az accessorius intracranialis átvágása után a recurrens motorikus állományát degeneráltnak találtam, míg ugyanekkor a felső gégeideg motorikus állománya ép maradt. Ezt a kísérletet közel 30 esetben azonos eredménnyel végeztem. Másik kísérletem az volt, hogy az accessoriust épségben hagyva, intracraniálisan átvágtam a vagus törzsét. A recurrens motorikus állománya épségben maradt, míg a felső gégeidegé degenerálódott. Fent mondottam, hogy az egyes gégeizmokat úgy a recurrens, mint a felső gégeideg beidegzi. Az állatkísérletek mutatják, hogy a vagusnak ez a két idegága kétféle eredetű motorikus idegrostokat tartalmaz. Kétségtelen tehát, hogy a kis gégeizmoknak kettős beidegzésük van. A recurrens a főinnerváló, mely a kis gégeizmok legfinomabb játékát biztosítja, a másik a felső gégeideg, amelynek beidegző ereje jóval kisebb, s csak 1. ábra. Nyugalmi állapot.