Fül- orr- gégegyógyászat, 1962 (8. évfolyam, 1-4. szám)
1962-02-01 / 1. szám
hártya sebvonallal, ezután pedig ugyancsak egy kis megfeszítés mellett a nyak defektusának alsó és felső horizontális sebszélével. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy eme jelzett megfeszítésnek mérsékeltnek kell lenni, nehogy a lebeny életképességét károsan befolyásolja. A lebenyágy széleit kissé alapraeparálva a defektust varratokkal egyesítjük, de természetes nem teljes hosszában, hanem alul egy részt szabadon hagyva, nehogy a bőrlebeny életképességét veszélyeztessük. A műtét következő fázisa 3—4 hét múlva következik, amikor már az operált oldalon a bőrlebenynek begyógyulása szilárd odahegesedéssel biztosítva van és az odagyógyult bőrrészlet bőséges vérellátásban részesíti a lebeny alsó szabad részét. A gége másik nem operált oldalán a lágyrészeket éppúgy és éppolyan mértékben távolítjuk el, mint a műtét első fázisában operált oldalon (5. ábra). Fontos, hogy a most műtétre kerülő, oldalon a gégeűrben a vertikális metszés szintén az elpusztult porc alatt, tehát az épen maradt porc magasságában történjék, természetesen vigyázva arra, hogy magát a porcfalat meg ne sértsük. A most kialakított lágyrész defektust éppúgy fedni kell bőrrel, mint ahogy 9. ábra. A másik módszer, hogy egyidejűleg mindkét oldalon eltávolítjuk a gyűrűporc fölötti lágyrészeket és mindkét oldalon lebenyt fektetünk be 10. ábra. A begyógyult lebenyek mediális végét átvágjuk és egymással összevarrjuk oly módon, hogy egyiknek hámja fölé, másiknak hámja alá lefelé nézzen 11. ábra. A kialakult borduplicaturával a számát elzárjuk 12. ábra. Végleges eredmény 5