Fül- orr- gégegyógyászat, 1963 (9. évfolyam, 1-4. szám)
1963-02-01 / 1. szám
amely kimutatja a cardia esetleges incontinentiáját. A reflux okozta nyelőcsőgyulladás az oesophagus cardialis szakaszán a legkifejezettebb. Gaillard a következő kórformákat különbözteti meg : — oesophagitis congestiva —• oesophagitis hyperplastica — oesophagitis oedematosa — oesophagitis pseudofibrinosa —• oesophagitis ulcerohaemorrhagica. Fekélyképződést észleltek még nyelőcsőben agyi műtétek, kisagyi daganatok (But és Vinson), égés és shock esetén ( Burian) is. Nyelőcsőbetegségek klinikuma A nyelőcső megbetegedésének legfőbb tünete a dysphagia, többé-kevésbé akadályozott nyelés, kellemetlen érzéssel vagy fájdalommal. A dysphagia lehet organikus, vagy functionális. Az organikus elváltozást mindig functionális is kíséri, amely nincs mindig arányban az organikus eltéréssel. Tisztán functionális zavarok viszont idővel organikus elváltozásokat hoznak létre. Jellegzetes példa erre a cardiospasmus pangásos oesophagitissel, amely másodlagos fibrosist okoz. A dysphagia oka legtöbbször a nyálkahártya gyulladása, az izomzat görcse (amely rendszerint gyulladásos alapon keletkezik), vagy a nyelőcső árterének megszűkülése, esetleg teljes elzáródása (idegentest). A nyelőcső környezetében levő szervek megbetegedése is okozhat dysphagiát. A magas dysphagiák a garat és a nyak megbetegedésétől, a középső szakasz dysphagiái a mellkasi szervektől, az alsók a hasüreg felső részében levő szervek megbetegedésétől származnak. Különösen szoros a szív és nyelőcső közötti kölcsönhatás. A coronáriák elzáródását gyakran kísérik a nyelőcsőgörcsök. A nyelőcső kitágulása (megaoesophagus) vagy felfúvódásakor, továbbá megszorult hiatushernia, oesophagitis, ulcus és diverticulum esetén tachycardia, szívizom-fibrilatio, sőt szívblock is előfordulhat. Ilyenkor gyakoriak a hibás diagnosisok, a helyes kórismézés rendszerint csak oesophagoskoppal lehetséges. ,,Nyelőcsőneurosis” oka lehet fel nem ismert idegentest vagy oesophagitis, amelyet reflux tart fenn. A „globus hystericus” idős nőknél rendszerint vashiányos anaemia (Plummer—Vinson-syndroma) következménye. Elvétve a nyelőcsőre ráterjedő idült garathurut idegentestérzést okozhat (Müller) ; hasonló érzéssel járhat a nyaki osteochondrosis (Rübe), valamint némely refluxsal szövődött hiatushernia (Steinemann). A pyrosis sokféle functionális és organikus nyelőcsőfolyamat tünete. Nemcsak a nyelőcsőbe jutott gyomorsav okozza, előfordul a chlorhydria, sőt gastrektomia után is. Nyelőcsőruminatiókor a lenyelt étel a nyelőcsőből változatlan állapotban, jön vissza, mivel nem érintkezik a gyomornedvvel. Hosszantartó fennállása nyelőcsőszűkületre jellemző, és a helyes kórismézéshez a közvetlen megtekintés nélkülözhetetlen. A nyelőcső bemenetének fokozott tónusa, görcsös összehúzódása esetén oesophagoskoppal erősen előugró nyálkahártyadudorodás látható a gyűrűporc magasságában, lejebb ajak vagy rosetta alakban záródik. Nagyfokú lordosissal járó nyaki osteochondrosis gyakori kísérője a nyelőcsőbemenet fokozott tónusa, amely nehezíti a nyelést és az étel fennakadhat. Az endoskop cső bevezetése nemcsak a nyak görbülete, hanem a nyelőcsőbemenet görcsös összehúzódása miatt is megnehezített. Cardia-görcsben a hiatus bal nyalábja ferdén elöl helyezkedik el, a jobb lépcsősen lejjebb áll. A nyálkahártya rendszerint megvastagodott, idülten