Fül- orr- gégegyógyászat, 2017 (63. évfolyam, 1-4. szám)
2017-02-01 / 1. szám
Köszöntés O torhinolaryngologia Hungarica 2017; 63 (1): 1—2. Dr. Czigner Jenő egyetemi tanár 80 éves Czigner Jenő professzort köszöntjük 80. születésnapja alkalmából, aki 1937. március 1- én született. A Kaposvári Somssich- Táncsics Gimnáziumban érettségizett, majd 1955-1961 -ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) hallgatója és 1961- ben kapott általános orvosi diplomát. A POTE akkori Tájanatómiai és Műtéttani (Kísérletes sebészeti) Intézetében TDK-s és díjas demonstrátor, majd 1961-62-ben a POTE II. sz. Sebészeti Klinikáján sebész gyakornok volt. Karninger Gy. Tihamér professzor vezetése alatt kiváló légkörben dolgozhatott, amelynek tudományos eredménye díjat nyert pályamunka mellett 5 db közleménye jelent meg. 1962-ben áthívták a POTE Fül-, Orr-, Gége Klinikájára, ahol 16 éven át dolgozott. Az akkor Alföldy Jenő professzor vezette klinikán pezsgő, széles körű tudományos és szakmai munkásság bontakozott ki, ami későbbi utóda, Bauer Miklós professzor lendületes egyénisége, vezetői rátermettsége, széles körű tudományos - szakmai tevékenysége, közreműködése révén színvonalában és volumenében még tovább emelkedett. Különösen két fő területen - a fülsebészetben és a gégesebészetben - vívott ki magának a klinika nemzetközi elismerést. Czigner dr. 1965-ben szakképesítést nyert fül-orr-torok-gégegyógyászatból, 1971-től adjunktusként folytatta szakmai és oktatói tevékenységét; hallgatói kedvelték. Tudományos munkaként kezdetben gégerák kutatási témában a prekarcinómás állapotokkal foglalkozott Duchon tanár vezetésével, amit több publikációjuk mutat. Kutató munkája fő területe azonban a gégedaganatok patológiája és sebészi kezelése lett, amihez szoros kollaborációt valósított meg a POTE Kórbonctani Intézetével. Tárcaszintű kutatási támogatásban részesült. A szervmegtartó gégeráksebészet modern alapját képező Kleinsasser-féle endolaryngealis mikroszkóposmikrosebészeti módszert hazánkban ő vezette be elsőként, Pécsen 1968-ban. (Kleinsasser maga írta a HNO c. folyóiratban 1974- ben, hogy az ő módszerébe Czigner és Deutsch vezette be az endolaryngealis elektrocauterizációt. Ennek felidézésével 20 évvel később gége-, mikrosebészeti kurzusokat szervezett dr. Lichtenberger c. egyetemi tanár barátjával (Szegeden 4, Budapesten 2), az elsőt Kleinsasszer professzor vezetésével.) A témában kidolgozott, speciális daganat-elhelyezkedés esetén is gégemegőrzésre/rekonstrukcióra lehetőséget adó új műtéti eljárását vezető amerikai szaklapban (Laryngoscope, 1972.) publikálta, amit referált és kommentált a „Year Book of Ear, Nose & Throat” 1973, Chicago, USA. A Pécsen már 10 éve végzett supraglottikus gégereszekciók bemutatására nemzetközi szimpóziumra (Gera/D, 1975) személyre szóló meghívást kapott. 1975- ben megvédte „A supraglottikus gégerákok partialis gégereszekciós sebészi terápiája” c. kandidátusi értekezését. 1977- ben nevezték ki egyetemi docensnek. 1978- ban kinevezést nyert a Fővárosi Uzsoki u. Kórház Fül-, Orr-, Gége Osztályára vezető főorvosnak, ahol 8 évig dolgozott; a Bp-i Semmelweis Egyetem (SOTE) éves hallgatóinak egy-egy csoportja hozzá járt gyakorlati oktatásra; osztálya munkájába szakmánk akkori legmodernebb módszereit vezette be és folytatta az EU. Minisztérium tárcaszintű téma támogatásával a korábban megkezdett gégerák-kutatási munkásságát. A supraglottikus és hangszalagi rákok gégén belüli terjedési sajátosságainak „teljes szerv metszet”, valamint fény- és elektron-mikroszkópos patológiájában munkatársaival fontos megfigyelésekkel, adatokkal bővítették a szervmegtartó gégeráksebészet patológiai alapjait. A gégerák sebészeti módszerei és a velük elért eredmények nemzetközileg már korán jó visszhangra találtak: 1982-ben nemzetközi kurzus meghívott vendége Erlangenben 4 panelben, az ebből megjelent kézikönyvben („Functional Partial Laryngectomy”, Berlin, 1984) 3 fejezetrészt írt. Budapesti működése alatt a SOTE I. sz. Kórbonctani és Rákkutató Intézetével hozott létre kollaborációt és a folytatott eredményes kutatási együttműködés alapján munkatársa/tanítványa (későbbi prof. dr. Répássy Gábor) aspirantúrára került (prof. dr. Lapis Károly akadémikus vezetése alatt), ami számára a kandidátusi fokozat elnyeréséhez, utána együttesen szakmánkban két tanszékvezető egyetemi tanári kinevezéshez vezettek. A volt budapesti munkatársai, tanítványai közül további négyen nyertek később osztályvezető főorvosi kinevezést. 1986. január 1-től Czigner egyetemi tanári kinevezést kapott a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinikájára, ahol 33 szemeszteren át, 2002. június 30-ig tanszékvezetőként oktatta-vizsgáztatta az évf. orvostanhallgatóit. 2002-2007 között a Szegedi Tudományegyetem tanára, 2007 óta emeritus professzora. Egész ottani működése alatt nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra mind a graduális, mind a postgraduális képzésben: külföldről beszerzett és saját készítésű videofilm- és CD gyűjteményt állítottak össze mindkét képzési formához. Vezetése alatt indult be az évfolyamon az angol nyelvű oktatás, amihez az Oxfordi Egyetem tankönyvét vezette be és egészítette ki egy-egy amerikai és angol kézikönyvvel. A magyar nyelvű oktatáshoz 1990- ben közösen a 4 hazai Orvos Egyetem professzoraival (BauerVI., Czigner J., Lampé /., Ribári D.) új tankönyvet adtak ki, amelynek második, bővített kiadása 1999-ben (szerk. Ribári) került használatba. A tantermi előadások többségét személyesen tartotta, de a klinika docensei, főorvosa, adjunktusai is szerepet kaptak előadás tartására. A posztgraduális képzés keretében csaknem állandóan tartózkodott a klinikán szakorvosjelölt néhány hetes vagy több hónapos szakmai gyakorlaton. Vezetése alatt a klinikáról 12 orvos szerzett alapszakvizsgát és 8 szakorvos ráépített szakképesítést. Az általa vezetett „szakmai-tudományos műhely" eredményességét mutatja, hogy itteni munkatársai/tanítványai közül 2 tanszékvezető egyetemi tanár lett, 6 fő az orvostudomány kandidátusa és további 5 fő PhD fokozatot szerzett. A jelentős számú tudományos fokozatszerzés mellett szegedi munkatársai közül 10-en megyei, illetve városi kórházi osztályvezető főorvosi kinevezést kaptak. Ez alatt a klinikáról - főleg a professzor által kiépített jó külföldi kapcsolatok révén - 17 munkatársa volt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányúton, illetve továbbképzésen, köztük néhányan több évet töltöttek külföldi intézményekben. Szegedre kerülve, vezetése alatt a klinika fő tudományos témaköre természetesen a gégerákkutatás lett, ami ez alatt is mindvégig kutatási tématámogatásban részesült. Önálló kutató laboratóriumot hozott létre műszerezettséggel, patológus szakorvossal. C02-sebészi lézerkészülék beszerzése után 1987-ben munkásságának új fejezete a hangszalagrák lézer-sebészete lett, ami ugyancsak jelentős nemzetközi visszhangra talált. 1992-ben meghívást kapott JAPAN-ba kongresszusra és előadások tartására a Magyarországi gégerák sebészetről és saját módszereiről (Takamatzu, Tokyo). 1992-ben San Franciscoba panel-tagnak hívták meg a „III. Internat. Conference on Head and Neck Cancer”re. Németországi kongresszusi előadása elismerő méltatást ka- RÉPÁSSY