Fül- orr- gégegyógyászat, 2017 (63. évfolyam, 1-4. szám)

2017-02-01 / 1. szám

Köszöntés O torhinolaryngologia Hungarica 2017; 63 (1): 1—2. Dr. Czigner Jenő egyetemi tanár 80 éves Czigner Jenő professzort köszöntjük 80. szü­letésnapja alkalmából, aki 1937. március 1- én született. A Kaposvári Somssich- Táncsics Gimnáziumban érettségizett, majd 1955-1961 -ig a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem (POTE) hallgatója és 1961- ben kapott általános orvosi diplomát. A POTE akkori Tájanatómiai és Műtéttani (Kísérletes­ sebészeti) Intézetében TDK-s és díjas demonstrátor, majd 1961-62-ben a POTE II. sz. Sebé­szeti Klinikáján sebész gyakornok volt. Karninger Gy. Tihamér pro­fesszor vezetése alatt kiváló légkörben dolgozhatott, amelynek tudományos eredménye díjat nyert pályamunka mellett 5 db közleménye jelent meg. 1962-ben áthívták a POTE Fül-, Orr-, Gége Klinikájára, ahol 16 éven át dolgozott. Az akkor Alföldy Jenő professzor vezette klini­kán pezsgő, széles körű tudományos és szakmai munkásság bon­takozott ki, ami későbbi utóda, Bauer Miklós professzor lendüle­tes egyénisége, vezetői rátermettsége, széles körű tudományos - szakmai tevékenysége, közreműködése révén színvonalában és volumenében még tovább emelkedett. Különösen két fő te­rületen - a fülsebészetben és a gégesebészetben - vívott ki ma­gának a klinika nemzetközi elismerést. Czigner dr. 1965-ben szakképesítést nyert fül-orr-torok-gégegyógyászatból, 1971-től adjunktusként folytatta szakmai­ és oktatói tevékenységét; hall­gatói kedvelték. Tudományos munkaként kezdetben gégerák kutatási témában a prekarcinómás állapotokkal foglalkozott Duchon tanár vezetésével, amit több publikációjuk mutat. Kutató munkája fő területe azonban a gégedaganatok patológiája és se­bészi kezelése lett, amihez szoros kollaborációt valósított meg a POTE Kórbonctani Intézetével. Tárcaszintű kutatási támoga­tásban részesült. A szervmegtartó gégeráksebészet modern alapját képező Kleinsasser-féle endolaryngealis mikroszkópos­mi­krosebészeti módszert hazánkban ő vezette be elsőként, Pécsen 1968-ban. (Kleinsasser maga írta a HNO c. folyóiratban 1974- ben, hogy az ő módszerébe Czigner és Deutsch vezette be az endolaryngealis elektrocauterizációt. Ennek felidézésével­­ 20 évvel később gége-, mikrosebészeti kurzusokat szervezett dr. Lichtenberger c. egyetemi tanár barátjával (Szegeden 4, Budapesten 2), az elsőt Kleinsasszer professzor vezetésével.) A témában kidolgozott, speciális daganat-elhelyezkedés esetén is gégemegőrzésre/rekonstrukcióra lehetőséget adó új műtéti el­járását vezető amerikai szaklapban (Laryngoscope, 1972.) publi­kálta, amit referált és kommentált a „Year Book of Ear, Nose & Throat” 1973, Chicago, USA. A Pécsen már 10 éve végzett supraglottikus gégereszekciók bemutatására nemzetközi szim­póziumra (Gera/D, 1975) személyre szóló meghívást kapott. 1975- ben megvédte „A supraglottikus gégerákok partialis gégereszekciós sebészi terápiája” c. kandidátusi értekezését. 1977- ben nevezték ki egyetemi docensnek. 1978- ban kinevezést nyert a Fővárosi Uzsoki u. Kórház Fül-, Orr-, Gége Osztályára vezető főorvosnak, ahol 8 évig dolgozott; a Bp-i Semmelweis Egyetem (SOTE)­­ éves hallgatóinak egy-egy csoportja hozzá járt gyakorlati oktatásra; osztálya munkájába szakmánk akkori legmodernebb módszereit vezette be és foly­tatta az EU. Minisztérium tárcaszintű téma támogatásával a ko­rábban megkezdett gégerák-kutatási munkásságát. A supra­glottikus és hangszalagi rákok gégén belüli terjedési sajátossága­inak „teljes­ szerv metszet”, valamint fény- és elektron-mikro­szkópos patológiájában munkatársaival fontos megfigyelésekkel, adatokkal bővítették a szervmegtartó gégeráksebészet patológiai alapjait. A gégerák sebészeti módszerei és a velük elért eredmé­nyek nemzetközileg már korán jó visszhangra találtak: 1982-ben nemzetközi kurzus meghívott vendége Erlangenben 4 panelben, az ebből megjelent kézikönyvben („Functional Partial Laryn­gectomy”, Berlin, 1984) 3 fejezetrészt írt. Budapesti működése alatt a SOTE I. sz. Kórbonctani és Rákkutató Intézetével hozott létre kollaborációt és a folytatott eredményes kutatási együtt­működés alapján munkatársa/tanítványa (későbbi prof. dr. Répássy Gábor) aspirantúrára került (prof. dr. Lapis Károly akadémikus ve­zetése alatt), ami számára a kandidátusi fokozat elnyeréséhez, utána együttesen szakmánkban két tanszékvezető egyetemi ta­nári kinevezéshez vezettek. A volt budapesti munkatársai, tanít­ványai közül további négyen nyertek később osztályvezető főor­vosi kinevezést. 1986. január 1-től Czigner egyetemi tanári kinevezést kapott a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinikájára, ahol 33 szemeszteren át, 2002. június 30-ig tanszékvezetőként oktatta-vizsgáztatta az­­ évf. orvostanhallgatóit. 2002-2007 között a Szegedi Tudo­mányegyetem tanára, 2007 óta emeritus professzora. Egész ottani működése alatt nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra mind a graduális, mind a postgraduális képzésben: külföldről beszerzett és saját készítésű videofilm- és CD gyűjteményt ál­lítottak össze mindkét képzési formához. Vezetése alatt indult be az­­ évfolyamon az angol nyelvű oktatás, amihez az Oxfordi Egyetem tankönyvét vezette be és egészítette ki egy-egy ame­rikai és angol kézikönyvvel. A magyar nyelvű oktatáshoz 1990- ben közösen a 4 hazai Orvos­ Egyetem professzoraival (Bauer­­VI., Czigner J., Lampé /., Ribári D.) új tankönyvet adtak ki, amely­nek második, bővített kiadása 1999-ben (szerk. Ribári) került használatba. A tantermi előadások többségét személyesen tar­totta, de a klinika docensei, főorvosa, adjunktusai is szerepet kaptak előadás tartására. A posztgraduális képzés keretében csaknem állandóan tartózko­dott a klinikán szakorvosjelölt néhány hetes vagy több hónapos szakmai gyakorlaton. Vezetése alatt a klinikáról 12 orvos szerzett alapszakvizsgát és 8 szakorvos ráépített szakképesítést. Az általa vezetett „szakmai-tudományos műhely" eredményességét mu­tatja, hogy itteni munkatársai/tanítványai közül 2 tanszékvezető egyetemi tanár lett, 6 fő az orvostudomány kandidátusa és to­vábbi 5 fő PhD fokozatot szerzett. A jelentős számú tudományos fokozat­szerzés mellett szegedi munkatársai közül 10-en megyei, illetve városi kórházi osztályvezető főorvosi kinevezést kaptak. Ez alatt a klinikáról - főleg a professzor által kiépített jó külföldi kapcsolatok révén - 17 munkatársa volt hosszabb-rövidebb kül­földi tanulmányúton, illetve továbbképzésen, köztük néhányan több évet töltöttek külföldi intézményekben. Szegedre kerülve, vezetése alatt a klinika fő tudományos téma­köre természetesen a gégerákkutatás lett, ami ez alatt is mind­végig kutatási tématámogatásban részesült. Önálló kutató labo­ratóriumot hozott létre műszerezettséggel, patológus szakor­vossal. C02-sebészi lézerkészülék beszerzése után 1987-ben munkásságának új fejezete a hangszalagrák lézer-sebészete lett, ami ugyancsak jelentős nemzetközi visszhangra talált. 1992-ben meghívást kapott JAPAN-ba kongresszusra és előadások tartá­sára a Magyarországi gégerák sebészetről és saját módszereiről (Takamatzu, Tokyo). 1992-ben San Franciscoba panel-tagnak hív­ták meg a „III. Internat. Conference on Head and Neck Cancer”­­re. Németországi kongresszusi előadása elismerő méltatást ka- RÉPÁSSY

Next