GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNY - A MTA GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYI OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 5. KÖTET (1971)
5. kötet / 1-2. sz. - A szocialista elosztás, annak tudati tükröződése és fejlődése. Tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Akadémián, 1970. november 9-10. - FRISS ISTVÁN: Bevezető
2 ÜLÉSSZAK A SZOCIALISTA ELOSZTÁS KÉRDÉSEIRŐL Önök tudják — a meghívókból is kiderül —, hogy a mai vitaülés rendezői mi vagyunk, tehát a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya — a Filozófiai és Történeti Tudományok Osztályának közreműködésével. Az ülést a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya kezdeményezte. Nagyon röviden, egypár szót akarok szólni arról, hogy mik voltak a kezdeményezés okai. Amikor néhány hónappal ezelőtt tudományos ülésszakunk tematikájáról tanácskoztunk, olyan témákat igyekeztünk választani, melyek először is társadalmi fejlődésünk fontos kérdései, másodszor a tudományos és közérdeklődés központjában állnak, harmadszor a MTA különböző intézményeit foglalkoztatják. Ilyennek ítéltük a szocialista elosztás kérdését. Kétségtelenül fontos és erősen foglalkoztatja a közvéleményt, de az Akadémia különböző osztályait s ezen osztályok tudományos munkatársait is. A problematika fő része — vagy legalábbis egyik fő része — feltétlenül a gazdasági rész, de egyúttal nagyon fontos szociológiai, pszichológiai, jogi, történeti, filozófiai vonatkozásai is vannak. Kezdeményezésünket a különböző érdekelt felek felkarolták, helyesnek tartották. És hogy mennyire helyes és valóban a társadalmi érdeklődés középpontjában álló kérdést választottunk, azt — véleményem szerint — messzemenően igazolják azok a viták, amelyek a közelmúltban folytak és részben még folynak pártunk X. kongresszusának bevezetéseképpen. Ezekben a vitákban a szocialista elosztás kérdései ugyancsak nagy súllyal szerepelnek. Azt hiszem, elég természetes, hogy ez a helyzet, hiszen a szocialista elosztás kérdései a szó szoros értelmében létkérdések. Foglalkoztak velük a tudományos szocializmus megalkotói is, még mielőtt a szocialista forradalom bárhol győzelmet aratott volna. Azt is tudjuk azonban, hogy azok a gondolatok, amelyeket ezzel kapcsolatban a szocializmus nagy tanítói kifejtettek, igen fontos elméleti és elvi útbaigazításokat adnak ugyan, de a gyakorlati kérdések megoldásához csak kevés útbaigazítással szolgálnak. A legbővebb és alapjában számunkra ma is irányt adó fejtegetéseket a Gothai program kritikájában találjuk. A Gothai program kritikájából levonható egyik fontos következtetés az, hogy a szocializmusban szükségszerűen a munka szerinti elosztás elve uralkodik. Kétségtelen, hogy az elmúlt két évtizedben, a szocializmus építésének tényleges menetében, nálunk is döntően ez az elv érvényesült. De ez alatt az idő alatt azon is éppen eleget törtük a fejünket, hogy konkrétan tulajdonképpen hogyan is kell a munka szerinti elosztást a szocializmusban helyesen megvalósítani. Fontos és érdekes fejtegetések vannak a szocialista elosztás kérdéseiről az Anti-Dühringben is. Mivel Engels születésének a közeli napokban lesz a 150. évfordulója, helyénvalónak tartottam, hogy mai tanácskozásunkra kiírjak és felidézzek Önöknek néhány sort az Anti-Dühring ide vonatkozó fejtegetéseiből. Részben ezek is olyanok, amelyekből messzemenően okulhatunk, vagy — inkább azt mondhatnánk — amelyeket ma is teljes mértékben magunkévá tehetünk. 1* Gazdaság- és Jogtudomány, MTA IX. Osztályának Közleményei V. (1971)