GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNY - A MTA GAZDASÁG- ÉS JOGTUDOMÁNYI OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 15. KÖTET (1981)

15. kötet / 1-2. sz. - KIRÁLY TIBOR: Büntetőjog és a garanciák

A BÜNTETŐJOG ÉS A GARANCIÁK 3 diámának V. törvényében okkal követelte: „Mindenki egyenlőn áll(jon) a törvény oltalma és súlya alatt".­ A római jog kitűnt az absztrakt­­fogalmak alkotási képességével és feltalálta a felségsértés általános fogalmát. „A szentségtöréshez igen közel áll az a bűncselekmény, amit felségsértésnek hívunk.­­ Felségsértés az a cselekedet, amely a római nép vagy annak biztonsága ellen irányul." Ide tartozott pl. az összeesküvés, a templomok elfoglalása, a hatalmat gyakorlók meggyilkolása, a császárok felszentelt szobrainak beolvasztása.10 A keresztény egyház hatására a középkori és a feudális jogban feltalálták a homo­szekszualitás, a házasságtörés, a kicsapongás (korhelykedés), az eretnekség, az istenká­romlás bűncselekményét. A francia forradalom eltörölte a vallás elleni bűncselekményeket — velük együtt a felségsértést. Helyükbe feltalált különböző politikai bűncselekményeket, mint a rojalizmust, federalizmust, terrorizmust — de ezekből idők változásával erények is lehettek.11 A magyar késői feudális jogban ismertek több olyan bűncselekményt, amit az 1878. évi kódexbe már nem vettek fel, vagy amelyek később mentek ki a használatból. Legnevezetesebbek közülük: az istenkáromlás, hit-elhagyás, bűbájosság, öngyilkosság, sodorm­a (homoszekszualitás), paráználkodás, ágyasság. Néhányuknak az eltörlésére pl. a párviadal, vétkes bukás, házasságtörés, a természetelleni fajtalanság egy-két fajának a dekriminalizálására azonban már a szocialista jogalkotásnak kellett vállalkoznia. 3. A büntetőjog és a bűncselekmények körének változásáról, a nekik tulajdonított jelentőségről, végső soron a társadalom büntetőjogi szemléletének változásáról, élénken tanúskodik a bűncselekmények csoportosítása is. Hogy a bűncselekményeket tárgyuk alapján kell-e a törvényben csoportosítani és ha igen, hogyan, erről természetesen sohasem volt egyező vélemény. Szalay László pl. ellenez minden törvényi csoportosítást,12 mások mellette kardoskodnak. — Ma ez utóbbi tendencia az uralkodó — elvi okok miatt: a bűncselekményi csoport jelzi a bűncselekmény súlyát, a többihez való viszonyát, a védett jogi tárgyat; technikai okok miatt: segíti a törvény áttekintését, a cselekmény minősítését. Régi, még a római jogból ismert csoportosítás volt a felosztása köz- (crimen) és a magánbűntettekre (delictum), amelyet a késő feudális jog is megtartott.13 A közbűntet­tekben nemcsak egyéni sérelmet láttak, hanem a közösségét is, és üldözésüket társadalmi (köz)ügynek tartották, a magánbűntettek üldözését pedig rábízták a sértettre és polgári perre. A polgári kör jogtudománya és törvényei a bűncselekmények jogtárgy szerinti csoportosításában és a csoportok sorrendjében, sohasem látott merőben technikai kérdést — mint ahogy nem is az —, hanem fontos ideológiai jelenséget, amelyben a büntetőjog társadalmi funkciója, a védelem fő iránya kifejezést kapott. A 19. szd. elején Vuchetich a bűncselekményeket négy csoportba sorolta, neveze­tesen, amelyek közvetlenül az államot, az ember veleszületett jogait, szerzett jogait sértik levágták. - 203., 205. § Az első magyar király István törvényeiben szintén nincs az embereknek egyenlő értéke, a szabad értékesebb, mint a szolga. 9 Széchenyi István Munkái Bp. 11. köt. Bp. 25. old.­­ "Diósdi György, A római jog világa, Bp. 1973. 220. old. II Pinatel 9. old. 12 Szalay László, Publicistái dolgozatok, Pest, 1847. I. köt. 71. o. 12Diósdi, 201. old.; Szlemenics Pál, Fenyítő törvényszéki magyar törvény, Pest, 1862, 48. old. MTA IX. Oszt. Közl. 1-2, 1981

Next