Gazdák Lapja, 1902. február (1. évfolyam, 6-8. szám)
1902-02-06 / 6. szám
Tagdíj nyugtázás. ELADÁS-VÉTEL. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület amerikai szőlőtelepén 1 évben a következő fajú oltások kerülnek eladásra : I. Riparia Portalis alanyon : Sima zöld oltásból: olasz rizling 6880, járdovány 1060, piros chasselas 1175, vegyes chasselas 280, furmint 3330, bakator 6320, nagyburgundi 1460, rakszőlő 300, fekete törő 280, budai 430, vegyes borfaj 1930 és vegyes csemege 2700 db. Ára 12 fii. drbként. 2 és 3 éves gyökeres Ripária vesszőbe zölden oltott: madeleina 1368, piros chasselas 1158, fehér chasselas 598 db. Ára 28 fii. drbként. Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: Nagy burgundi 72 db. Ára 26 fillér drbonkint. 1 éves gyökeres fás oltásból: olasz rizling 750, járdovány 822, passatutti 3060, sárga muskotály 320, madeleine 90, fehér chasselas 15, piros chasselas 1600, vegyes csemege 390, ve alapitó Múltszám összege 39 Deák János Kis Namény 40 Jakab Lajos Vetés 41 Klein Andor Milota 42 Czier Péter Csanálos 43 Veress Albert N.Sikárló 44 Veress László Zsarolyán 45 Jeney Sándor Zsarolyán 45 Lichtmann Antal Karácsfi 47 Laskay Jenő Szárazberek 48 Bányász Albert Akii 49 Marján Gyula Omood Előbbi 901 902 ÖSSZ évekre. korona 50 4464 96254 2 222 6 6 22222222 Iva 2 2 2 2 6 39 2 2 Összesen 56 47 64 120 287 Állatvásár kimutatás: F. hó 4 én tartott heti vásár alkalmával a következő lábas jószágok hajtattak fel: Ló......................................... 1445 db. Szarvasmarha .... 1871 db. Sertés.................................... 1907 db. Terményárak. TERMÉNY SzatmáronL k pesten frt, kr |frtj kr kr.fitk: Tiszta búza................•8 601 8 80 970 990 Kétszeres.......................•6 95 7— •— Rozs................................•6 806 50 7 86 790 Árpa..............................•5_ 5 606 10 620 Zab................................6 256 35 7 50775 Tengeri ...... 4 90 54 90510 Kása................................8 008 50 4 50 5— Fehér paszuly.............6— 5———Tarka . ...................—_— —_ — Szilva............................ 16—18•——„ füst,ölt................... —— 1 ——_ Repcze ..................... .—— ———— Krumpli zsákja . . . aj 120 140——— Szalonna................... 65—66 ————— gyes borfaj 640 db. Ára 20 fillér drbonként. 2 éves gyökeres fásoltásból: olasz rizling 1357, furmint 522, madeleine 1270, piros chasselas 700, fehér chasselas 100, járdovány 50, sauvignon 4 db. Ára 26 filér drbonkint. II. Solonis Viticola alanyon : Sima zöld oltásból: bakator 1870 drl. Ára 12 fillér drbonként. Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: bakator 582 drb. Ára 26 fillér drbonként. III. Eupestris Monticola alanyon : Sima zöld oltásból: vegyes csemege 100 darab. Ára 12 fillér drbonkint. 2 és 3 éves gyökeres amerikai vesszők Ripária Portális ezrenként 40 kor. 1 éves gyökeres amerikai vesszők: Riparia Portalis Sima amerikai vessző:ezrenként 30 kor. Riparia Portalis I. o. ezrenként 20 kor. „ „ II. o. ezrenként 12 kor. „ Selecta I. o. „ 10 kor. Rupertis Monticola I. o. „ 10 kor. York Madeira I. o. „6 kor. Az egyesület tagjai 10% árkedvezményben részesülnek. Előjegyzések úgy, mint rendelések a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál eszközlendők, előjegyzések 20% ának előleges lefizetése mellett.a vételár Az adai (Bácsmegye) m. kir. földmives iskolánál 5 darab 2 — 3 éves erdélyi magyar fajta bika van eladó. Szőlőszállító kosár megrendelésére tesz ajánlatott a mármarosvármegyei Gazdasági Egyesület és Iparfejlesztő bizottság kökényesi fonótelepe. A kosarak narancskosár alakúak, lapos fedéllel és fenékkel, hántott és nagy részben hasított vesszőből fonva, felül az ujjak részére kis füllel. A kosárba 5 kg. szőlő fér. A kosarak ára a taraczközi vasúti állomásra szállítva ezrenként 260 korona. Megrendeléskor az érték % része fizetendő, többi a kosarak megküldésekor fog utánvételeztetni. POSTA. S. J. Vállaj A gazdasági munkás és cselédsegélypénztár 65, illetve 70-ik életévét betöltött munkaképes tagjai az évi díjat tényleg fizetni tartozik mindaddig, míg munkaképes marad. A törvény e rendelkezésének az a magyarázata, hogy épen azért lehetett az aránylag csekély befizetésekkel szemben aránylag nagy nyugdíjat biztosítani, mivel feltehető volt, hogy lesznek a tagok között olyanok, akik tényleg életfogytiglan fogják fizetni tagsági díjaikat anélkül, hogy a pénztárt az évi 120 korona tetemes nyugdíj (rokkantsági segély) összeggel megterhelnék. Az ilyen tagok is részesülnek azonban megfelelő előnyben, mert amellett, hogy egész életükben élvezték a biztosítás nyugalmát, 65, illetve 70 életévük elérésekor nyújtandó 100 korona segéllyel befizetéseik tetemes részét egy összegben kapják. Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902. Melléklet a „Szamos“ 11-ik számához. I. évfolyam. Szatmár, 1902. február 6.6-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉS A SZATMÁRVÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Szerkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamátiók is intézendők. Meghívó: A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet f. hó 12 én, d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom. Szatmár, 1902. február 5. bér. Kovács Jenő, elnök. Az ülés tárgyai: 1. Az 1902. évi lóverseny feltételeinek megállapítása. 2. A versenybizottság megválasztása. Törvényhozásunk és a méhészet Hazánkban a méhészetet érdeklőleg a törvényhozás daczára a méhészet napról-napra való föllendülésének — mindezideig fölötte szűk keretben intézkedett. Szent István királyunk Decretumaitól kezdve egészen Mária Terézi királynő 1775. évi április 8-iki pátenséig — melyben a nagy királynő többek között már a méhészeti szakoktatás rendszeres szervezésére is gondot fordított — összes törvényeink, királyi rendeleteink s Erdélynek az anyaországtól 1540-ben történt, elválása után hozott s az 1653. évi Approbatae Constitutiones és 1669. évi Compiiatae Constitutiones gyültőnevek alá foglalt önálló törvényhozási intézkedések — az eltulajdonítás büntetőmagánjogi kérdésein kívül — méhészetre vonatkozólag csupáncsak a papságot illető tized vagy kilenczed — és a földesurat illető tartozmányok megállapítására s azok beszedési módozatainak meghatározására, valamint a mézzel és viasszal való kereskedés szabályozására — helyesebben mondva: korlátozására — szorítkoztak. Legelőször Mária Terézia fent idézett és több más hasontárgyú rendelete adott hazánkban nagyobb lendületet a méhészetnek, aminek élő bizonyságát az uralkodása alatt hirtelen föllendült méhészeti irodalom termékei képezik. E királyi rendeletek azonban — bár a méhészkedés intenzívebb felkarolását eredményezték — természetszerűleg nem foglalhatták magukba a méhészet űzéséből kifolyó különbféle jogviszonyok részletes szabályozását, s ilyenekről a törvényhozás maga későbben sem tartotta érdemesnek mind a mai napig gondoskodni, s amit egyes lelkesebb szakférfiak e tekintetben törvényhozásilag óhajtottak szabályoztatni, mai napiglan csak pium desiderium maradt. Ami a nemzeti egyéniségünk szokásjogából s régebbi és újabbb jogrendszerünkből kifejlődött magyar magánjognak a méhészetre való vonatkozásait illeti, ezekben legrégibb törvényeinktől kezdve a legújabbakig azon vezéreszme vonul keresztül, hogy a méh, épugy mint a házigalamb, szeliditett vadállat s mint ilyen, nem tárgya az elsajátitásnak s hogy úgy a méhek, mint a galambok, csak akkor sajátíthatók el, ha rend.s lakóhelyükre való visszatérési ösztönüket elveszítették, illetve, ha előbbi tulajdo n Mutatvány a „Magyar Méhészek Zsebnaptára“ 1902 ik évfolyamából. Megjelent Nagybányán Paczek Béla szerkesztésében.