Gazdák Lapja, 1902. február (1. évfolyam, 6-8. szám)

1902-02-06 / 6. szám

Tagdíj nyugtázás. ELADÁS-VÉTEL. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület amerikai szőlőtel­epén 1­ évben a következő fajú oltások kerülnek eladásra : I. Riparia Portalis alanyon : Sima zöld oltásból: olasz rizling 6880, jár­dovány 1060, piros chasselas 1175, vegyes chas­­selas 280, furmint 3330, bakator 6320, nagy­­burgundi 1460, rakszőlő 300, fekete törő 280, budai 430, vegyes borfaj 1930 és vegyes csemege 2700 db. Ára 12 fii. drbként. 2 és 3 éves gyökeres Ripária vesszőbe zölden oltott: madeleina 1368, piros chasselas 1158, fehér chasselas 598 db. Ára 28 fii. drbként. Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: Nagy burgundi 72 db. Ára 26 fillér drbonkint. 1 éves gyökeres fás oltásból: olasz rizling 750, járdovány 822, passatutti 3060, sárga mus­kotály 320, madeleine 90, fehér chasselas 15, piros chasselas 1600, vegyes csemege 390, ve­ alapitó Múlt­szám összege 39 Deák János Kis Namény 40 Jakab Lajos Vetés 41 Klein Andor Milota 42 Czier Péter Csanálos 43 Veress Albert N.­Sikárló 44 Veress László Zsarolyán 45 Jeney Sándor Zsarolyán 45 Lichtmann Antal Karácsfi 47 Laskay Jenő Szárazberek 48 Bányász Albert Akii 49 Marján Gyula Om­ood Előbbi 901 902 ÖSSZ évekre. korona 50 4464 96254 2 2­2­2 6 6 2­2­2­2­2­2­2­2 Iva 2 2 2 2 6 39 2 2 Összesen 56 47 64 120 287 Állat­vásár kimutatás: F. hó 4 én tartott heti vásár alkalmá­val a következő lábas jószágok hajtattak fel: Ló......................................... 1445 db. Szarvasmarha .... 1871 db. Sertés.................................... 1907 db. Terményárak. TERMÉNY SzatmáronL k pesten frt, kr |frtj kr kr.­fitk: Tiszta búza................•8 601 8 80 9­70 990 Kétszeres.......................•6 95 7­— •— Rozs................................•6 806 50 7 86 790 Árpa..............................•5_ 5 606 10 620 Zab................................6 256 35 7 50775 Tengeri ...... 4 90 5­­4 90510 Kása................................8 008 50 4 50 5— Fehér paszuly.............6— 5­———­Tarka . ...................—_— —_ — Szilva............................ 16—18­­•——­„ füst,ölt................... —— 1 —­—_ Repcze ..................... .—— ———— Krumpli zsákja . . . aj 120 140­——— Szalonna................... 65—66 —————­ gyes borfaj 640 db. Ára 20 fillér drbonként. 2 éves gyökeres fásoltásból: olasz rizling 1357, furmint 522, madeleine 1270, piros chas­selas 700, fehér chasselas 100, járdovány 50, sauvignon 4 db. Ára 26 filér drbonkint. II. Solonis Viticola alanyon : Sima zöld oltásból: bakator 1870 drl­. Ára 12 fillér drbonként. Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: ba­kator 582 drb. Ára 26 fillér drbonként. III. Eupestris Monticola alanyon : Sima zöld oltásból: vegyes csemege 100 darab. Ára 12 fillér drbonkint. 2 és 3 éves gyökeres amerikai vesszők Ripária Portális ezrenként 40 kor. 1 éves gyökeres amerikai vesszők: Riparia Portalis Sima amerikai vessző:ezrenként 30 kor. Riparia Portalis I. o. ezrenként 20 kor. „ „ II. o. ezrenként 12 kor. „ Selecta I. o. „ 10 kor. Rupertis Monticola I. o. „ 10 kor. York Madeira I. o. „6 kor. Az egyesület tagjai 10% árkedvezményben részesülnek. Előjegyzések úgy, mint rendelések a Szat­mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivata­lánál eszközlendők, előjegyzések 20% ának előleges lefizetése mellett.a vételár Az adai (Bácsmegye) m­. kir. földmives is­kolánál 5 darab 2 — 3 éves erdélyi magyar fajta bika van eladó. Szőlőszállító kosár megrendelésére tesz aján­latott a mármarosvármegyei Gazdasági Egyesület és Iparfejlesztő bizottság kökényesi fonótelepe. A kosarak narancskosár alakúak, lapos fedéllel és fenékkel, hántott és nagy részben hasított vesszőből fonva, felül az ujjak részére kis füllel. A kosárba 5 kg. szőlő fér. A kosarak ára a ta­­raczközi vasúti állomásra szállítva ezrenként 260 korona. Megrendeléskor az érték % része fizetendő, többi a kosarak megküldésekor fog utánvételeztetni. POSTA. S. J. Vállaj A gazdasági munkás és cse­lédsegélypénztár 65, illetve 70-ik életévét betöl­tött­ munkaképes tagjai az évi díjat tényleg fi­zetni tartozik mindaddig, míg munkaképes ma­rad. A törvény e rendelkezésének az a magya­rázata, hogy épen azért lehetett az aránylag csekély befizetésekkel szemben aránylag nagy nyugdíjat biztosítani, mivel feltehető volt, hogy lesznek a tagok között olyanok, a­kik tényleg életfogytiglan fogják fizetni tagsági díjaikat anélkül, hogy a pénztárt az évi 120 korona te­temes nyugdíj (rokkantsági segély) összeggel megterhelnék. Az ilyen tagok is részesülnek azonban megfelelő előnyben, mert amellett, hogy egész életükben élvezték a biztosítás nyugal­mát, 65, illetve 70 életévük elérésekor nyúj­tandó 100 korona segél­lyel befizetéseik tete­mes részét egy összegben kapják. Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902. Melléklet a „Szamos“ 11-ik számához. I. évfolyam. Szatmár, 1902. február 6.6-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉS A SZATMÁRVÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Szerkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamátiók is intézendők. Meghívó: A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet f. hó 12 én, d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom. Szatmár, 1902. február 5. bér. Kovács Jenő, elnök. Az ülés tárgyai: 1. Az 1902. évi lóverseny feltételeinek megállapítása. 2. A versenybizottság megválasztása. Törvényhozásunk és a méhészet Hazánkban a méhészetet érdeklőleg a törvényhozás­­ daczára a méhészet nap­­ról-napra való föllendülésének — mindezideig fölötte szűk keretben intézkedet­t. Szent István királyunk Decretumaitól kezdve egészen Mária Terézi királynő 1775. évi április 8-iki pátenséig — melyben a nagy királynő többek között már a méhé­szeti szak­oktatás rendszeres szervezésére is gondot fordított — összes törvényeink, ki­rályi rendeleteink s Erdélynek az anyaor­szágtól 1540-ben történt, elválása után ho­zott s az 1653. évi Approbatae Constituti­­ones és 1669. évi­­ Compiiatae Constitutiones gyültőnevek alá foglalt önálló törvényhozási intézkedések — az eltulajdonítás büntető­magánjogi kérdésein kívül — méhészetre vonatkozólag csupáncsak a papságot illető tized vagy kilenczed — és a földesurat il­lető tartozmányok megállapítására s azok beszedési módozatainak meghatározására, valamint a mézzel és vias­szal való keres­kedés szabályozására — helyesebben mondva: korlátozására — szorítkoztak. Legelőször Mária Terézia fent idézett és több más hasontárgyú rendelete adott ha­zánkban nagyobb lendületet a méhé­szetnek, aminek élő bizonyságát az ural­kodása alatt hirtelen föllendült méhészeti irodalom termékei képezik. E királyi rendeletek azonban — bár a méhészkedés intenzívebb felkarolását ered­ményezték — természetszerűleg nem fog­lalhatták magukba a méhészet űzéséből ki­folyó különbféle jogviszonyok részletes sza­bályozását, s ilyenekről a törvényhozás maga későbben sem tartotta érdemesnek mind a mai napig gondoskodni, s a­mit egyes lelkesebb szakférfiak e tekintetben törvényhozásilag óhajtottak szabályoztatni, mai napiglan csak pium desiderium maradt. Ami a nemzeti egyéniségünk szokás­jogából s régebbi és újabbb jogrendszerünk­ből kifejlődött magyar magánjognak a mé­hészetre való vonatkozásait illeti, ezekben legrégibb törvényeinktől kezdve a legújab­­bakig azon vezéreszme vonul keresztül, hogy a méh, épugy mint a házigalamb, szeliditett vad­állat s mint ilyen, nem tárgya az elsa­­játitásnak s hogy úgy a méhek, mint a ga­lambok, csak akkor sajátíthatók el, ha ren­­d.s lakóhelyükre való visszatérési ösztönü­ket elveszítették, illetve, ha előbbi tulajdo­­ n Mutatvány a „Magyar Méhészek Zsebnaptára“ 1902 ik évfolyamából. Megjelent Nagybányán Paczek Béla szerkesztésében.

Next