Gazdák Lapja, 1902. április (1. évfolyam, 14-15. szám)
1902-04-03 / 14. szám
szemben a nemes (gyümölcs) fanemekkel komolyabb figyelmet alig érdemel és igy csak a nemes fanemekkel való fásításáról kívánok szólani. Jól tudjuk, hogy milyen sokféle gyümölcsfajunk van: alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, baraczk, dió, gesztenye stb. és ezen fajok mindenikének százféle a fajtája és változata ; tudjuk, hogy a fajták és ezeknek változatai milyen különféle éghajlat és talajviszonyok között díszlenek jobban ; tudjuk, hogy az egyes fajták nemcsak a gyümölcs minéműságát, de a faj növése és tartóssága tekintetében is milyen eltérők ; — és ha mindezeket kellően mérlegeljük s megérdemlett figyelemre méltatjuk a gyümölcs mely időben érését és értékesítési esélyeit is — hogy más egyebet ne is említsek — beláthatjuk már első pillanatra is, hogy mily nehéz kellő okszerűséggel választani. Minden vidék, éghajlat- és talajviszonyaihoz mérten más-más gyümölcsfaj s a fajoknak ismét más-más fajtája és változata diszlik jobban, mely tudat következtében, fellendíteni hazánk oly nagy jelentőségre hivatott gyümölcs termelését, az 1885. évben Budapesten megtartott gyümölcstermelők országos értekezlete zónákra osztotta be az országot és vármegyénket a középzónába sorozta be; meghatároztatták minden gyümölcsfajból a termelésre leginkább ajánlhatók. Nagy jelentőségű volt ezen eljárás, azonban csak vezérfonalként volt tekinthető, mert a különleges helyi viszonyokat ily országos nagy keretben mérlegelni nem lehetett s a fajták nagy száma a termelés egyöntetűségét is akadályozta; az egyes gyümöcsnemeknek még mindig igen nagy számban megállapított fajtái között eligazodni és választani a szakembernek sem volt könnyű feladat. Segítendő egyfelől ezen bajon, különösen pedig az ebből folyó értékesítési nehézségeken, a földmivelésügyi m kir. minisztérium 1899. évben újból összeállittatta az egyes vidékek figyelembe vételével az általános termelésre leginkább ajánlatos gyümölcsfajokat, miről gazd. egyesületünk annak idejében értesittetvén, észrevételeit 919 — 1899. sz. a feliratában megtette s az eddigi megállapított fajták számának redukálásával a következő gyümölcsfajokat ajánlotta nagybani termelésre: almából első helyen a Jonathánt, azután a Batult, hegyesebb vidékekre a Török almát és közutak mentére leginkább a Török Bálintot. Körtéből a nyári Guyot Gyulát, Clapp kedvenczét, az őszi Hardy vajonczát és főként a Vilmos körtét. Szilvából tisztán csak a Beszterczeit. Ugyanezen alkalommal a vármegye állandó választmánya 198—1900. sz. határozatával a nagybányai Gazd. egyesület ajánlatának is figyelembe vételével az előbb említetteken felül még ajánlotta az avasi kormos, angol téli arany parmén, Casseli nagy renét, Baumann renét, Canadai renét és sárga Belle fleurt is. Az almából tehát, mely gyümölcsnemet közutaink befásitására legalkalmasabbnak vélek, a gazd. egyesület 4 és a vármegye 10 fajtát ajánlott nagybani termelésre, s ezek közül a közutak befásitására leginkább a Török Bálintot. A Török Bálint almafájának erősségét, koronájának növését, az idő viszontagságaival ellenálló képességét és gyümölcseinek szemet és inget csiklandozó voltát is tekintve: váljon csakugyan első helyen érdemes-e vidékünk közutainak befásítására? Nyilatkozatra kérem fel szakértő gazdatársainkat és gyümölcsfa tenyésztési kerületi felügyelőinket. . Kérem igen tisztelt gazdatársaimat, gyakorlati okulásaikból levont igen becses véleményüket e tárgyban mielőbb közzétenni, annál is inkább, mert Gazd. egyesületünk székhelye, Szatmárnémeti sz. kir. város elhatározta közútjainak almafákkal leendő beültetését és a fajtában való megállapodás előtt igen kívánatos lenne nemcsak a városra, de a vármegye közérdekére is, hogy ezen ügy pro és contra behatóan megvilágittassék. Pethő György: HÍREK. Kongresszus a kivándorlás ellen. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a borsodmegyei s felvidéki gazdasági Egyesületekkel, melyek közt vármegyei Gazdasági Egyesületünk is részt vesz május 31-én és június 1-én Miskolczon országos kongresszust rendez a kivándorlással kapcsolatos kérdések megvitatása végett. A programm részleteit legközelebb közölni fogjuk. Állatdíjazás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület állattenyésztési szakosztálya f. hó 2-én tartott ülésében elhatározta, hogy Fehér- Gyarmaton és Nagysomkuton rendezendő tenyész szarvasmarha kiállításra a földmivelésügyi minisztériumtól a megállapított programm tervezethez képest 400—400 korona államsegélyt kér. Nagy hadgyakorlatok. A fővárosi lapok közlése szerint az idei nagy hadgyakorlatokból vármegyénk is kiveszi a részét, amennyiben az északi sereg Szatmár és Máramaros-Sziget közt fog összpontosulni. A gyöngyi lélekkufár. Lapunk 12-ik számában a fenti czím alatt közölt adatokkal több fővárosi napilap s legújabban a Szatmáron megjelenő „Heti Szemle“ foglalkoznak. Örülünk, hogy a kivándorlás napirenden levő fontos problémájával kapcsolatban a sajtóban ez ügy is visszhangra talált, mert így lehet csak reményünk arra, hogy a népünket kivándorlásra csábító lélekkufárok ,aknamunkáját úgy a hatóság, mint a társadalom szigorúbb ellenőrzés alá veszi. * Tenyészállatok beszerzése állami támogatással. Darányi földmivelésügyi miniszter felhívta a vármegyei törvényhatóságokat, hogy értesítsék a községeket, hogy amennyiben állami támogatás igénybe vétele mellett óhajtanák tenyészállatszükségleteiket beszerezni: e