Gazdák Lapja, 1902. december (1. évfolyam, 49-50. szám)

1902-12-04 / 49. szám

Szatmármegyei Gazd. Egyesület utján a na­gyobb birtokosoktól várják. levél. De hisz vártuk eddig is, számtalan kör­buzdítás, utánjárással igyekeztek e tényezőket megmozdítani, rövid idő alatt mintegy 150 községben ismertették nyilvá­nos előadásokon s még­sem tudunk tényt felmutatni. Sok-sok félreértésnek ered­és még több egyéb oknak kell itt fennforogni, ami egy ilyen életrevaló intézmény terjedé­sét akadályozza! Ezeket kellene tisztába hozni s akkor találnánk meg a módot arra, hogy egyrészt a nép, másrészt a földbirtokos osztály szí­véhez, gondolkozásához hozzáférjünk. helyére 3 darab oltvány helyeztetett, s ha ezek közül egynél több fogamzott meg, az a követ­kező évben kivétetett, és oly helyre ültettetett, a­hol a három közül egy sem fogamzott meg. Ezen eljárás mellett pénzbeli előny itt sem származhatik, még az esetre sem, ha minden tőkéhez el is foglaltatott, mert a kiültetett 786 darabból csak 262 tőkehely lett betelepítve, de ennek az eredménye is kérdéses, mert az ezen helyről beérkezett jelentés szerint a megmaradt oltványok kellő termést ígérnek ugyan, de hogy mennyi ez a megmaradt oltvány, az a jelentés­ből nem tűnik ki. Az iskolázás nélkül ültetett u. n. mohás oltványok értéke. A fenti kérdés tisztázása végett a föld­művelésügyi miniszter megvizsgáltatta. A nyolcz helyről beérkezett jelentés szerint: 1. A Gaál Dénes bárói (Somogyin ) birto­kos nagyberki szőlőjében az 1900. évben kiül­tetett 10,000 drb. ily oltványból az 1901. szep­tember havában csak 7—800 darab volt meg, de ennek is fele hibás forradású 2. A Gerő Ede, marosillyei (Hunyad vm.) birtokosnál az 1900. évben kiültetett 1500 darab­ból 1901. novemb­r havában csak 3 darab jó forradásu oltvány volt, mert a többit, hasznavehetetlent kidobták és a területet mint más oltványokkal újra ültették. 3. Berenta Borencz békési (Békés vm.) bir­tokosnál az 1900. évben kiültetett 630 darabból csak 190 darab hajott ki, de ezek is 1902 jú­niusban csak gyenge, satnya hajtással bírtak és forradásuk tökéletlen. 4. A Kósa János kispetrii (Kolozs vm.) szőlőbirtokosnál az 1899. évben kiültetett 1000 drbból 1902. május havában egyetlenegy töké­letes foradásu oltvány sem volt. 5. Az Udvarhelyi Gyula veszprémi (Vesz­prém vmegye) szőlőbirtokosnál az 1899. évben kiültetett 6000 drbból már a következő évben háromnegyed rész kipusztult és az 1902. évi julius havában megejtett vizsgálatnál legfeljebb 20 drb volt még meg. 6. A Novák Ferencz, gyékényesi (Somogy vm.) lakosnál az 1799-ben kiültetett 600 drbból egyetlenegy sem volt meg az 1902. havában tartott vizsgálat idejében, de év julius itt az ültetés is hibásan történt. 7. Takách Zoltán, legéndi (Nógrád m.) bir­tokosnál (hozatta Nagy József akkori tulajdo­nos) az 1898-ban kiültetett 1000 darabból 1902. augusztusban egyetlen darab sem volt meg. 8. Bruchner József budapesti lakos budai szőllőjében kiültetett 1900-ban 386 darab, 1901- ben 400 drb, és pedig akként, hogy egy tőke HÍREK. A gazdasági egyesületek országos szövetsége 1902. évi deczem­ber hó 15-én azaz hétfőn d. e. 10 órakor a „Köztelek“ nagytermében évi ren­des közgyűlését tartja a következő tárgysoro­zattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hi­telesítésére 2 tag kiküldése. 3. Földmivelésügyi miniszter képviselőjének és a szövetségi tagok kiküldötteinek bejelentése. 4. Új szövetségi ta­gok bejelentése és felvétele. 5. Jelentés a Szö­vetségi iroda működéséről s a Szövetségi Év­könyv bemutatása. 6. Jelentés a II. Mezőgaz­dasági Országos Kiállításról. 7. Az 1901. év zárószámadásának előterjesztése és a felment­­vény megadása. 8. Az 1903. évi költségvetés megállapítása. 9. A Szövetség államsegélye. 10. Az 1902. évi programm megállapítása. 11. A szesz ipari alkalmazása. Előadó: Zórád István. 12. Gazdasági egyletek anyagi támogatása. Elő­adó: De Pottere Brúnó. 13. A szövetségi tagok esetleges indítványai. Az állandó gazdasági tudósitók Budapesten (Köztelek, Üllői­ út 25.) 1902. deczember 3-án, délelőtt 10 órakor, kongresszust tartanak a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. Korelnök megnyitó beszéde. 2. Elnök és tisztikar választása. 3. A közgyűlési elnök megnyitó beszéde. 4. Érteke­zés a tudósítói tisztség feladatáról. 6. Indítvány a gazd tudósítók hivatalos levelezésének bér­­mentessége és a hivatalos pecsétnek engedélye­zése tárgyában. 6. Heti 2 — 3-szor megjelenő közlöny alapítása. 7. Indítvány az iránt, hogy a községi faiskolák a gazd. tudósítók felügye­lete alá helyeztessenek. Megbeszélése azon lé­péseknek, mel­lyel a gazd. tudósítók elérhetnék azt, hogy kellő figyelemre méltatott javaslato­kat tehessenek az iránt, hogy járásaikban az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő terme­lési és tenyésztési ágak létesítésével a fölmive­­lő nép boldogulását előmozdíthassák. 9. Indít­vány oly értekezletek megtartására, hogy a gazd. tudósítók megyénként a közg. előadó meg­hívására összejőve, a termés átlagot s egyéb hasonló fontos ügyet megbeszélhessenek. 9. A községi elöljáróságok felhivassanak, hogy a be­vetett terület térfogatainak művelési ágak sze­rint összeállítot­t adatait a gazdasági tudósítók­kal is közöljék. 10. Indítvány a gabona­forga­lom érdekében a gabona tőzsdei árjegyzést tar­talmazó 384 távirdai állomásnak megszaporítása tárgyában. 11. A bíróság megkeresése, hogy a gazdasági ügyekben szakértők gyanánt lehető­leg a gazdasági tudósítók neveztessenek ki. 12. A gazd. tudósítók viszonyának rendezése oly helyeken, ahol egy járásban több gazdasági tu­dósító van. 13. A minisztériumnak gazdasági megbízottjai utasíttassanak, hogy kiküldetésük alkalmával tanácskozásaikba vonják be a gazd. tudósítókat is. 14. Inditvány arra nézve, hogy minden egyes áll. gazd tudósitó a munkás- és cseléd­pénztár fejlesztését tőle telhető, megkü­lönböztetett igyekezettel mozdítsa elő. 15. A magyar iparczikkek gyakorlati támogatásáról és a nép között való hathatós terjesztéséről. 16. A kongresszusi elnökség felhatalmazása, hogy 2—3 évenként, főleg mezőgazdasági kiállítások alkalmával kongresszusra hívja egybe a gazd. tudósítókat. 17. Esetleges indítványok. A „Fábiánházai Hitelszövetkezet“ f. hó 23- án tartotta alakuló gyűlését. A gyűlésen meg­jelent 25 tag, kik együtt 71 üzletrészt képvi­seltek. Az alapszabály tervezetet 90 tag írta alá, kik összesen 215 darab üzletrészt jegyeztek 10750 korona értékben. Egy üzetrész értéke 50 korona, mely összeg 20 filléres heti részle­tekben lesz befizetve. Igazgatósági elnök lett : Asztalos Kálmán ev. ref. lelkész Helyettes elnök , Bakos István körjegyző (kinevezett). Igazgatósági tagok : Kocsordy Lajos, Bene János, Lódi György, Kovács Ferencz, Harcsa Miklós, Jakab János, Bene József, Gólya György, Cs. Varga Sándor, Papp András és Purjesz Ignácz. Felügyelő bizottsági elnök : Papp Antal g. k. esperes-lelkész (kinevezett) Tagok : Juhász Elek, Zsatkovits Czyrill és Fridländer Mór. Könyvelő : Rosenfeld Dávid, Pénztáros : Molnár János. Uj tagul jelenkezett Kaszágó Dezső f birtokos Szinyérváralja rendes tag. Országos vasár f. hó 11-én Erdődön, ismertetve a) a fakultativ törzsöklési jog, b) a kötelező törzsöklési jog tulajdonjogi korlátokkal és c) a kötelező törzsöröklési jog tulajdonjogi kor­látok nélkül. Nagy érdeklődéssel várjuk külö­nösen a 2-ik kötetet, mert az iró ebben fogja tárgyalni tulajdonképen a parasztság öröklési jogait és ebben fogjuk csak megismerni nézetét és álláspotját. Márkus „a mezőgazda udvarának közrak­tári jellegel való felruházása“ czimü gazdasági eszméktől duzzadó, komoly tanulmányozásra ér­demes munkája széles alapon fejtegeti rend­szerének előnyeit. Mezőgazdasági közraktári rend­szere szerint minden községben községi termés- és nyár nyilvántartási évkönyvek volnának hiva­talból vezetendők, minden gazda részére külön lappal. Az ide bevezetett ingóságokra egy „or­szágos mezőgazdasági közraktári zálogjegy­bank“ részére a törvényhozás zálogjogot biz­tosítana irodalom! Baross János agrár­öröklési jog czimü mun­kájának I. kötete már előttünk fekszik. Az O. M Gazd. Egyesület az igazságügyi mi­niszter által készített uj magyar polgári tör­vénykönyv tervezettel foglalkozván megbízta a mű szerzőjét, hogy a külföld erre vonatkozó törvényes intézkedéseit a helyszínen tanulmá­nyozza s javaslatot tegyen az öröklési jognak hazai viszonyaink szemmel tartásával legmeg­felelőbb mikénti megoldására. Dr. Baross ezen megbízás eredményét a fenti czimü ép oly terje­delmű, mint nagyértékű munkálatban foglalta össze A megjelent 1. kötete tulajdonképen a nagy szor­galommal összegyűjtött adatok tárháza. Az ál­talános rész 5 fejezetben ismerteti a földbirtok sajátos természetét és egy külön agrár­jog in­dokolt voltát, a különböző agrárjogi intézmé­nyek természetét és czélját, a törvényi öröklés reformját a törzsöröklés alapján, a törzsöröklési jog fejlődését és fajait és a törzsöröklési jog méltatását gazdasági és szoc­iális szempontból. A további fejezetekben igen részletesen vannak KÜLÖNFÉLÉK, „Köztelek“ kedvezményes áron a gazdáknak. A „Magyar Gazdaszövetség“ a folyó évben a gazdakörök szervezése érdekében nagyobb sza­bású akc­iót indított, a­melynek czélját vég­­­eredményében egy egységes és széles alapokra fektetett gazda érdekképviselet teremtése képezi. Az O. M. G. E. a maga részéről ezt az akcziót lehetőség szerint előmozdítani kívánja s elha­tározta, hogy a létesítendő gazdakörök részére 6 korona előfizetési árban rendelkezésére bocsát­ja szaklapját, a „Köztelek“-et mindaddig, amíg a létesítendő gazdakörök száma az 500-at meg nem haladja; hajlandó a gazdaköröknek 6 kor­­ábban küldeni abban az esetben, hogyha az ille­tő vármegyei gazdasági egyesületek fogják ki­jelölni azon gazdaköröket, amelyeknek a lap küldését javasolják. Ez esetben a gazdakörök a lapra az illető megyei gazdasági egyesület út­ján fizethetnek elő. Támogatandó egyébként is a létesülő gazdaköröket, az O. M. G. E. elhatá­rozta, hogy a birtokában lévő különböző kiad­ványokat is díjtalanul küldi meg azoknak a gaz­daköröknek, amelyeket az illetékes vármegyei gazdasági egyesületek megnevezni fognak. A kiadványok szállítási költségei az illető gazda­köröket terhelik. Felkérjük ennélfogva azokat a gazdasági olvasóköröket, melyek a kedvez­ményt igénybe óhajtják venni, ajánlattétel ér­dekében szíveskedjenek a Szatmármegyei Gazd. Egylet titkári hivatalához fordulni. Felkéretnek mindazok, kik a szept. 28—okt. 2-ika közt Szatmáron rendezett borkiállítás alkal­mával el nem vitt üres boros üvegekre reflektál­nak, hogy azok átvételét a Vármegyei Egyesület titkári hivatalánál legkésőbb f. hó Gazd. 10- éig eszközölni szíveskedjenek, annál is inkább, mert az addig át nem vett összes üvegek a kiállítás költségeinek fedezésére el fognak adatni. A deczember hó 3-iki állatvásár. Tekintet­tel az esős időre és a rész útra, a kereslet minden irányban meg volt, az állatfe­lisj­ás ke­vésnek mondható.

Next