Gazdák Lapja, 1903. január (2. évfolyam, 4-5. szám)
1903-01-22 / 4. szám
csipös nedvet választanak el, melyet a hámrétegbe és ez alá beojtanak, vagy a bőrben meneteket vájnak, erőművileg ingerlik a bőrt és abban gyuladást létesítenek. Házi állatainkon a rühatkák háromféle nemetocoptes élősködik és pedig : a Sarcoptes, Derma és Dermatophagus. A rühösség csak fertőzés útján támadhat és terjedhet. A fertőzés rühkóros állatoknak egészségesekkel való közvetlen vagy közvetett érintkezése folytán történik, miközben az egészséges bőrre került atkák a szőrözet védelme alatt tovább szaporodnak és fejlődnek s bizonyos idő múlva a rühösség kórképét létesítik. A lappangás idejét, vagyis azon időközt, mely a fertőzés és a betegség első tüneteinek jelentkezése között lefolyik, lényegesen befolyásolja a bőrre került atkák száma. Egyes esetekben, midőn csak kevés atka vagy pete került a bőrre, 4—6 hét is eltelik, míg az első tünetek jelentkeznek ; míg ha erősebb a fertőzés, akkor már a második hét végén mutatkoznak a kóros tünetek. Az atkák fajától is függ a bántalom kifejlődési gyorsasága. Leggyorsabban terjed a bántalom a csoportokban élő állatok között; juhok között azért terjed oly gyorsan, mert egyrészt a vastag gyapjú takaró, mely kellőleg védi az atkákat, másrészt a szoros hihetetlen gyorsasággal érintkezés a bántalom való terjedését eredményezi. Más állatfajokon pedig, ahol a szőr nem kellőleg védi a rühatkákat, a tisztaság elhanyagolása és az ápolás hiánya segíti elő azok elszaporodását ; ennek megfelelőleg a rühösség a legtöbb esetben a szegény emberek rosszul gondozott állatain fordul elő és ölt súlyos jelleget, míg a kellőleg ápolt állatokon ritkább és enyhébb lefolyású a bántalom A rühösség egy és ugyanazon állatfaj (pl. lóról —lóra,) között terjed, míg külömböző állatfaj, pl. ló és szarvasmarha kölcsönös fertőzése ritkán fordul elő. A lovak rühössége rendszerint a fejen, vagy a lapocskákon kezdődik ; ezen helyekről elhanyagolt ápolás vagy helytelen orvoslás következtében a test egyéb részeire is átterjed. Az első tünete a betegségnek az élénk viszketés, amelytől késztetve az állatok testüket különféle kemény tárgyakhoz dörzsölik, vagy harapdálják magukat ; a bőrben apró göbök fejlődnek, amelyek fölött a szőrszálak tapadós váladéktól összeragadnak és könnyen kihúzhatók ; a göbökből hólyagok, majd vaskosabb varak, pörkök képződnek. A bántalom terjedésével a szőr nagyobb területen kihullik és így egyes kopasz foltok képződnek ; a bőr ezen helyeken megvastagszik, redőket vet, különösen a nyakon. A bántalom hosszantartó fennállása esetén a táplálkozás a viszketegség okozta folytonos nyugtalanság következtében elégtelen ; csakhamar lesoványodás áll be, mely végre kimerülésre, elhullásra vezet; különösen hamar kimerülnek az öreg, rosszul takarmányozott lovak. Idejekorán alkalmazott helyes gyógykezelés és a tisztaság pontos betartása gyógyulást eredményez. Szarvasmarháknál leggyakrabban az üstökön, a szarvak tövében, a nyak oldalán és a farok tövében kezdődik, ahonnan súlyosabb esetekben a test egyéb részeire is átterjed; a lábakra nem megy át. Itt is heves viszketegséggel kezdődik a bántalom, mi mellett a bőrben apró csomók keletkeznek; a szőr kihullik és vastag varak képződnek, melyek közül a bőr korpaszerű törmelékkel, fedett; súlyosabb esetekben a bőr megvastagodik, a táplálkozás hiányos, tehenek a tejüket elapasztják. A bántalom télen, amikor az állatok hosszú időn keresztül meleg, páratelt istállóban kénytelenek tartózkodni, rendszerint súlyosbbodik, míg az enyhe idő beáltával javul; különben is könnyebben gyógyul, mint a több állatfajoknál. A juhoknál gyakran előfordul ezen bántalom, mely különösen a téli hónapokban súlyos és gyorsan terjed, mert az akolban való tartózkodásra vannak az állatok utalva; ilyenkor szoros érintkezés és a meleg, páratelt levegőben való tartózkodás a bántalom gyors terjedését eredményezi. Egy másik ok, mely miatt télen különösen kedvezőtlen, hogy ekkor nem lehet nyírni és füröszteni. A betegség az esetek legnagyobb számában a kereszttájon és a háton kezdődik és innét a törzs oldalaira terjed. A betegség első jele a viszketés okozta nyugtalanság ; az állatok dörgölődznek, vakaródznak, fejüket rázzák stb., a viszketés fokozódik éjjel az akolbani tartózkodás közben, meghajtás után. A tartós vakaródzás és harapdálás következtében könnyen kihúzható s így kóczossá lesz a gyapjú. A gyapjú szájjelválasztása után a bőrön lencsényi sárgás vagy vöröses göbök láthatók ; a göbökből hólyagok, majd szürke-sárga, zsíros tapintatú varak lesznek. Ha tovább terjed bántalom, akkor kisebb-nagyobb gyapjúrészek a kihullanak, amely helyeknek megfelelőleg a bőr merev, száraz, megvastagodott és helyenként véresre kapart. Könnyebb alakja az úgynevezett fejrüh, mely a gyapjútól nem fedett részeken elő; ritka esetekben a lábakra is átterjed.fordul Nagyjában hasonlók a tünetek a kutyák és macskák rühkórjánál és elég gyakran fordul nálunk elő, míg sertéseknél nagyon ritkán észlelhető. Szárnyasok közül leginkább tyúkokon, ritkábban pulykákon, galambokon és éneklő madarakon fordul elő. A betegség kizárólag a lábvégeket támadja meg és csak a nagyon elhanyagolt esetekben terjed a fejre is át. A lábszár alsó részén és az újakon apró pikkelyek keletkeznek, melyek nagyobbodva, sárgásszürke varakká alakulnak át; a láb külsőt nyer, mintha mésszel ilyenkor olyan volna bekenve (meszes láb). A varak vastagodásával az izóleletek hajlítása akadályozva van, azért kezdetben sántítanak, később még állani sem bírnak. Ha valamely állatállományban a rühesség bármilyen fajtája megállapíttatott, a kezelés megkezdésével egyidejűleg a betegek az egészségesektől elkülönítendők. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a már gyógykezelés alatt lévő betegek újból ne fertőztessenek ; evégből az istálló, valamint a szerszámok, takarók, istállóeszközök és az ápoló személyzet ruházata gondosan fertőtlemtendők. Gyógykezelésnél először a bőrt kell előkészíteni a kezelésre, ami a bőr alapos megtisztogatásában, valamint a pörkölt felpuhításában áll; e czélból a bőrre vastag rétegben zöld szappant, karból olajat vagy karbolgliczerint kenünk. 2—3 óra múlva az időközben felpuhult varakat langyos szappanos vízzel és kefék segélyével lemosatjuk. Lemosás után leszárítjuk és az így elkészített bőrre dörzsöljük be másnap a rühellenes szereket. A kezelés eredményesnek csak akkor mondható, ha az állaton egyetlen élő vagy pete sem marad meg; minthogy rühatka a leggondosabb kezelés mellett is egyes atkák vagy peték élve maradhatnak a testen, czélszerű az állatokat hosszabb ideig megfigyelni és gyanús tünetek jelentkezése esetén azonnal újból kezelés alá venni. Juhokat nem tanácsos közvetlenül a nyírás után rühellenes szerekkel bedörzsölni, mert a nyírás közben ejtett sebeken keresztül gyorsan szívódnak fel a gyógyszerek és könnyen mérgezést okozhatnak. Az 1888. VII. törvényczik kötelezi a rühös állat tulajdonosát, hogy rühös állatját állatorvos által gyógykezeltesse és a megbetegülést a községi elöljáróságnak bejelentse. Netter Kálmán, m. kir. állatorvos. HÍREK. Szövetkezeti gyűlés. A szatmárhegyi fogy. és ért. szövetkezet igazgatósága f. jan. 26-én d. e. 11 órakor, a fi-iskolaház tantermében közgyűlést tart, melyre az összes tagokat meghívja, tisztelettel Gáspár András szövetk. jegyző. Tárgyak : 1. A lefolyt évi zárszámadás fölmutatása. 2. Felmentvények megadása. 3. Az igazgatóság kiegészítése. 4. Határozatok a évi működésről. Szatmárhegy 1903. jan. 7.jövő Szövetkezeti közgyűlés. A „Sonkád vidéki hitelszövetkezet“ f. hó 4-én tartotta Kocsis József ev. ref. lelkész elnöklete alatt 8-ik évi rendes közgyűlését. A Szatmármegyei Lóverseny Egylet 1 évi versenyein kiadandó dijakra Szatmár szab. kir. város 800 kor., a Magyar Lóvar Egylet 500 kor. subvencziót szavazott meg. Tagsági dij: A Szatmármegyei Lóversenyegylet alapszabályai értelmében a tagdíjak előre az év első negyedében fizetendők, azért felkérjük a múlt évi tagsággal még hátralevő urakat, hogy múlt évi tagdijaikat Poszvék Nándor jegyz. titkárhoz czimezve mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lóvizsgálat. A földművelésügyi m. kir. miniszter ur 104300 sz. rendelete értelmében foganatosítandó lóállomány vizsgálat Szatmáron febr. hó 1-én és 7-én fog megtartatni. A Szatmármegyei 0. E. tagjai sorába újonnan jelentkeztek : Bencze Gedeon gazdáik. Gacsály és Krakkó Károly gazdáik. Nagy-Hodos évdijas tagok. Országos vásárok Szatmáron febr. 3—4-én. Eladó 2 kazal lóhere és 2 kazal réti széna Weisz Mózesnél Ar.-Megyesen. IRODALOM. * Ugaros szőlőmivelés. Minden gazda arra törekszik, hogy szőlőjéből praktikus és gazdaságos munkával a kiadások lehető redukálása mellett minél nagyobb és minél jobb termést nyerjen. E czél eléréséhez nehéz találni helyes útmutatást. Ilyen útmutatást ad egy újabban kiadott könyv, melyben szerzője sok évi tapasztalás és megfigyelés után irta le tanításait. Amiket leirt, azok ma is megdönthetően igazságok. Aki e mű tanításai szerint műveli szőlőjét, évi termését tetemesen növeli. E könyv eredetileg Kolozsváron jelent meg 1834-ben ; szerzője hilibi Haller Ferencz. Szakférfiak ma is nagy értékűnek tartják útmutatásait, ami egyik nagyobb szőlőbirtokost arra indította, hogy azt az iró utódainak beleegyezésével újból kiadja. A mű 166 lapra terjed s 26 rajzolat teszi kézzelfoghatóbbá tanításait ; világos eredeti székely nyelvezettel van írva, ami a könnyű megérthetésnek csak előnyére van. Előszót hozzá a gyakorlati szőlőmivelés módjának kiváló ismerője, Szentgyörgyi Lajos irt. Az értékes munka Szatmáron a „Szabadsajtó“ könyvnyomdájában 1 koronáért rendelhető meg. KÜLÖNFÉLÉK. Vásári jelentés. Az állatvásár január 21-én kielégítő forgalmú, s daczára a nagyobb felhajtásnak, a nagyobb szükséglet folytán élénk irányzatú volt. A szarvasmarha ára emelkedett, a sertésár álandóan magas és szilárd. Szarvasmarha felhajtatott 466 darab ökör, 597 darab tehén és növendék. Eladatott levágásra 188 drb. ökör, 176 drb. tehén és 32 drb. borjú, nevelésre és kereskedésre 248 drb. szarvasmarha. Vasúton a bécsi vásárra 137 drb. ökör szállíttatott el. Sertés felhajtatott: 146 drb. hízott és 896 drb. sovány és süldő sertés. Hízott sertés ela-