Gazdák Lapja, 1903. február (2. évfolyam, 6-9. szám)

1903-02-05 / 6. szám

>i­ í í­is rali­zza fel, melyben a különben halált okozó baktérium érvényre jutni nem képes. Mig ezen tartós szérum beoltása a védojtott állatot csak immunizálja, addig a lépfene és orbáncz ellen van már vetett rapid szérumunk is, melynek úgyne­azon­nali beojtása a már lépfenében és orbáncz­­ban megbetegedett állatra gyógyitólag hat. A rapid-szerum a beteg állat vérében fel­szaporodott baktériumok fertőző termékét (a taxint) egy ellenméreggel (antitaxin) sem­legesíti és igy a baktériumok megakasztja s azok életképességét fejlődését tönkre teszi. Minthogy ezen rapid szérum a beteg állatok meggyógyitása után csak 10 napig immunizál, elengedhetően szükséges hogy a gyógyulás után 10 napra az állatot a tartós­ szérummal is beoltsuk. Ezen szérumok anyagát Dr. Petrik Ottó egyetemi ny. r. tanár felügyelete alatt álló budapesti „Jenner-Pasteur Intézet“ ké­szíti, melynek megbízhatóságára elég azt felhoznom, hogy 1901 augusztus 15 től 1902. augusztus 15-ig 100860 darab juh, 10665 darab szarvasmarha, 3880 darab ló és 302335 darab sertés oj­­tatott be­bízhatósága a legjobb eredmén­nyel; meg­mellett tanúskodik azon kö­rülmény is, hogy az államkincstár tulaj­donát képező állatok is ezen hazai készí­tésű szérummal ojtatnak be. Reméljük, hogy gazdáinknak a kiszá­míthatatlan kárt okozó sertésvész mihamarább szérum­oltással lesz ellen is módok­ban védekezni. Somogyi Mátyás, m. kir. állatorvos. Az állatbiztosítás a tejgazdaságban. Az állatbiztosítás Magyarországon még mindig nem örvend annak­ az általános elter­jedésnek, amely megilleti és amint ez közgaz­dasági fontosságánál fogva kívánatos volna. A biztosításnak ezen uj ágát az érdekelt körök el nem képzelhető hidegséggel fogadják, amit csakis annak tulajdoníthatunk, hogy gazdasági életünkben mindentől irtóznak, ami csak modern haladás jellegét viseli magán. A refor­a­máló törekvések elé a maradi gondolkozásmód sokszor leküzdhetetlen akadályokat gördít és sok minden czélszerű újításnak okozta korai halálát gazdaosztályunk elfásult közönye. A kultur­államokban, a művelt nyugaton az állatbiztosítás már rég idők óta nélkülözhe­tetlen szükségletét képezi a gazdálkodásnak. Németországban, Svájczban, Franczia- és Olasz­­­­országban, Belgiumban és a szomszédos Ausztriá­ban már oly­annyira meggyökeresedett ez az üdvös intézmény, hogy annak esetleges meg­­­szüntetése az egész állattenyésztés fejlesztésére és felvirágoztatására kiható, káros következményeket hozna.kiszámíthatatlan Az állatbiztosítás első­sorban az állat­­tenyésztés anyagának javítását c­élozza, de közvetve a nemzeti vagyonosodás biztos kúl­­forrását képezi. Az állatbiztosítás legmeggyő­zőbb segítségére szolgál az állattenyésztés in­tenzív terjedésének, növeli az országos állat­állományt és emeli a nemzetgazdasági jólétet. Ha már általánosságban is elismert tény, hogy az állatbiztosítás az ország állattenyész­tésére jótékony hatású, a határozottan nélkülözhetetlen­ tejszövetkezeteknél A nagy tejgazdaságok, ahol nagyobb men­­­­nyiségű tejhozamról van szó, vagy a nyerstej­nek a fogyasztókhoz és illetve tejkereskedők­­höz való szállítása, vagy pedig a tejnek fel­dolgozása útján értékesítik tejtermékeiket; kisebb gazda a tejet — egyes esetek kivételé­­­vel —■ nyers állapotban nem képes értékesíteni, tehát annak feldolgozására van utalva, amit szövetkezeti alapon kormányunk bölcs intéz­kedései folytán létesített tejszövetkezeteink út­ján elérni számos helyen már sikerült is. Ezek a szövetkezetek mai állapotukban természetesen csak a jövedelmezőségre vannak alapítva, de a tagok anyagi károsodása nincsen megóva. A termelés hasznosítása tehát bizto­sítva van, de nem történt még eddig gondos­kodás arról, hogy a szövetkezeti tagok vagyo­nát, az állatokat ért baleset, elhullás vagy kényszervágás esetére is megmentsék. Kis emberek féltve őrzött vagyonkájáról van szó, hol az állatbiztosítás alkalmazása meg­becsülhetetlen szolgálatot teljesíthetne. Tejelő marháknál nagyobb a koczkázat a könnyen fellépő belső betegségek, ragályos bajok, gümő­­kór, lépfene folytán, de nagy a koczkázat kü­lönösen az ellési bajok folytán. Hány jó tejelő­­ tehén, a gazda büszkesége és kincses bányája ment már tönkre ellés folytán ; mindennap hallani ily eseteket. Hogy az állatbiztosítás különösen a tej­­szövetkezeteknél mennyire szükséges, azt leg­jobban mutatja azon körülmény, hogy az állat­biztosításhoz hasonló intézmények spontán lé­tesültek is egyes tejszövetkezeteknél, melyek olyformán kártalanítják a károsult szövetkezeti tagot, hogy a kényszervágott állat húsát a ta­gok között, egy előre megállapított árért szét­osztják (húsváteli kényszer), vagy pedig az el­pusztult állat megbecsült értékét a tagokra tehénlétszám szerint kivetik. Már ezen primitív a biztosítási mód is bizonyos mérvben üdvösnek,.. mondható addig, am­ig az illető­jét nagyobb károsodás nem érte; tejszövetkeze­­de mihelyt csak egyszer beáll egy nagyobb károsodás, akkor ezen primitív módja a biztosításnak már nem üdvös, hanem káros, mert túl magas mérv­ben sújtja az egyes szövetkezeti tagokat, sőt sok oly tagnak vagyoni romlását is képes elő­idézni, akiknél állatok elpusztulása egyáltalán nem fordult elő. Hogy ezenkívül ily biztosítás számos más hátrányok mellett, különösen azon hátrán­nyal is jár — hogy akár a husértékesi­­tés, akár a kivetés folytán beszedendő csekély összegek azonnal n­em folynak be és igy a ká­rosult nem képes az elpusztult állat helyett azonnal másikat beszerezni — szintén felemlí­tésre méltó. Az állatbiztosítás ezen primitív szerveze­tével szemben áll a szövetkezeti alapon álló országos állatbiztosítási intézmény. Néhány évvel ezelőtt megalakult Magyar­­országon az első komoly alapokra fektetett állatbiztosító-társaság. Önzetlen, országos nevű­ emberek álltak az intézet élére és nevükkel, múltjukkal fedezték a bizalmatlanságot, amelyek az új alkotásokat általában beárnyékolják. E kiváló férfiak azóta csüggedetlenül, legdicsé­­retesebb buzgalommal és eltekintve minden anyagi előnytől fáradoznak azon, hogy az állat­biztosítás közhasznú intézményét t­essék, népszerűvé tegyék. A néhány megkedvel­­ési mű­ködés már nagyszabású eredményekről számol­hat be és biztos kilátás van arra, hogy az eddigi küzdelmek nem fognak hajótörést szen­vedni és az állatbiztosítás bevezetéséhez és nélkülözhetetlenné tételéhez fűzött már a közel­jövőben teljesülni fognak.remények Elismerés és dicséret illeti e részben föld­­mivelésügyi kormányunkat is, amely csak erkölcsileg támogatja az intézetet, nem­ha­nem ismervén annak messzeható közgazdasági fontosságát, anyagi támogatást is nyújt neki olykop, hogy a községeknek általa nyos áron kiosztott tenyészállatokat kedvezmé­n szövet­kezetnél bebiztosítja Ennél jobban semmi sem bizonyítja az állatbiztosítás létjogosultságát, annak szükséges voltát. Hogy pedig"az intézmény a belé helyezett bizalomnak megfelelt, kitűnik abból, hogy az utolsó év leforgása alatt 205 községnek 211 drb 5030825 kor. értékű bikáért tesz és a kárliquidálásnál nem nyújtott kártért­ragaszkodik a biztosítási feltételek rideg betűihez, hanem mindig méltányosan jár el és nem­ zárkózik el a gyakorlati élet követelményeitől. Ezen intézmény szövetkezeti alapon áll, mi által módot nyújt minimális díjtétel meg­állapítására. Minden szövetkezeti tag részt vesz a szövtkezet hasznosító munkájában és részesül az eredményes gy­üm­ölcsöztetésben, mert ha a jövedelmek szaporodnak, ez lehetővé teszi a díjtételek időnkénti leszállítását. (Folyt. köv.) HÍREK A Szatmármegyei Lóverseny Egyesület f. hó 18-án dr. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést fog tartani, melynek tárgy­­sorozatát lapunk jövő számában fogjuk közölni Felhívás tagdíj fizetésre. Úgy a Szatmár­­megyei Gazd. Egyesület, mint a Szatmármegyei Lóverseny-egylet tagdíjai előre levén fizeten­dők, felkérjük mindkét egylet tisztelt tagjait, szíveskedjenek tagdíjaikat a folyó évre befizetni. Helyreigazítás: A Szatmármegyei Gazd. Egyesület I. évi jan. hó 28-iki I. igazgató vá­lasztmányi üléséből múlt számunkban egész terje­delmében közölt jegyzőkönyv 16. pontja alól, mint újonnan felvett egyesületi tagok, tévedésből ki­maradtak : Bencze Gedeon gazdáik. Gacsály, Lichtmann Jeremiás bérlő Sonkádi­ Tanya és Sepsy Mór gazdáik. Egri, évdijas tagok. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület évi 2 kor. tagdijat fizető évdijas tagjai közül, az igazgató választmány múlt évi határozata sze­rint, hivatalos közlöny csak azoknak s csak attól az időtől lesz expediálva, akik s amidőn tagdí­jaikat befizették. Akik ezen kötelezettségüknek febr. hó végéig eleget nem tesznek, a hivatalos közlöny expediálása azoknak be lesz szüntetve. Állategészségügy. A ráhkór több helyen a lovak között szórványosan fellépett, amely kö­rülményt a mostani lóvizsgálatok alkalmával a járási m. kir. állatorvos állapította meg : Ara­­nyos-Megyesen, Görbédén, Józsefházán, Sárköz- Újlakon, Sárközön és Egriben. Sajnálatos do­log, hogy egyes állatbirtokosok eltitkolják a be­­tegséget, nem­ jelentik be, nehogy lovaik zárlat alá kerüljenek, s nem veszik számításba, hogy az ilyen eljárások a ragályos betegségek elterje­dését mozdítják elő. IRODALOM: Magyar mezőgazdasági közigazgatás czimmel jelent meg a m. kir. földmivelési miniszter ki­adványai között a legújabb munka, mely a me­zőgazdaság körét érintő összes döntvényeket, kormányrendeleteket és intézményeket ismerteti. Úgy a gazdáink ügyes-bajos dolgaikban, mint a közgazdasági tisztviselők, a gazdasági életet érdeklődő, ma már számos törvény alkalmazá­sánál ez ideig nem egyszer csak hosszas fára­dozás és utánjárás után szerezhették meg s ak­kor sem mindig a kellő tájékozást. Ezen a hi­ányon segített most Darányi földmivelési mi­niszter a jelen munka kiadásával, mely minden tekintetben a gyakorlati életnek megfelelően van összeállítva. A köny szerkesztésének munkáját Lestyánszky Sándor miniszteri tanácsos és Lekky István min. titkár végezték, az anyagot­ pedig a mű számára a minisztérium szakemberei dolgozták fel. A hazai vadászat múltjából és jelenéből. Ez a czime annak a kis munkának, a melyet dr. Rodiczky Jenő ismert közgazdasági iró irt. A

Next