Gazdák Lapja, 1903. március (2. évfolyam, 10-13. szám)

1903-03-05 / 10. szám

nek általánosabb elterjedését. Van ezen fe­lül a szeszgépek és eszközök elterjedésének ipari szempontból is jelentősége, amelyet azonban itt e helyütt külön méltatni most nem tartunk szükségesnek, bárha hazai ipa­runk fellendülése szempontjából nem kevésbbé fontos kihatású. Annak azonban, hogy ezen gépek és eszközök általánosabban elterjeszthetők s ezen a réven nagymennyiségű és kizáró­lag mezőgazdasági szeszgyáraknak fenntar­tandó excentigens szesz jövedelmezőleg ki­termelhető legyen, mintegy előfeltétele egy­szersmind és elsősorban az is, hogy az ezen technikai czélokra felhasználandó szesz ál­landóan oly olcsó áron legyen forgalomba hozható, hogy a szesz ezen felhasználásá­ban a versenyt a kőszénen kívül a kőolaj­jal és benzinnel sikeresen megállhassa. Hogy pedig daczára ezen feltétlenül biztosítandó olcsó forgalmi illetve eladási árnak egyúttal biztosítható legyen ezen ex­­centingens szeszmennyiségeknek hasznot hajtó mezőgazdasági kitermelése is, el­maradhat!­a­­nul szükséges az, hogy a kincstár ezen szeszmennyiségek kitermelését is époly mérben jutalmazza (bonifikálja) a mezőgaz­dasági szeszgyáraknak, mint amilyenben a kontingens szesz részesül. Mezőgazdasági érdekeink szempontjából tehát nemcsak az fontos, hogy újabb me­zőgazdasági szeszgyárak létesülhessenek, hanem első­sorban az is, hogy nagy szám­ban létesülhessenek ilyen szeszgyárak azon az alapon, mezőgazdasági hogy üzemük jövedelmezősége is biztosittassék. Hogy ezen alapot a kincstár megad­hassa, erre nézve gondoskodva van a Gazd. Egyesületek szövetségének nagygyűlése ál­tal határozatba ment határozati javaslatban arról a módról amely mellett ez a fontos kérdés mégis megoldást lelhet. Félő ugyan, hogy a szeszadónak fokozatos emelése, vagy emelése egyáltalán abból a ennek segélyével a technikai czélból, hogy használandó excontingens szesz czélokra fel­kitermelése lehetővé váljék, az által pedig, a külföldi termelésű kőolajnak és benzinnek fogyasz­tása csökkentessék, Ausztria részéről a le­hetőség szerint meg fog nehezíttetni, ám álláspontunk mindenképen okadatolt és mél­tánylandó, ha Ausztria álláspontjával szem­ben védekezni törekszünk egy ilyen kül­földi anyagnak beözönlése és anyagi erőin­ket tetemesen gyengítő hatása ellen az­ál­tal, hogy azt saját termelésű és mezőgaz­dasági létérdekeinket közvetlenül érintő anyag­gal kívánjuk helyettesíteni, kiszorítván las­san a fogyasztásból a petróleumot és ben­zint és részben a drága porosz kőszenet is. A kérdésnek és czélzott törekvéseink­nek széles és vagyoni érdekeinkkel szoros kapcsolatban álló vonatkozásai teljesen in­dokolják a szövetségi nagygyűlés által elfo­gadott határozati javaslatot, amely szerint: Tekintettel arra az óriási jelentőségre, amel­lyel a szesztermelés a mezőgazdasági termelésre bír s tekintettel másrészről arra a körülményre, hogy a külföldön a szesz­nek ipari és világítási czélokra való felhasz­nálása mind nagyobb mérveket ölt, kívána­tosnak tartja a nagygyűlés, hogy a kor­mány és gazdaközönség figyelme lehető ha­­­­tályosan hivassák fel ezen kérdés fontos­ságára. Felkérni határozza tehát a nagy­gyűlés a kormányt arra, hogy a) denaturálási illeték töröltessék, b) a denaturált sz­sz szabad forgalma biztosíttassék, c) a denaturált szesz szállítására a leg­messzebb menő szállítási kedvezmények adassanak, d) a mezőgazdasági szeszfőzdéknek min­den a deneturálásra termelt és forgalomba hozott szesz hektoliterje után ugyanaz a jutalom adassék, mint amelyet a kontingens szesz termelése után ma élveznek, hogy ilykép a deneturált szesz, mint erőszolgál­tató és világító anyag, a mezőgazdasági szeszfőzdék által is versenyképes áron le­gyen forgalomba hozható. e) a denetárált szesz után fizetendő jutalmak kiadásai s az ásványolaj csökkenő adóbevételének fede­ése czéljából a szesz­adó fokozatosan emelendő abban az irány­ban, amint az államkincstár kiadásai növe­kednek s illetve kivitelei csökkennek. f) Felhivatnak a szövetségi naggyülés utján az összes gazdasági egyesületek, hogy a kérdésben állást foglaljanak s a kormány­hoz felírni szíveskedjenek s hogy általában ezen fontos kérdés iránt a gazdaközönség érdeklődését felkeltsék és állandóan ébren tartsák. A­ Szatmármegyei Gazd. Egyesület e tárgyban állást foglalt, a földm. m. kir. mi­niszter úrhoz felterjesztéssel élt s azonkívül külön-külön felkérte a kormánynál befolyá­sos országgyül. képviselő tagjait, hogy a mozgalmat magukévá tenni szíveskednének. Ha a mozgalom eredményre vezet, mező­­gazdaságunk előtt a ma korlátolt szeszipar felkarolásával a termelés és értékesítés na­gyobb tere nyílnék meg.­­ Feltételezve, hogy a jövőben kísérlet mellett a félszázalékos bordót végzendő pár ol­dat be fog válni, egyelőre, úgy tudom í­zt hoz­zák fel az alacsony oldat hibájául, hogy a levelen nem hagy eléggé ismerhető jeleket; ezen a tu­dománya, azt hiszem, mielőbb segíteni fog. Mond­juk, be­vált a fél százalék, következéskép kell, hogy a bordói keverék egynegyed százalékos oldata is hasznos legyen. (Folyt. köv.) A peronoszpora elleni vMűszerek.~ Jablonszky György, kér. bor­felügyelő. (Folytatás.) A bordói szót nem tudom alkalmazni, de mert előttem már elég helyesen számtalanok használták, én is így nevezem, mert a bordói keverék az elkészítés után már különböző ve­­gyü­letek oldata, miből már sem a mész, sem a rézgálicz nem vehető ki. Akik a bordói por olcsóságát hozzák fel a bordói keverék ugyanazon százalékos oldatá­val szemben, aligha vetettek számot azon kö­rülménnyel, hogy a bordói por és a bordói ke­verék, a c­zukrot nem véve figyelembe, az al­katrészeket tekintve egy és ugyanaz. Ha drá­gul a rézgálicz, feltétlenül drágábbnak kell a bordói pornak is lenni, mert annak fele szin­tén rézgáliőz­­het figyelembe. A mész árhullámzása aligha jó­pedig ha tekintjük, hogy a bordói port Budapesten készítik, mégis magasabb árának kell a másznék is lenni csak ott, ahol azt nem égetik a mészkőből, mintha a szőlősgazda sok esetben a szomszédból kapja a meszet. A bordói por és a házilag készült bordói keverék összehasonlító kísérleteinél én fontos­nak tartom, hogy, ha már bírálatot kell mon­dani, úgy lehetőleg egyenlőt egyenlővel állt­­sunk szembe a kísérletezések alkalmával. Nem látom például azt a kísérletet helyesnek, ami­hez a félszázalékos bordói porból végezett kí­­sérlettel szemben fél százalékos bordói keveré­ket állítunk. Mert bontsuk csak fel a bordói port. Fél kilogrammot vettem a bordói porból egy hektoliter vízhez, ehhez tulajdonképen, mivel a bordói por kilogrammjában fél, illetve fél kilogrammban csak egy csak egy negyed kilogramm rézgálicz van jelen, addig a félszá­zalékos bordói keverék tényleg félszázalékos s így és ez utóbbinak költségesebbnek is kell lenni a félszázalékos bordói por oldatánál. S ha a kísérlet alkalmával tegyük fel, hogy az egy százalékos bordói por bevált, ez tulajdon­­képen a félszázalékos bordói keverék indokolt­sága mellett bizonyít így természetes is, hogy a költséget te­kintve a pordói por oldata fel sem veheti a versenyt a házilag készült bordói keverék ol­csóságával. HÍREK: Lótenyésztési értekezlet Debreczenben. A ló­tenyésztés egységesítése érdekében tartott má­sodik országrészi értekezlet f. hó 2- án volt Debreczenben a debreczeni méntelep parancs­noksága körzetébe tartozó törvényhatóságok, gazd. egyletek és az OMGE­ jelenlétében. Az értekezlet elnöke kiküldötteinek L­o­s­s­o­n­­czy Mihály min. tanácsos, előadója dr. P­o­d­­maniczky Gyula min. titkár volt. Ez érte­kezletnek tárgyát az egységes tenyésztési táj­­fajtáknak megállapítása képezte. A móntelep hegyes vidékeire a lipiczai, a homokos vidé­kekre az arabi, a kötött talajú vidékekre az angol fajta tenyésztésének folytatását mondta ki leghelyesebbnek az értekezlet, természetesen a jó katonai ló nevelésére fektetve a fősúlyt. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület részéről az ér­tekezleten Svaitzer Gábor lótenyész-bizottsági elnök volt jelen. Zsombolyai bikavásár. A Torontálmegyei Gazdasági Egyesület I. hó 22-én rendezte III-ik bikavásárát. A felhajtott 80 darab másféléves tenyészbika közül eladatott összesen 44 darab átlag 400 korona árban. A vásár díjazással volt egybekötve. Közgyűlés: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én fogja rendes tavaszi köz­gyűlését tartani, mely alkalommal a Domahidy Sándor ur elnökké választása folytán megüre­sedett alelnöki állás fog betöltetni. Figyelem­mel kell e választásnál a közgyűlésnek lenni az alapszabályok azon rendelkezésére, hogyy a 3 közül egyik alelnök a Szatmáron lakó tagok sorából választandó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 4-én népes választmányi ülést tartott, melynek részletes jegyzőkönyvét térszübe miatt jövő számunkban fogjuk közölni. Uj hitelszövetkezet- Ugocsa vármegyében 1903 február 18-án megalakult a „Magyar-Kom­­játi hitelszövetkezet“. Az alapszabály-terveze­tet 83 tag írta alá, kik összesen 183 üzletrészt jegyeztek. Az 50 koronás üzletrészeket heti 20 filléres részletekben fogják befizetni. Az alakuló közgyűlésen megjelent 52 tag. Igazgatósági el­nök lett ifj. Rabár János gör. kath. lelkész (ki­nevezett). Igazgatósági tagok: Borsos Elek, Lengyel Mihály, Puskás Mihály, Mudra György, Kopcsa János és Borsos László. Felügyelő bi.

Next