Gazdák Lapja, 1903. március (2. évfolyam, 10-13. szám)
1903-03-05 / 10. szám
nek általánosabb elterjedését. Van ezen felül a szeszgépek és eszközök elterjedésének ipari szempontból is jelentősége, amelyet azonban itt e helyütt külön méltatni most nem tartunk szükségesnek, bárha hazai iparunk fellendülése szempontjából nem kevésbbé fontos kihatású. Annak azonban, hogy ezen gépek és eszközök általánosabban elterjeszthetők s ezen a réven nagymennyiségű és kizárólag mezőgazdasági szeszgyáraknak fenntartandó excentigens szesz jövedelmezőleg kitermelhető legyen, mintegy előfeltétele egyszersmind és elsősorban az is, hogy az ezen technikai czélokra felhasználandó szesz állandóan oly olcsó áron legyen forgalomba hozható, hogy a szesz ezen felhasználásában a versenyt a kőszénen kívül a kőolajjal és benzinnel sikeresen megállhassa. Hogy pedig daczára ezen feltétlenül biztosítandó olcsó forgalmi illetve eladási árnak egyúttal biztosítható legyen ezen excentingens szeszmennyiségeknek hasznot hajtó mezőgazdasági kitermelése is, elmaradhat!anul szükséges az, hogy a kincstár ezen szeszmennyiségek kitermelését is époly mérben jutalmazza (bonifikálja) a mezőgazdasági szeszgyáraknak, mint amilyenben a kontingens szesz részesül. Mezőgazdasági érdekeink szempontjából tehát nemcsak az fontos, hogy újabb mezőgazdasági szeszgyárak létesülhessenek, hanem elsősorban az is, hogy nagy számban létesülhessenek ilyen szeszgyárak azon az alapon, mezőgazdasági hogy üzemük jövedelmezősége is biztosittassék. Hogy ezen alapot a kincstár megadhassa, erre nézve gondoskodva van a Gazd. Egyesületek szövetségének nagygyűlése által határozatba ment határozati javaslatban arról a módról amely mellett ez a fontos kérdés mégis megoldást lelhet. Félő ugyan, hogy a szeszadónak fokozatos emelése, vagy emelése egyáltalán abból a ennek segélyével a technikai czélból, hogy használandó excontingens szesz czélokra felkitermelése lehetővé váljék, az által pedig, a külföldi termelésű kőolajnak és benzinnek fogyasztása csökkentessék, Ausztria részéről a lehetőség szerint meg fog nehezíttetni, ám álláspontunk mindenképen okadatolt és méltánylandó, ha Ausztria álláspontjával szemben védekezni törekszünk egy ilyen külföldi anyagnak beözönlése és anyagi erőinket tetemesen gyengítő hatása ellen azáltal, hogy azt saját termelésű és mezőgazdasági létérdekeinket közvetlenül érintő anyaggal kívánjuk helyettesíteni, kiszorítván lassan a fogyasztásból a petróleumot és benzint és részben a drága porosz kőszenet is. A kérdésnek és czélzott törekvéseinknek széles és vagyoni érdekeinkkel szoros kapcsolatban álló vonatkozásai teljesen indokolják a szövetségi nagygyűlés által elfogadott határozati javaslatot, amely szerint: Tekintettel arra az óriási jelentőségre, amellyel a szesztermelés a mezőgazdasági termelésre bír s tekintettel másrészről arra a körülményre, hogy a külföldön a szesznek ipari és világítási czélokra való felhasználása mind nagyobb mérveket ölt, kívánatosnak tartja a nagygyűlés, hogy a kormány és gazdaközönség figyelme lehető hatályosan hivassák fel ezen kérdés fontosságára. Felkérni határozza tehát a nagygyűlés a kormányt arra, hogy a) denaturálási illeték töröltessék, b) a denaturált szsz szabad forgalma biztosíttassék, c) a denaturált szesz szállítására a legmesszebb menő szállítási kedvezmények adassanak, d) a mezőgazdasági szeszfőzdéknek minden a deneturálásra termelt és forgalomba hozott szesz hektoliterje után ugyanaz a jutalom adassék, mint amelyet a kontingens szesz termelése után ma élveznek, hogy ilykép a deneturált szesz, mint erőszolgáltató és világító anyag, a mezőgazdasági szeszfőzdék által is versenyképes áron legyen forgalomba hozható. e) a denetárált szesz után fizetendő jutalmak kiadásai s az ásványolaj csökkenő adóbevételének fedeése czéljából a szeszadó fokozatosan emelendő abban az irányban, amint az államkincstár kiadásai növekednek s illetve kivitelei csökkennek. f) Felhivatnak a szövetségi naggyülés utján az összes gazdasági egyesületek, hogy a kérdésben állást foglaljanak s a kormányhoz felírni szíveskedjenek s hogy általában ezen fontos kérdés iránt a gazdaközönség érdeklődését felkeltsék és állandóan ébren tartsák. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület e tárgyban állást foglalt, a földm. m. kir. miniszter úrhoz felterjesztéssel élt s azonkívül külön-külön felkérte a kormánynál befolyásos országgyül. képviselő tagjait, hogy a mozgalmat magukévá tenni szíveskednének. Ha a mozgalom eredményre vezet, mezőgazdaságunk előtt a ma korlátolt szeszipar felkarolásával a termelés és értékesítés nagyobb tere nyílnék meg. Feltételezve, hogy a jövőben kísérlet mellett a félszázalékos bordót végzendő pár oldat be fog válni, egyelőre, úgy tudom ízt hozzák fel az alacsony oldat hibájául, hogy a levelen nem hagy eléggé ismerhető jeleket; ezen a tudománya, azt hiszem, mielőbb segíteni fog. Mondjuk, bevált a fél százalék, következéskép kell, hogy a bordói keverék egynegyed százalékos oldata is hasznos legyen. (Folyt. köv.) A peronoszpora elleni vMűszerek.~ Jablonszky György, kér. borfelügyelő. (Folytatás.) A bordói szót nem tudom alkalmazni, de mert előttem már elég helyesen számtalanok használták, én is így nevezem, mert a bordói keverék az elkészítés után már különböző vegyületek oldata, miből már sem a mész, sem a rézgálicz nem vehető ki. Akik a bordói por olcsóságát hozzák fel a bordói keverék ugyanazon százalékos oldatával szemben, aligha vetettek számot azon körülménnyel, hogy a bordói por és a bordói keverék, a czukrot nem véve figyelembe, az alkatrészeket tekintve egy és ugyanaz. Ha drágul a rézgálicz, feltétlenül drágábbnak kell a bordói pornak is lenni, mert annak fele szintén rézgáliőzhet figyelembe. A mész árhullámzása aligha jópedig ha tekintjük, hogy a bordói port Budapesten készítik, mégis magasabb árának kell a másznék is lenni csak ott, ahol azt nem égetik a mészkőből, mintha a szőlősgazda sok esetben a szomszédból kapja a meszet. A bordói por és a házilag készült bordói keverék összehasonlító kísérleteinél én fontosnak tartom, hogy, ha már bírálatot kell mondani, úgy lehetőleg egyenlőt egyenlővel álltsunk szembe a kísérletezések alkalmával. Nem látom például azt a kísérletet helyesnek, amihez a félszázalékos bordói porból végezett kísérlettel szemben fél százalékos bordói keveréket állítunk. Mert bontsuk csak fel a bordói port. Fél kilogrammot vettem a bordói porból egy hektoliter vízhez, ehhez tulajdonképen, mivel a bordói por kilogrammjában fél, illetve fél kilogrammban csak egy csak egy negyed kilogramm rézgálicz van jelen, addig a félszázalékos bordói keverék tényleg félszázalékos s így és ez utóbbinak költségesebbnek is kell lenni a félszázalékos bordói por oldatánál. S ha a kísérlet alkalmával tegyük fel, hogy az egy százalékos bordói por bevált, ez tulajdonképen a félszázalékos bordói keverék indokoltsága mellett bizonyít így természetes is, hogy a költséget tekintve a pordói por oldata fel sem veheti a versenyt a házilag készült bordói keverék olcsóságával. HÍREK: Lótenyésztési értekezlet Debreczenben. A lótenyésztés egységesítése érdekében tartott második országrészi értekezlet f. hó 2- án volt Debreczenben a debreczeni méntelep parancsnoksága körzetébe tartozó törvényhatóságok, gazd. egyletek és az OMGE jelenlétében. Az értekezlet elnöke kiküldötteinek Lossonczy Mihály min. tanácsos, előadója dr. Podmaniczky Gyula min. titkár volt. Ez értekezletnek tárgyát az egységes tenyésztési tájfajtáknak megállapítása képezte. A móntelep hegyes vidékeire a lipiczai, a homokos vidékekre az arabi, a kötött talajú vidékekre az angol fajta tenyésztésének folytatását mondta ki leghelyesebbnek az értekezlet, természetesen a jó katonai ló nevelésére fektetve a fősúlyt. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület részéről az értekezleten Svaitzer Gábor lótenyész-bizottsági elnök volt jelen. Zsombolyai bikavásár. A Torontálmegyei Gazdasági Egyesület I. hó 22-én rendezte III-ik bikavásárát. A felhajtott 80 darab másféléves tenyészbika közül eladatott összesen 44 darab átlag 400 korona árban. A vásár díjazással volt egybekötve. Közgyűlés: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 19-én fogja rendes tavaszi közgyűlését tartani, mely alkalommal a Domahidy Sándor ur elnökké választása folytán megüresedett alelnöki állás fog betöltetni. Figyelemmel kell e választásnál a közgyűlésnek lenni az alapszabályok azon rendelkezésére, hogyy a 3 közül egyik alelnök a Szatmáron lakó tagok sorából választandó. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 4-én népes választmányi ülést tartott, melynek részletes jegyzőkönyvét térszübe miatt jövő számunkban fogjuk közölni. Uj hitelszövetkezet- Ugocsa vármegyében 1903 február 18-án megalakult a „Magyar-Komjáti hitelszövetkezet“. Az alapszabály-tervezetet 83 tag írta alá, kik összesen 183 üzletrészt jegyeztek. Az 50 koronás üzletrészeket heti 20 filléres részletekben fogják befizetni. Az alakuló közgyűlésen megjelent 52 tag. Igazgatósági elnök lett ifj. Rabár János gör. kath. lelkész (kinevezett). Igazgatósági tagok: Borsos Elek, Lengyel Mihály, Puskás Mihály, Mudra György, Kopcsa János és Borsos László. Felügyelő bi.