Gazdák Lapja, 1903. április (2. évfolyam, 14-18. szám)
1903-04-02 / 14. szám
az által, hogy a betegséget okozó gomba spórák tovaterjedését az által, hogy a beteg kérget jól kivágjuk s a vágási sebet kenőccsel bekenjük. A ,,Fekete-Ardói hitelszövetkezet“ márczius 29-én tartotta alakuló közgyűlését. A szövetkezet működési köre kitérje: Fekete-Ardó, Csepe, Csorna, Hetény, Gyula és Hömlöcz községekre. Az alapszabály tervezetet 119 tag írta alá, kik összesen 295 üzletrészt, jegyeztek 14750 korona értékben. Igazgatósági elnök lett: Dr. Herman Rezső körorvos. Igazgatósági tagok: Mészáros Lajos (kinevezett), Klein Herman Teszlovits Sándor, Bukovics Károly, Riskó Lajos, Zelekovics Bernát, Seres Sándor, Csapóczi Pál, Fülep András, Paládi István, Jánvári Lajos, Császár Dávid. Felügyelő bizottsági elnök: Markoczán Sándor utbiztos; elnök: (kinevezett) Sárkány Lajos, Damjanovics Béla, Farkas Sámuel. Könyvelő: Klein Sámuel. Pénztárnok: Tóth Lukács. KÜLÖNFÉLÉK A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet tagdíj nyugtázása. Rendes tagsági díj 1902. évre. korona 20 20 20 40 20 20 Összesen: 60 40 100 Meteorologiai feljegyzések. Szatmár, márcz. hó 26-tól, április hó 1-ig. Kedd 59.1 125 104 Ék2 0.6 Szerda 56.8 14.6 8.0 Ény Vásári jelentés: Az állatvásár az elmúlt hetihez hasonlítva sokkal csekélyebb aránya volt , tekintve a kisebb mérvű felhajtást, némileg magyarázatát találjuk a vásár elég gyenge lefolyásának. Szarvasmarha felhajtatott 173 drb igás és javított ökör, 238 drb. tejelő és vágó tehén, 640 drb. növendék és szopós borjú. Az árak az utóbbi hetek áraihoz viszonyítva csekély eltérést mutatnak s még mindig elég magasak. Eladatott 99 drb. ökör, 157 drb. tehén és 801 drb. növendék és borjú. Eladási ár ökörnél páronkint 640—750, tehénnél darabonkint 120-240, növendék és borjúnál darabonkint 28—110 koronáig. Javított öklökből néhány drb. súly szerint is elkelt mátermázs ínként 40—44 koronával. Ló felhajtatott 397 drb., s ebből eladatott 153 drb., melyből a túlnyomó rész középminőségü igásló volt. Sertés felhajtatott 21 drb. hizott, 272 drb. süldősertés és 186 drb. kocza, mintegy 550 drb. malaczczal. Hizott sertésnél a csekély felhajtással szemben élénk kereslet mutatkozott ; eladatott 21 drb. kigrammonkint 1 kor. 20 filléren. A sovány sertés ára a múlt hetihez képest némileg csökkent, páronkinti ár kifejlett sertésnél 140—170 kor., süldőnél 60—80 kor. s szopós malacznál 16—24 koronáig. Terményvásár." Nagyobb kínálat és vétel terményben elő nem fordult, az általános lanyha irányzat a hetivásár teljesen üzlettelen volt. Árak a következők : 24.6 Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. alapítvány 1. Szarka Andor Zsadány 2. ifj. Fényes Péter Batiz 20 3. Helmeczy Pál Szatmár 20 4. Makkay Kálmán Kolozsvár_____20 m/mHőmérsék : : 1 Szél Csapadék Légnyomás Max. Min. I Irány Erősség C ° 1 1 mm. Csütörtök 67.0 18.9 5.7K 3 — Péntek 65.8 21.0 6.9K 3 __ Szombat 66.1 22.3 10.7K 2 — Vasárnap 65.5 20.6 9.2 DK 2 — Hétfő 66.2 19.8 7.2K 2 5.2 TERMÉS VSzatmáron | Bnoston Jegyzet KfKf |kfKf Búza 1360142014601490lanyha V gyenge12801340———— Rozs 11—112012951380 lanyha Árpatak 106011—11801220 tartott Zab 1080112012301250 tartott Szem. teng.11—1240————szilárd Száraz „ 13—136012501280 tartott Bükköny86092010201060 lanyha Kölesz 8—115012—kevés Káp., rep.————20 602160 nincs Lenmag —————_——nincs F. bab 20 ——— ——ninsen T. paszuly 16—18———_— Lóhere 136—146—112-142— Luczernallo—130—92—108— Burgonya 3504————— Széna 360380 ——— Szalma 110 100———— Szalonna 136—140—135-141— Zsirír—164,—160—161— Szilva 34—36—26—3150 I Melléklet a „Szamos“ 27-ik számához. II. évfolyam, Szatmár, 1903. április 2. 14-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A Szatmári negyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Cserepéldányok és kéziratok a szerkesztő czímére küldendők. Szerkeszti: Poszvék Nándor várm. gazd. egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamácziók is intézendők. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. Hogyan fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmezőségét? Az az általános közgazdasági depresszió, amely Európán végighúzódva, bennünket talán legérzékenyebben érintett, tettre serkentette gazdaközönségünk egykeny részét is s ma gazdáink nagy jelentőrésze czeruzával dolgozik a kezében, tehát számít is, kísérletez is, ilyen módon igyekszik reáakadni arra a termési ágra, mely az ő viszonyai között a legjövedelmezőbb. Nagy haladás ez ezen a téren kétségen kívül, de még távolról sem olyan, hogy tovább haladni ne lehetne. A nyugati államok termésátlagai azt mutatják, hogy mi magyarok még igen messze vagyunk a lehető legnagyobb termésátlagoktól. Gazdaságunk jövedelmezőségének fokozása ezéából három körülményt kell folytonosan szem előtt tartanunk, u. m. a talaj megmunkálását, a talaj trágyázottságát s a vetőmag minőségét. A talaj munkálását oda kell irányítani, hogy a termőréteget minél mélyebbé tegyük, a talajnak minél jobb beeredését lehetségessé tegyük s minél jobban megszabadítsuk azt a gyomtól. E hármas ezek elérésére okvetetlenül szükséges a tarlót aratás után azonnal lebuktatnunk, hogy a gyommagvak a talajba kerülvén, még ugyanazon évben kikeljenek, hogy a talaj következő felszántása alkalmával megsemmisüljenek. Az őszi szántás, különösen a tavasziak alá, legyen okvetetlenül mély, sőt nagyon czélszerű, ha répa alá altalaj-porhanyitót is így aztán rendre minden tábla használunk, talaja mélyen lesz meglazítva, hogy az eső és hő jobban behatolhasson, maga a talaj ennek következtében jobban beeredjen s termőképessége fokozódjék. Ez eljárást rendszeresen s állandóan kell alkalmaznunk, mert hatása máról holnapra nem lesz nagyon szembeötlő, fokozatosan is lassan bár, de folytonosan emelni fogja termés átlagainkat, sőt a termést függetleníti az időjárás mostohaságától, illetőleg különösen a szárazságtól. Nagy hibát követünk el azután országszerte azáltal, hogy földjeinket nem trágyázzuk kellőleg, s ennek következtében annak termőképességét nem fokozzuk, de csökkentjük. A növények jelentékeny mennyiségű tápláló anyagot vonnak el a talajból s a legtöbb gazdaság nem termel annyi istálló-trágyát, hogy az elvont tápláló anyagokat visszaadhassa, a műtrágyafiléhez pedig fél hozzányúlni. Pedig azzal tisztában kellene már egyszer lennünk, hogy különösen váltógazdaságokban nagy termésre csak akkor számíthatunk, ha a talajban bőven van tápláló anyag s különösen, ha foszforban és mészben nem szenved az hiányt. Elegendő trágyát pedig csak az a gazdaság termel, amely szántóföldjének legfeljebb