Gazdák Lapja, 1904. május (3. évfolyam, 19-27. szám)

1904-05-06 / 19. szám

a a fi­. évfnl­am. Szatmár, 1904. május 6. 19-ik szám. KÖZ ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY EGYLET-, SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre <i korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai, valamint az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége kö­telékébe tartozó szövetkezetek díjmentesen kapják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár,Bercsényi­ u. 19.,­ hova úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamácziók és hirdetési ajánlatok is in­­tézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. sz. A sztrájk. Ezt magyarul úgy hívják, hogy munkaszün­tetés; a munkások kezében villogó, fegyver, melyet kenyeret adó gazdáik félelmetes mellének, jobban mondva: zsebének szegeznek, hogy tő­lük nagyobb bért, több szabadságot s más ké­nyelmi dolgokat csikarjanak ki; a modern élet fegyvere ez, a kard és puska helyett, d­e vele mégis halálos csapás mérhető, ha nem is a fizi­kai életre, de akár egész iparágakra. Régen a tömeg, ha már nagyon az elevenbe vágott a rabszolgaság lánca, kardot-puskát raga­dott s ezek döntötték el a felmerült vitás kérdé­seket. Ma már az emberek józan fővel nem szál­lanak szembe a katonaság szurony erdejével, hogy heti keresményüknek egy pár koronával való felemelését kivívják ; sokkal egyszerűbb en­nél, ha egyszerűen kimondják, hogy holnaptól kezdve nem dolgozunk S e határozat képes száz­ezernyi embert munkátlanságra kárhoztatni. Hogy támad e sztrájk ? Elégedetlenségből. A munkástömegek mind jobban és jobban érzik az élet terheit, örömeit s kellemetességeit pedig fogyatkozni. Természetes hát, hogy a viszonyo­kon változtatni szeretnének, s e kívánságuk, mint oly sok más emberi kívánság teljesítése is, első­sorban pénzkérdés : először hát kérnek, majd sztrájkkal fenyegetve követelnek nagyobb mun­kabéreket, s ha ez sem használ, fenyegetésüket beváltják, beszüntetik a munkát, ami a munka­adóra kiváltképen akkor veszedelmes, ha a munka szünetelése nagy károsodással jár. • Ha ma szétnézünk, azt látjuk, hogy az­ egész társadalom forrong, minden osztály helyzetének javítását követeli, s ahol törvényes eszközökkel nem boldogul, ott a kényszerítő eszközökhöz fordul még akkor is, ha romboló munkájának nyomában milliók pusztulnak is el. — A hiva­talnokok fizetés javítását nyomban követte a va­sutasok mozgolódása sajnos eredményeivel, en­nek nyomában ma megmozdulnak az ipari munká­sok százezrei s a tavaszi szellő meghozta a leg­különfélébb sztrájkok tömeges fellépését. S mindez az alatt a jelszó alatt, hogy drágul az élet. S valóban, az élet drágul, de a sajnálatos az, hogy a természet normális törvényével éppen fordítva, mert m­íg a nehezebb megélhetést az élelmi cik­kek drágulásának kellene indokolni, addig azt látjuk, hogy — pillanatnyi árjavulástól elte­kintve — drágul minden, csak épen az nem, ami­ mindig nagyobb és nagyobb teherrel ter­mel a gazda. Ha az élelmi cikkek állandó drágulása okozná a társadalom minden osztályának helyzet­javu­lása érdekében kifejtett törekvését, s ennek vég­­eredményekép tapasztalnánk az ipari cikkek drágulását, nyugodtan tűrnénk a helyzetet s nor­málisnak tartanók e mozgalmakat, de nem így. Mesterségesen emeljük mindennek az árát, rohamosan emeljük a közterheket, s mindezt an­nak az osztálynak a rovására, amely legfeljebb úgy sztrájkol, hogy megválik földjétől, vagy pe­dig­­ vándorbotot vesz a kezébe. Hogyan lehet fokozni a burgonya termését. • Köztudomású dolog, hogy a burgonyát nem szo­kás közvetlen istálló trágya alá vetni, mert az istálló­­trágyái­bár fokozza termését, de keményítő tartalmát csökkenti,a­mi még ennél is nagyobb baj, rászaba­­dul fajta burgonyavészt s ez az oka, hogy az istálló­­trágyával ellátott talajokból tartós burgonya nem ke­rül ki, s ha hamarább nem, télen a vermekben telje­sen­ elrothad és szétfolyik. Termésátlagaink fokozására újabb időben műtrágyákat kezdenek alkalmazni, miután azonban megbízható kísérletek ez ideig nem igen ju­tottak nyilvánosságra, a legtöbb gazda nincs tisztában Lapun is, mai ez a m­a ÍO oldal.

Next