Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14-17. szám)

1905-04-07 / 14. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA ápril 7. annyira elterjedve. Ebbe a tekintetbe kelethez tartozunk. Reggelink és ozsonnánk többnyire ebből áll. S mondhatjuk, hogy jó elkészítéséhez okvetlen szükséges ismerete is. Azonkívül igen érdekes a története is, és természetrajzi ismerete is. Most úgy hiszem igen sokan vannak, akik nem tudják, hogy váljon növény, ásvány vagy mi is hát az tulajdonképen ? Furcsa kis jószág egy ilyen kávészem, honnan is tudnánk, hogy mi az ? Egy kis szürke, félig gömbölyű, félig lapos szemecske. Nem látszik belőle egyáltalán hogy növénynek magva, vagy gyümölcse volna. És mégis mennyi mindent lehet erről elmondani. Kezdjük előbb a történeten. — Keletről került hozzánk. Meséje is a keleti fantázia szüleménye. Willi Károly meg is zenésítette a kávé történetéről szóló kis regét, „Papparka regéje“ címmel. „Arábiában“ — igy kezdődik a rege — egy szép leány élt, Papparka volt a neve. S a szép leányok szokásaként szeretett a leányka csevegni, csacsogni. A rege szerint úgy járt a szája, mint a szél. — Ez néha vagy mindig is alkalmatlan a mogorva férfiaknak és igy történt, hogy a szegény kis Papparkát a Próféta elbabonázta, bokorrá varázsolta. Szegény Papparka keserves kínokat szenvedett a nap hőségétől. De szivében hosszú terv fogamzott meg. Majd megbosszul a többi leány, gondola. Történt, hogy egyszer a Khedive arra utazott és a nap hevétől eltikkadva a bokor árnyában keresett és talált pihenőt. A Szultánnak nagyon fájt a feje és neje a bokornak babját leszedte és kávét főzött gyógyszerül. A Szultánnak használt a gyógyszer és mivel ízletes volt, neje is megkóstolta és tőle beszédes lett a szája. „És azóta van a kávé mindenütt elterjedve és Papparka adja az éltető nedűt és ez csodásan elragadja magával az asszony ajkakat sok szóra és beszédre.“ Egy másik rege szerint Allah nyújtotta volna a menekülésben kimerült Mohammednek, melytől ismét megújult ereje. E két rege a kávénak két jó tulajdonát tünteti fel. Az egyik, hogy beszédessé, élénkké tesz, tehát az idegeket izgatja. A másik hogy új erőt ad, tehát a munkaképességet fokozza. S bár az idegekre ingerlőleg, izgatólag hat, azért mégsem hátrányos, mint a legtöbb izgató szer. A kávé legrégibb hazája Afrika keleti és középső része. Közepe alatt azonban nem a Tanganyika, Victoria tavak környékét értjük, hanem Abesszínia és az ettől délre eső részeket. Innen, azaz Abesszíniából Csemal-Eddin egy Kedire hozta és egy dervisnek ajándékozta, hogy a virrasztást annál jobban bírja. Arábiában annyira elterjedt, hogy későb maguk a Kedivék tiltották be. De hiába, titokban még talán jobban fogyasztották. Európába az első kávé csemetét, egy holland polgármester hozta, Hollandiából Párisba került, franciák aztán Martinique szigetére vitték. Itt létesült az első kávé ültetvény. A hollandok pedig Jáva szigetén létesítettek kávé ültetvényt, hol sokáig mint állami monopólium szerepelt. Ugyanis a kávé igen jövedelmező cikk lett. Nem sokára igen elterjedt használata s a keresletnek megfelelően számtalan kávé ültetvény létesült a gyarmatokon. Ma már egy gyarmat sincs, hol, ha csak legkevésbbé is alkalmas a talaj, kávé ültetvény ne létesülne. De talán történetéből elég ennyi. Lássuk magát a kávét. A kávét Linné, rendszerének 5-ik osztályába (Pentandria Monogynea) sorozta. De Candolle természetes rendszerében egész külön osztályt ad a kávéféléknek: (Coffeák) A kávé fa. Magas fává megnő. De ültetvényeken a könnyebb szedésért csak 2—3 méteres bokornak nevelik. Levelei bőrneműek és örökzöldek, virágai a jázmin virágához hasonlók, gyümölcse húsos, csonthéjas termés. Előbb zöld, majd sárgás és végül viola szín lesz, ekkor van megérve. A kávé hazája a forró földön, de megterem másutt is, hol a téli hőmérséklet 10 ° Celsiusnál nem száll lejebb. Legjobban szeretik a láva talajt, ezért kihűlt vulkánok lejtőin tenyésztik. És ezért legjobbak a vulkanikus szigeteken termett kávék. A kávét mint emlitettem 2—3 méteres TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta: W. Stanley devons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. III. FEJEZET. Vagyonszerzés. 16. A szerzés kellékei, mint általánosan és helyesen mondják, három föltétele van a termelésnek. Mielőtt a társadalom jelen állapotában vagyon v. gazdagság termelésére vállalkozhatunk, a következő három dolgot kell leírnunk : 1. föld, 2. munkaerő, 3. tőke. A termelésnél ezen dolgokat egybe foglaljuk, munkát használunk a földnél, a munkásnak szerszámmal segítünk, és míg a munkával foglalkozik, tőkét használunk annak táplálására. Most meg kell vizsgálnunk ezen három kellék mindenikét. 17. Föld, vagy az anyagiak forrása. Az iparban — amint most belátjuk — első dolog meghatározni, hogy mire van szükségünk ; azután, hogy azt megszerezzük, vagy elkészítsük, vagy — amint mondani fogjuk — termeljük, és természetesen a lehető legkevesebb munkaerővel termeljük. Hogy megtudjuk, mikép történhetik ez, vizsgálnunk kell, mi szükséges a vagyon termeléséhez ? A A „termelés“ szó nagyon helyes létrehozást jelent és így pontosan kifejezi azt a tényt, hogy ha vagyont, vagy gazdagságot teremteni akarunk, egy darab földdel kell rendelkeznünk, vagy tóval, vagy folyóval, vagy tengerrel, és előállítani az anyagot, amely vagyon, gazdagsággá lesz átalakítandó. Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta . Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8’— fennálló üzletember fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és [2 Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz jó Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 150 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. 10 Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.