Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31-35. szám)
1906-08-03 / 31. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA augi 3. kombinációba. Ez által nyilván kiszámíthatja a ppaculáció, hogy több lévén a kínálat, mint a kereslet, okvetlen be kell állani az áresésnek és pedig olyan tempóban és értékben, amiként egymásra torlódik a forgalomba kerülő készlet fölöslege. Viszont, ha a dús termésből kikapcsolunk 10—15 millió mázsát, amely csak magasabb árban kerülhet eladásra, szükségszerűen előáll az aránylagos áremelkedés az egész vonalon. Joggal kérdhetnék, hát eddig miért nem használták ezt a védelmi eszközt olyan időkben, amikor a termés többlete leszorította a terményárakat ? Szerintem nem ért volna célt egy ilyenféle búzakartell ezelőtt, mert olyan olcsó volt a beviteli vám Ausztriába is, hogy velünk a nagy világ termelői könnyen felvehették a versenyt. Ez év márciusa óta azonban a bennünket érdeklő egész vonalon 6 kor. 20 fillérrel lett felemelve a búzának m.mázsánkénti beviteli vámja, ami annyit jelent, hogy a mi régi versenytársaink Oroszország, Románia és Szerbia a mi 13—14 koronás árainkkal szemben 7—8 koronát kaphatnak csak búzájukért, ha velünk versenyezni akarnak a vámmal védett magyar-osztrák területen, ilyen potom árakkal még Amerika sem dolgozhatik, hiába gazdálkodnak ott majdnem ingyenes földekben. De nemcsak a magas védvámok, hanem a szállítási paritás is erősen védi búzánkat az idegen búza versenyétől akár a prehibitív, akár a szerződéses autonóm tarifa alapján. Nagy tévedés ám azt hinni, hogy a nagymérvű vámemelés Oroszország és a balkán államok ellen nem emelhetik a beltermelésünk árát, amennyiben velünk szemben meg Németország emelte fel a beviteli vámot, csakhogy úgy áll ám a dolog, hogy míg Németországba az utolsó években a még alacsonyabb vámtételek mellett is csak csekély mennyiségű terményt bírtunk elhelyezni, addig Oroszország élelmezte Osztrák-Galiciát, Szerbia és Románia pedig saját területeinket lepte el satnya terményével. Amíg tehát a március 1-re teremtett új helyzettel csak számba sem vehető mennyiséggel szorultunk ki búza kivitelünkkel Németországból, addig legalább 20 millió mázsa az a mennyiség, melyet az új vámtételekkel viszont mi szorítunk vissza Ausztria-Magyarországból, mint behozatalt ak kor. 20 f.-es védővámmal. Ha tehát igaz is, hogy tíz millió m.-márzsával több búza termett az idén, mint tavaly a most már megvédett területen, akkor is számításba véve azt a körülményt, hogy alig maradt tavalyról búzakészlet, és azt, hogy dús termésű esztendőkben, amikor a munkás többet keres, a kenyérfogyasztás tetemesen emelkedik, nem is kell statisztikai adatokhoz folyamodni annak kiszámítására, hogy az idei jó búzatermésre egészében szüksége van Ausztria-Magyarországnak. Ezért tartanám igazoltnak a vidéken a 14—15 koronás átlagárt a búzánál, ha kellően meg tudják védeni gazdáink jogos érdekeiket az által, hogy nem dobják a piacra termeléseket minden áron, mert ezáltal nemcsak az eladásnál veszítenek, hanem ok nélkül nyomják az eladatlan búza árát lefelé. Ha létre jöhetne a nagybirtokosok közt egy bizonyos mennyiségre az ármegkötéssel a védelmi kartel, ez nyomban emelné az árt az egész vonalon, mert ezáltal nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki kereskedők is mernének a kis gazdától spekulációra vásárolni magasabb árban, hisz ezeknek már országszerte rendelkezésükre állanak a termény- és áruraktárak. A kereskedőtől azonban a mostani viszonyok közt nem lehet rész néven venni, hogy még olcsó ár mellett sem mer spekulációba menni, amikor azt látja, hogy a gazdák nyakra főre kínálgatják és licitálják a búza árát lefelé. Teitelbaum Hermán, Gróf Mailáth József előadása. A somogyi hitelszövetkezetek szövetségének julius hó 26-iki közgyűlésén gróf Mailáth József tartott nagy érdeklődés mellett előadást a néptanítók sociális feladatairól. A szép előadás kivonatát a következőkben közöljük : Az új Magyarország kiépítésében a tanítói kar derekasan kivette részét. Az 1868 évi 38-ik törvénycikk új mesgyét vágott. Azóta ez a derék testület a nemzet élesztője volt, valóságos hadsereg, melyre nagyobb szükségünk van, mint a szuronyokra. Az előrelátóbb hazafiak óhajtása, hogy a néptanítók munkája társadalmibbá, az gyakorlatilag eredményesebbé legyen. Csak a nevelő oktatás új módja segíthet rajtunk. Megváltozott a nemzet helyzete, megváltozott társadalma is. Új társadalmi munkára van szükségünk. Magyarország legyen a magyaroké, mondotta gróf Károlyi Sándor gönci levelében, hogy ez így legyen, teljesíteni kell azokat a társadalmi, szociális feladatokat, melyek egyedül fogják megtartani ezt a földet a magyarnak. Ezen feladatot a magyar néptanítók két munkatéren teljesíthetik. Először az iskolában, másodszor a társadalomban. E felosztás szerint a munka így oszlik meg : Társadalmi munkánk szálai, gyökerei a népiskolába nyúlnak. Az álom célja önmagának hosszú életet biztosítani. Tehát jövendőt. Ez a jövendő pedig csak Ingák Pál férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy utca 20 szám a járdával szemben. Mérték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — 1