Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27-31. szám)

1908-07-03 / 27. szám

SzatMár 1908. július 3./ 27-ik szám. VlI. évfolyam. GAZDÁK LAPJA A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET­ ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. V* * V- *.<" X.LV - , KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár­­megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci­ utca 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a meg­rendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. f. . • v-5-Wen .­ Lapunk mai száma 12 oldal. Tengeri kígyó. Az a tengeri szörny, a­mely a hajósokat ős­időktől fogva ijesztgeti, a „mezőgazdasági kamarák“ titulusa alatt újra felszínre kerül, hogy a mai független gazdasági szervezeteket rab­láncokra fűzze s igy azon egyetlen osztályt, mely hazánkban egyedül függetlennek volt mondható. A legsajnosabb pedig a dologban az, hogy akadnak magyar gazdák, akik örömujongva fogadják a jármot, a­melyet önnönmaguk se­­gítnek elkészíteni azért, hogy saját és gazda­társaik nyakába akasszák s vontassák azon cél felé, a­melyet a bürokratikus hatalom saját ér­dekeinek szolgálatára felállított. Albionnak egy darab történetét Cromwel korbác­csal írta meg akkor, midőn ezzel az an­gol parlamentet szétkergette és pedig azért, mert a meghunyászkodó szolga­lelküeket nem tartotta érdemesnek arra, hogy egy független nemzet érdekeit képviseljék. Vajjon mivel kel­lene a magyar gazda közönséget szét­ugrasz­tani, hogy cinikus apathiájából függetlenségé­nek és emberi méltóságának tudatára ébredjen ? Hiszen maga az Isten ostora veri már századok óta s nem, hogy nem okul, de sőt vetélkedve a meghunyászkodásban oda törekszik, hogy minél alárendeltebb helyzetbe jusson ! A magyar nemzet ereje, függetlensége és büszkesége évezreden keresztül a gazda közön­ség volt mindaddig, mig megőrizte hü magyar­ságát s nem engedte át a hegemóniát holmi uj uraságoknak, kiknek tendenciája elejétől fogva az volt, hogy a hatalom szárnyai alá bújva féregként támadják meg a büszke tölgy azon törzsöket, mely évszázados viharok da­cára fentartotta magát! A férgek vágányai azonban megtették ha­tásukat, az évezredes tölgy korhadozik s a leg­közelebbi vihar be fogja végezni rajta romboló munkáját! Mert hogy a célba vett mezőgazdasági kamaráknak egyedül ez az intenciója, az már maga a tervezetből is kétségtelenül kitűnik akkor, mi­dőn ez a hatalom omnipotenciáját deklarálja. A tervezet szerint lenne egy „Országos mezőgazdasági kamara“ és esetleg több „Mező­­gazdasági kamara“, a­mely az előbbinek van alá­rendelve. Az országos kamara tagjai közül 80-at a miniszter nevez ki, harmincat pedig a többi ka­marák választanak. A vidéki kamarák szék­helyét a miniszter állapítja meg, a­kit illet a legfőbb felügyeleti jog, a­ki a törvény végre­hajtásával is megbízatik, a­ki ekként minden irányban absolut hatalmat gyakorol. Mint látjuk: a kormány az országos kam­ránál 80, míg a gazda közönség csak 30 tag­gal van képviselve. Ebből önként minden ma­ A Szati­raegyei Gazdasági Egyesület fogyasztási ás Irt­esítő Szövetkezete műtrágyákból nagy raktárt tart. SúöYh

Next