Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40-44. szám)

1908-10-02 / 40. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA a véghetetlen jó indulatot, mit az emberiség iránt tanúsított, állandóan volt alkalmunk köz­vetlenül tapasztalni magunknak is. Fájó szív­vel dicsekszünk szer­etet­ével, atyai barátságával, s irántunk érzett jó indulata fakasztotta szí­vünkben azt a véghetetlen becsülést és szeretetet, amely könnyeket fakasztott szemünkben kopor­sójánál. — Soká, soká fogjuk fájó szívvel őrizni a mi áldott jó Samu bácsink emlékét. okt. 2. Kisgazdák tömörülése. Annak a mozgalomnak, a­melynek lapunk is irányítója volt, meg van az eredménye. A ki­bontott zászló alá lelkesedéssel sorakozik a kis­gazdák serege, hogy igaz jogaiért és érdekeiért küzdjön a változott viszonyok és a gazdasági harc közepette. Őszinte örömmel vesszük ezt tudomásul, mert látjuk, hogy a falu s annak népe is öntu­datra ébredt s igyekezik bele­illeszkedni az ál­lamélet kereteibe. Joggal teheti ezt, mert fenntartó eleme az országnak s a kisgazda osztály sorsának jobbra fordulása, avagy elszegényedése közelről érinti a közérdeket. „Vissza a faluba“ ez a modern köz­­gazdasági probléma foglalkoztatja a mai közgaz­dákat. Úgy van, a falut, annak népét kell meg­erősítenünk, hogy ismét a faluból fejlődjék a jólét, a gazdagság s tovább fejlődjék az az erő, a­mely az állami és közgazdasági jólét alapja. Menyivel lesz azonban könnyebb a mi mun­kánk is, ha maga a falu népe is öntudatára éb­red és egyesül, tömörül s mint egy ember tör a boldogulás utján előre. Ezen erők tömörüléséről szól alábbi tudósításunk. Szerdán délelőtt a szatmári városháza tanácster­mében nagyszámú kisgazda közönség jelent meg arra az értekezletre a­mely hivatva volt egy, az ország északkeleti vármegyéire kiterjedő kisgazda egyesülés­nek előkészítését megbeszélni. Az értekezletet P­o­s­z­v­é­k Nándor volt gazda­sági egyesületi titkár vezette, a jegyzői tisztet Ágh Endre szerkesztő töltötte be. Poszvék Nándor üdvözölte a szép számban megjelent kisgazdákat s röviden ismertette az értekez­let célját, a­melyet a szeptember 23-iki értekezlet megbízásából hívott össze. Előadta, hogy az összejö­vetel van hivatva határozni a fölött, hogy Szatmár s esetleg a szomszédos vármegyék bevonásá­val egy a kisgazdák érdekeit védő és előmozdító egyesület alakítását kimondja. Ezután vázolta ezen egyesület hivatását s a részletek előterjesztésére fel­­­­kérte Ágh Endrét, ki a következőkben fejtette ki az­­ egyesület szükségességét és megalakulásának célját. Az egyesülés, az erők tömörítése képes egyedül I egy életre hivatott osztálynak jövőt biztosítani. Ezért látjuk, hogy a társadalom minden rétege szervezkedik, hogy jobban meg tudja helyét állani a mindjobban reá nehezedő terhekkel szemben. A nehéz és bizonytalant megélhetés késztették szervezkedésre a gazdatársadal­mat is; a meglevő szervezetek azonban nem nem vol­tak képesek a kisgazdák érdekeit kellőképpen meg­védeni s természetszerűleg inkább a nagybirtokosok érdekeit szolgálták. Elhagyatva, gazdaságilag, szervezetlenül álván a kisgazda osztály, természetes, hogy visszamaradt a többi társadalmi osztályok mögött s nem volt képes azon legelemibb érdekeit sem megvédeni, a melyet boldogulásuk megkövett. Képek a lóversenyről. — A Piros, azt ugyan le nem húzza még a nagyságos Kállay ur lova sem, pedig az jó sárga. És elkezdtek szaladni a lovak. — No bácsi hol a Piros? — szállitja meg a gazdát egy tárfember. — Akár­hol van, mégis első lesz. — Laki jön, Laki jön, kiabálja a falu népe! — De a Piros is jön ám, szólt a gazda. És csakugyan be is jött a Piros. De be­jött azután a Kállay úr lova is. Ilyen jó ismerő volt a Piros gazdája. ♦ Az idegenek, akik rendes résztvevők a szatmári lóversenyeken a Hagelin meg a gr. Merweld századosok ezúttal is vittek el dijakat. — Holtbiztos a Hagelin mondotta a sikver­­senyben egy a lóversenysport iránt érzékkel biró (vagy nem biró) műkedvelő turfember s meg is rakta a tip-Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezeti­ és legolcsóbb újfejű „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztító-gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidő szerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztításhoz berendezett különleges gépeket, szerelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl .Szatmármegyei, Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci­ utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár, őszi bomlás, de fent a tribünön a nép­asszo­nyok, leányok serege oda varázsolta a tavaszt. — E rózsás kertben a futkosó, jövő-menő férfi-sereg, a totalizatőri rabok ideges gesztikulálása, a szigorú birák harsány rendelkezése s az azt követő zsivaj jellemezte az előkelőbb helyeket. Ezzel szemben a pálya közepén egy sze­kértábor a­min a faluk ütöttek tanyát és a nép foglalt helyet. Itt nyergelték a lovakat, itt mázsáltak, szóval itt is ideges futkozás, mintegy elmaradhatatlan kelléke a lóversenyeknek. A mázsásé bódé előtt egy paraszt fogadozik a lovára. — A mezőgazdák versenyében volt s az ő lova is futott. *

Next