Gazdák Lapja, 1909. szeptember (8. évfolyam, 36-39. szám)
1909-09-03 / 36. szám
2 ik oldal. GAZDÁK LAPJA. Kze pt. 3. jelen uralkodó államvallást felállítani nem helyes, hogy a vallásosság és közerkölcsiség megszilárdítására a vallások jogegyenlősége, sőt az általános vallásszabadság létesítése a legcélszerűbb. Nincs jogi tekintetben alapos indok, mely gátolhatná, hogy az állam az általa az egyházi javadalmakhoz határozott célokra alapitványilag csatolt javakról a körülmények változtával a közállam érdekének igényei szerint másként a rendelkezhessék, s az államnak ily rendelkezésre való jogosultsága kétségen kívül teljes jogérvényű bizonyítéka annak, hogy az egyházi javaknak tulajdona az államot illeti. Az szokott ezeknek ellenében felhozatni, hogy az egyházi javak a magántulajdon szentségének oltalma alatt állanak s hogy a magántulajdoni jog felett csak a törvényes bíróság ítélhet. Kit illet tehát az egyházi javak magánjogérvényű tulajdona ? Minden magántulajdonnak kutforrása alkotmányunk régi rendszere szerint a királyi donatio volt s a királyi adományos azelőtt is birt a magántulajdonnak legfőbb jellegével, birtokának mind lényegéről, mind járulékairól a törvény korlátai közötti szabad rendelkezési joggal, most pedig e jogot megszorítás nélkül gyakorolja; az érsekségek, püspökségek, káptalanok, apátságok prépostságok és jószágokkal ellátott szerzetesrendek ellenben birtokaikat nem királyi adományleveleknek, hanem bizonyos célokra, bizonyos feltételek és kötelezettségek kikötése mellett kelt alapítványi leveleknek köszönhetik, amelyek az alapítványi javaknak se lényegéről, se jövedelmeiről szabad rendelkezési jogot a javadalmasoknak nemcsak nem adnak, hanem azokat ezen birtokoknak és jövedelmeiknek a kitűzött célokra folytonosan leendő fenntartására, fordítására kötelezik. Nem hagyható végre figyelem nélkül azon igen fontos körülmény sem, hogy akkor, midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból a legtöbb alapítvány tétetett, az ország minden lakosai ugyanazon egy vallást követték s igy ezen alapítványok az akkori idők körülményei szerint s azon kor kívánalmainak szempontjából, akkoron csakugyan az ország összes lakosainak javára tétettek : időjártával ez a viszony megváltozott, az ország lakosainak nagy része nem tartozik azon hitfelekezethez, mely különféle történelmi tényezők összeműködésének folytán az említett alapítványok birtoka- Hogy kártyáztam el a Rácsky szabó pénzét ? — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. — írta : Borzos. Előre bocsájtom, hogy amit alább írok, szórólszóra megtörtént. Legfeljebb a szereplők neve más , így Rácsky nem volt Rácsky, nem volt szabó , én pedig nem vagyok Borzos. — Máskülönben teljes hűséggel írom meg a históriát. Szerettük a Rácsky szabót, szerettük a pontosságáért, szerénységéért és a tréfás ötleteiért. Igyekeztünk is segíteni a szegényt s így lehetőleg vele dolgoztattunk. Egy délután félre verték a harangokat. Abból az utcából, hol a szegény Rácsky szabó üzlete volt, sürü 1 füstfelhők szállottak fel. — Akik oda siettünk, már nem láttunk egyebet, mint a szegénységében is szorgalmas kis munkatanya romjait, egy igyekvő, jóravaló iparos család kétségbeesett tehetetlenségét. Este a társas asztalunknál miről beszéltünk volna egyébről, mint a szegény Rácsky család nyomorult helyzetéről, akinek még üzlete folytatására sincs pénze? Jó szívü fiuk voltunk. Egyik gyűjtést javasolt; az ötletet mindjárt tett követte, s gyűltek az ivén a koronák. Bennem is nagyot szokott alkalomadtán robbanni a segítés nemes szenvedélye. Túl akartam licitálni társaimat; nagyobbat akartam lendíteni az adományok | Minden gezctt Erópaszertt első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb, "S nélkülözhetetlenek... a gazda minden követelményének legjobban megfelelő !„Eredeti Kalmár-rosták* Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. * Kalmár Zs. és T., Hódmezó vitaárlaolgaj különleges terméntisztitó gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: 1/4 Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksága ■j 19b BUDAPEST, V., Váczi-körut 32. 53—25