Gazdák Lapja, 1910. március (9. évfolyam, 10-13. szám)
1910-03-05 / 10. szám
Szerkeztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Kazinczy-utca 7. sZe m. Telefon I4-. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK ÉS KISBIRTOKOSOK SZAKKÖZLÖNYE. M —n——n—■ ■» N_________■ jji_ mii M ■ »■ [UNK] [UNK]J1. »J.. — Kéziratok nem adanak vissza. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kívánatra évi 6 K kedvezményes áron kapják. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Poszvék Nándor. GAZDASÁGI Előfizetési ára; évre 10 kor.egész Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. A bankok hivatása. f P) Most, midőn a folyton gombamódra szaporodó bankok sorra előállanak nagy nyereségű mérlegeikkel, ■ aktuális alapok pro és kontra kritikája. Állandóan két vélemény alakul ki. Egyik, hogy bankjaink a termelést kellőleg nem segítik elő, amennyiben a vállalatok, — beleértve ,a mezőgazdasági iparvállalatokat is, — támogatását csak a legszűkebb keretek között eszközük, és foglalkozásuk a pillanatnyi, magasabb hitel, valamint a lomha, kamatú váltódó, biztos jelzáloggal biztosított hiteligény kielégítésében merül ki. Megegyezik másodszor véleményük abban, hogy a bankok felette elszaporodása káros jelenség, mert ahelyett, hogy versenyt fejtenének ki a kamatláb tekintetében, a versenyt csupán a kölcsön összegek nyújtásában veszik fel s így a könnyelmű hitelt segítik elő. Magunk részéről mindkét kritika jogosultságát elismerjük — egy kis módosítással. Kifogásoljuk a másodikat, mert elismerjük az elsőt. Mi a bankok jogosultságát elismernénk, szaporodásukat s nyereségmérlegüket örömmel vennénk tudomásul, — amennyiben tevékenységük irányában meg tudnák találni azt a magas nemzetgazdasági hivatást, amelyet nemcsak az ipari részvénytársaságok, de bankjaink működéséhez is fűzünk. A nemzetgazdaságtan felismeri a nagyobb tőke nagyobb termelő erejét. A kisemberek apró tőkéi nemcsak tulajdonosuk képesség és vállalkozás hiánya, de már magának a tőkének csekélységénél fogva is korlátolt mértékben hasznosíthatók míg a kis tőkék összegyűjtése útján előálló nagy tőke nagyszabású, nagy nyereségű vállalatok létesítéséhez ad módot. A nagy tőke megbírja az intenzívebb kezelés, a magasabb szakértelmű befektetés költségeit, elviselhetővé teszi a nagy nyereség kockázatát s nagy nemzetgazdasági célt szolgál, mert nagy f&TJődő erejével gyűjti a nemzet vagyonát, s fejleszti a viszonyokat. Amíg a kis tőkét összegyűjtő intézmények egyoldalú hitelműveletekkel foglalkoznak, ezek szaporodása káros. Ezt a közvetítő szerepet kevesebb költséggel kevés bank is elvégezheti s a felesleges bankok szervezete már úgy a tőkét, mint hitelt igénylő társadalom nyűge. Ellenben, ha ezek az intézmények egészséges vállalatok utján gyümölcsöztetnék a reájuk bízott tőkét, egészséges verseny létesítésével magasabb hivatást töltenének be. Ez igenis tág hivatáskört szab nem csupán az egyoldalú ipari részvénytársaságok, de a bankok elé is, mert amíg amazok a tőkének egy, megkötött irányban való értékesítését tűzi maga elé célul, a bankok vállalkozásai korlátlanul, szabadabb szárnyakkal kereshetik maguknak a tért, s így tőkéjüknek gyümölcsöztetésére is korlátlan ütjük nyílik. Ha bankjainkat ezen az uton látjuk majd haladni, a társadalom örömmel veszi tudomásul szaporodásukat s megelégedéssel nyereség számlájukat, akkor a lapok nem fogják róluk azt írni, hogy: bankok virulása — nemzet pangása. Mezőgazdasági termények értékesítése. A mezőgazdasági termények értékesítésének helyes szervezése az egész gazdatársadalmat érdeklő legégetőbb kérdések egyike. Nem szükséges külön hangsúlyoznom azt, amit mindnyájan egyformán érzünk és tudunk, hogy a gazda munkájának eredménye nemcsak attól függ, hogy szakértelmével, szorgalmával, munkájával és tőkéjével minél nagyobb mennyiségű és minél jobb minőségű terményeket állítson elő, a föld termőerejét minél nagyobb hozadék előállítására kényszerítse, hanem főképpen attól függ, hogy az előállított terményeket a termelési költséghez képest minél nagyobb árban értékesíteni is tudja. A mezőgazdasági termények értékesítése helyes szervezetének azon alapelven kell felépülnie, hogy az értékesítő szervezet a termelőt a fogyasztóval minél kevesebb közvetítő kéz igénybevételével, lehetőleg közvetlenül hozza összeköttetésbe. A termények értékesítésének helyes szervezése tehát nem pusztán a termelő érdeke, hanem ugyanolyan fontosságú az a fogyasztóra nézve is. És ha a mai értékesítési módozatokat és rendszert vizsgálat alá vesszük, úgy azt kell tapasztalnunk, hogy a termények értékesítésének irányításába se a termelőnek, se a fogyasztónak elhatározó befolyása nincs, a legközvetlenebbül érdekelt ennek a szerkesztősége és kiadóhivatala POSZVék Nándor gazdasági Szakirodája 14. sz. Magyar Nyugdíjbiztosító Részvénytársaság Szatmármegyei vezérképviselete. —Birtokok adásvételének, valamint bérletének közvetítése. Kölcsönök és konvertálások közvetítése; gépek és mindenféle gazdasági cikkek beszerzése és értékesítése