Gazdák Lapja, 1910. május (9. évfolyam, 19-22. szám)

1910-05-07 / 19. szám

IX évfolyam. Szatmár, 1910. május 7. 19-ik szám. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal: Szatmár, Kazinczy­ utca 7. sz. Telefon 14. sz. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. GAZDAKÖRÖK, SZÖVETKEZETEK­ ÉS KISBIRTOKOSOK GAZDASÁGI SZAKKÖZLÖNYE. Előfizetési ára: egész évre 10 kor. Közlemények csak a for­rás megnevezése mellet vehetők át. Szerkesztésért 69 kiadásért felelős: Poszvék Nándor. Lelkészek, tanítók és kisgazdák kivonatra évi 6 korona Kéziratok nem adatnak vissza,­­ kedvezményes áron kapják. Gazdasági forradalom. Aki a mindennapi gondok, bajok szűk határán túltekintve figyelemmel kíséri állami és közéletünk legfontosabb mozzanatait, jelenségeit, annak lehetet­len nyugtalanság, sőt a legszorongatóbb kétségek nélkül nézni az ország jövője elébe. Nem a politikusok és politizálók hazafias aggodalmaira gondolunk, — az igazi, nagy, komoly aggodalmak a ma­gyar nép gazdasági jövője miatt töltik el a látó és gondolkozó lelkeket. terhei Köztudomású, hogy az ország köz­évről-évre nagyobbodnak ; nagyhatalmi állással járó katonai kiadá­­­sok maguk az utolsó években több száz millió új terhet, vasúti befekteté­sek, ipari, kereskedelmi és gazdasági segélyek, tisztviselők fizetésrendezése stb. stb. szintén százmilliókra menő új terheket rónak a népre. Persze, a száz­milliókból legkevesebb jut az igazi államszükségletekre, a közoktatás, köz­­egészségügy, a népműveltség céljaira. A Dreadnoughtok és uj tüzérezredek felszerelése sok száz milliót nyel el. Iskolára, népnevelésre, kórházra, humá­nus és kulturális célokra bizony csak a morzsák jutnak. Magyarország régen megszűnt tej­­jel-mézzel folyó kánaán lenni, a vagyonnal biró és dolgozó És mig lakos­ságra évről-évre szaporodó és nagyob­bodó közterhek súlyosodnak, az ország gazdasági termelése ma is ott áll, ahol évtizedek előtt állott. Ebben a körülményben leljük meg magyarázatát és okát meglévő és fej­lődő nyomorúságainknak. Míg tőlünk nyugatra, az ó- és újvilágban egyaránt, néhány évtized alatt teljesen átalakult a gazdálkodás rendszere, amely pél­dául Amerikában oly fejlődési fokot ért el, hogy a gazdálkodást majdnem teljesen függetlenítette az időjárás esé­lyeitől, és míg a többi kulturállamban a szintén megsokasodott és megnöve­kedett, a mienknél jóval nagyobb köz­terhek normális elviselhetését a gazdál­kodás intenzív irányú kifejlődése, az egész gazdasági élet megfelelő együttes átalakulása teszi lehetővé, — addig nálunk a tízszeresre fokozódott terhe­ket a változatlan ósdilágban vissza­maradt, sőt sokban (pld. állattenyésztés) visszafejlődött gazdálkodásnak kell elviselnie. Kétségtelen, hogy ez aránytalan­ságnak, e visszás állapotnak csak egy következménye lehet : a nemzet funda­mentumát alkotó kis- és középbirtokos­ság teljes tönkrejutása. Mert nem sza­bad szem elől téveszteni, hogy nemzeti haladás vagy visszaesés jelen­­­ségei nem egyesek kedvező helyzeté­ből, hanem egyes társadalmi rétegek élet­viszonyainak alakulatából ítélhető meg. Már­pedig iehát és beszélhet ne­kem bárki akármit: én a telekkönyv­ből, a bankok forgalmából, az árverési hirdetményekből, a kivándorlási sta­tisztikából, meg az éhező vidékekből ítélem meg, hogy „boldog-e a magyar“. Mindenkinek, akinek értelme ép és szeme lát, el kell ismernie, hogy Magyarországon az összes gazdasági termelő osztályok sorsa a legnagyobb válságok előtt áll. Az állam háztartá­sába nyíltan beköszöntött a deficit. Aki tudja, mit jelent ez, azt is tudja, hogy ezen másként, mint a nép újabb és fokozott megadóztatásával, nem lehet segíteni. A közterhek tehát elkerülhe­tetlenül nagyobbodnak. Ez ellen pedig egyetlen segítség van: át kell alakulnia a gazdasági ter­melésnek ; gazdasági forradalomnak kell minél hamarább bekövetkeznie, amely az ország minden vidékére, a nép minden rétegébe beviszi az intenzív gazdálkodást. A fokozódó terhekkel fokozni kell a term­ési eredményeket — tudással, tanulással és szorgalom­mal. Tanulnia kell a népnek sokat, megfeszített erővel; tanítani kell a népet mindazoknak, akik műveltségben fölötte állanak. És első­sorban arra kell megtanítani, hogy annak a pár koronának megtakarításával, amelyet a tanulásért kiadni sajnálnak, sok száz és ezer koronára menő kárt okoznak maguknak. — Mert a tudás : erő és gazdaság. Székely G. A mezőgazdasági üzem ingó hitele. Több év szomorú terméseredmény érthető bizonyságát adták annak, hogy mezőgazdaságunk mennyire nem bel­terjes. Némileg kielégítő termést az időjárás szeszélyeivel szemben, csak az a gazdaság biztosít, amelyet belterjesen művelnek s ahol az egyoldalú szem­termelést erőszakolják, hanem az ipari növények termelésére is gondot fordí­tanak. Nyugaton a mezőgazdaság terén a találmányok, technika és a k­émia vívmányait felhasználják, nálunk termés hozama a tavaszi fagyoktól és a májusi esőktől függenek; amíg Nyuga­ton kifejlődött az egészséges mezőgaz­dasági ipar, addig nálunk ezirányu ■ A „GAZDÁK LAPJA“ ■ szerkesztősége és kiadóhivatala. Feszvék Nándor gazdasági szakirodája ■ SZATMÁR , Kazinczy­ utca 7. — Telefon 14. sz Földbirtokok, házak adás-vétele; bérletek, előnyös biztosítások közvetítése; jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása; gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítése; üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása; becslések; szakkérdésekben felvilágosítás; egyeztető bizottságokban képviselet; bírósági szakértői tisztség elvállalása

Next