Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-02-14 / 13. szám
séggel adatott elő, s igy mindenről teljesen értesítve , a tapasztaltakat megbírálva jutottunk azon ismeretekhez, mellyeket itt előszámlálni igyekszem. Az ürményi allodium 1797-diki, és igy a mivelési stadium előtti állását előre kell bocsátanom, hogy az átmenet, és a mostani földmivelés foka bővebben megbiráltathassék. Ezen birtok eredetileg a következőkből állott: a) Ürmény m. város határában fekvő, — és a közbirtokosok járma alatt szenvedő, legalább száz helyen elszórt majoros föld volt 1525 (1100 □ öles) hold, és 892 h. rét. rendezett, tökéletesebb gazdálkodásra egészen alkalmatlan helyeztetésü. b) Az Ürménynyel határos keszi pusztában 600 hold föld és 900 h. rét. — Összesen tehát 3867 kis hold. A föld régi mód szerint mivehetett három nyomásban ; az ugarakat némileg takarmányvetésre is használni lehetetlenség volt; itt is, mint mindenütt, a föld ki volt zsarolva, mert a marha csekély száma, (86 db. szarvasmarha, apraja, nagyja, 31 ló és 780 közönséges fajú birka) alig engedte a föld 20-ad részét is trágyázni; s az egyszer kaszálható sovány rét szoros téli tartást, a silány legelő pedig elégtelen nyári tápot adott. —Az épületeknek kevés nyoma volt, s igy az egész „fundus instructus“ csekély. — Erdő nincsen, és az akkori földbirtok-zavarban, sem a föld, sem a számtalan rész utak mentében, fákat a világért sem lehetett ültetni. Törekedett ugyan már akkor a mostani grófurak tisztelt emlékezetű atyja, gr. Hunyady József, e gazdaság mostoha állapotját jobbra emelni; különösen kedvelte a lótenyésztést annyira, hogy nemes ménese, mellynek rendezését különösen a somogyi jószág előmozdította, már akkor közönségesen ismerve volt; e mellett a birkát is kezdte nemesíteni, s igy e nemes igyekezettel tetemesen hatott a javításra; azonban hiányzott az értelmes segéd.— Szerencsés volt a tisztelt gróf azt megtalálni, s némethoni utazásában nyert egy jeles ifjat, ki tisztje, végtére legbensőbb barátja, a nemes grófi családnak pedig támasza lett. — Jeles férfiak választása mindenkor nehéz feladat; a boldogult gróf éles elméje feltalálta emberét, de ez is a nemes grófban loyális urát, és e két egyetértős öszhangzó jelességből származott amaz üdvös hatás az uradalom művelődésének kitűnő emelésére. E gazdaság története egybe van kötve e jeles férfiú, boldogult Appel Károly igazgató úr életével , s abba bele tekinteni el nem mulaszthatjuk. E részben jobbat nem tehetek, mint ha azon necrologra mutatok, melly az 4839—diki „Augsburger allgemeine Zeitungban,, olvasható , s következőkép SZÓI: „1839-ben januárhó 6-kán meghalt Pesten kapocsányi Appel Károly, élete 66-dik évében. Elvesztette halálával a haza egyikét legkitűnőbb gazdáinak, ki fáradhatatlan működéssel törekedett a mezőgazdaság és ipar emelésére, különösen pedig a marhatenyésztés előmozdítására, ki a takarmány- és burgonya-termesztésre nagyban hatott egész magyar hazánkban, és érdemeinek maradandó emléket hagyott. Würtembergi, ludvigsburgi származású, született február hó 25-kén 1773-ban. A stuttgarti kir. nevelő intézetben nyerte kiképzését, és 1797-ben Magyarhonba lővén, Hunyady János jószágain igazgatóságot nyert. Elég alkalma volt itt magasabb tudományának tért nyitni, s nemcsak a Hunyady grófok jószágaiban, hanem más uradalmaknál is, — nevezetesen gróf Esterházy Mihály és Károlynak 1819-től fogva élte végéig; Esterházy herczegnek 1825—től 1828- ig; Grassalkovich hgnek 1822-től 1828-ig tanácscsal és tettleg szolgált. A gazdasági és kormányzási rendezések, a terményzés emelése, és a birka nemesítése kirekesztőig kezére bízatott, a mint hogy az általa szaporított és finomított gyapjúmennyiség az általa rendezett uradalmakban már is a legfinomabb sziléziai gyapjúval versenyez. Ezen érdemek el nem kerülték I. Ferencz magyar király figyelmét, ki is Appel Károlyt 1822-ben nemesi rangra emelte, czimerét a szorgalom s állhatatosság jeleivel „ló-és kosfej, méh, és tölgyfa-levéllel“ diszesitvén.A würtembergi király 1833-ban Appelt a würtembergi királyi diszjellel ékesítette; a bécsi és pesti országos egyesületek pedig működő tagul választották. Jeles tulajdonságai mellett teljesen önzéstelen és igazságszerető volt. Jelleme igénytelen, s a társadalmi életben mindenkitől becsültetett. — Gyászolja őt különösen hátrahagyott s lépéseit követő 3 jeles fia,s számos tisztelő barátja; vigasztalásukra szolgál még is az, hogy tágas tapasztalásai és érdemei nagyon üdvös gyümölcsöt hozandanak.“ Ezek a közítélet szavai a mondott hírlapban. Szinte szivünkben rejlik az öt tisztelő emlékezet, s midőn a kezére bízott uradalom mivelődési magas állását jelenleg szemléljük, azon meggyőződésre jutunk, hogy illy kívánatos eredmények, az értelem működése mellett is , csak a meggyökerezett birodalmon, s az egybevágó köztörekedésen alapszanak. — Lássuk az ürményi gazdaság helyzetét, viszonyait, és eredményeit. 1) Fekvés. Az ürményi uradalom Nyitramegye déli szélén, Nyitrától, Komáromtól 6 alföldre fekszik, s határos gróf Esterházy Mihály, gr. Károlyi György és Motesiczky ns. család jószágaikkal. 2) Éghajlat. A táj nyílt, s igy a Kárpátok viharainak kitéve; uralkodnak rajta gyakori száraz hideg szelek, a dél nem ritka. A tavasz aprilisban nyílik,s novemberben beáll a tél; ollykor esőhiány tapasztaltatik. 3) Föld. A föld minősége nem egyenlő; változik siva homoktól tiszta agyagig; átalánosan porhanyó 1% lábnyira, száraz természetű, színe világos és sötétbarna. — Szinte változó az alsó földréteg is, s részhatású volna, ha a felső réteg 1—11/2 lábnyi mélysége nem léteznék.