Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-02-14 / 13. szám

séggel adatott elő, s igy mindenről teljesen értesít­ve , a tapasztaltakat megbírálva jutottunk azon is­meretekhez, mellyeket itt előszámlálni igyekszem. Az ürményi allodium 1797-diki, és igy a mi­­velési stadium előtti állását előre kell bocsátanom, hogy az átmenet, és a mostani földmivelés foka bő­vebben megbiráltathassék. Ezen birtok eredetileg a következőkből állott: a) Ürmény m. város határában fekvő, — és a köz­birtokosok járma alatt szenvedő, legalább száz he­lyen elszórt majoros föld volt 1525 (1100 □ öles) hold, és 892 h. rét. rendezett, tökéletesebb gazdál­kodásra egészen alkalmatlan helyeztetésü. b) Az Ürménynyel határos k­e­s­z­i pusztában 600 hold föld és 900 h. rét. — Összesen tehát 3867 kis hold. A föld régi mód szerint mivehetett három nyo­másban ; az ugarakat némileg takarmányvetésre is használni lehetetlenség volt; itt is, mint mindenütt, a föld ki volt zsarolva, mert a marha csekély száma, (86 db. szarvasmarha, apraja, nagyja, 31 ló és 780 közönséges fajú birka) alig engedte a föld 20-ad részét is trágyázni; s az egyszer kaszálható sovány rét szoros téli tartást, a silány legelő pedig elégte­len nyári tápot adott. —Az épületeknek kevés nyo­ma volt, s igy az egész „fundus instructus“ csekély. — Erdő nincsen, és az akkori földbirtok-zavarban, sem a föld, sem a számtalan rész utak mentében, fá­kat a világért sem lehetett ültetni. Törekedett ugyan már akkor a mostani gróf­urak tisztelt emlékezetű atyja, gr. Hunyady Jó­zsef, e gazdaság mostoha állapotját jobbra emelni; különösen kedvelte a lótenyésztést annyira, hogy nemes ménese, mellynek rendezését különösen a somogyi jószág előmozdította, már akkor közönsé­gesen ismerve volt; e mellett a birkát is kezdte ne­mesíteni, s igy e nemes igyekezettel tetemesen ha­tott a javításra; azonban hiányzott az értelmes se­géd.— Szerencsés volt a tisztelt gróf azt megtalálni, s némethoni utazásában nyert egy jeles ifjat, ki tisztje, végtére legbensőbb barátja, a nemes grófi családnak pedig támasza lett. — Jeles férfiak vá­lasztása mindenkor nehéz feladat; a boldogult gróf éles elméje feltalálta emberét, de ez is a nemes gróf­ban loyális urát, és e két egyetértő­s öszhangzó jelességből származott amaz üdvös hatás az urada­lom művelődésének kitűnő emelésére. E gazdaság története egybe van kötve e jeles férfiú, boldogult Appel Károly igazgató úr éle­tével , s abba bele tekinteni el nem mulaszthatjuk. E részben jobbat nem tehetek, mint ha azon necro­­logra mutatok, melly az 4839—diki „Augsburger allgemeine Zeitungban,, olvasható , s következőkép SZÓI: „1839-ben januárhó 6-kán meghalt Pesten kapocsányi Appel Károly, élete 66-dik évében. Elvesztette halálával a haza egyikét legki­tűnőbb gazdáinak, ki fáradhatatlan működéssel töre­kedett a mezőgazdaság és ipar emelésére, külö­nösen pedig a marhatenyésztés előmozdítására, ki a takarmány- és burgonya-termesztésre nagyban ha­tott egész magyar hazánkban, és érdemeinek mara­dandó emléket hagyott. Würtembergi, ludvigsburgi származású, született február hó 25-kén 1773-ban. A stuttgarti kir. nevelő intézetben nyerte kiképzését, és 1797-ben Magyarhonba lővén, Hunyady Já­nos jószágain igazgatóságot nyert. Elég alkalma volt itt magasabb tudományának tért nyitni, s nem­csak a Hunyady grófok jószágaiban, hanem­ más uradalmaknál is, — nevezetesen gróf Esterhá­zy Mihály és Kár­oly­nak 1819-től fogva élte végéig; Esterházy herczegnek 1825—től 1828- ig; Grassalkovich hgnek 1822-től 1828-ig tanácscsal és tettleg szolgált. A gazdasági és kor­mányzási rendezések, a terményzés emelése, és a birka nemesítése kirekesztőig kezére bízatott, a mint hogy az általa szaporított és finomított gyapjú­­mennyiség az általa rendezett uradalmakban már is a legfinomabb sziléziai gyapjúval versenyez. Ezen érdemek el nem kerülték I. Ferencz magyar király fi­gyelmét, ki is Appel Károlyt 1822-ben nemesi rangra emelte, czimerét a szorgalom s állhatatosság jeleivel „ló-és kosfej, méh, és tölgyfa-levéllel“ di­­szesitvén.­A würtembergi király 1833-ban Appelt a würtembergi királyi diszjellel ékesítette; a bécsi és pesti országos egyesületek pedig működő tagul vá­lasztották. Jeles tulajdonságai mellett teljesen önzés­­telen és igazságszerető volt. Jelleme igénytelen, s a társadalmi életben mindenkitől becsültetett. — Gyá­szolja őt különösen hátrahagyott s lépéseit követő 3 jeles fia,s számos tisztelő barátja; vigasztalásukra szolgál még is az, hogy tágas tapasztalásai és érde­mei nagyon üdvös gyümölcsöt hozandanak.“ Ezek a közítélet szavai a mondott hírlapban. Szinte szivünkben rejlik az öt tisztelő emlékezet, s midőn a kezére bízott uradalom mivelődési magas állását jelenleg szemléljük, azon meggyőződésre jutunk, hogy illy kívánatos eredmények, az értelem működése mellett is , csak a meggyökerezett biro­­dalmon, s az egybevágó köztörekedésen alapsza­nak. — Lássuk az ürményi gazdaság helyzetét, viszonyait, és eredményeit. 1) Fekvés. Az ürményi uradalom Nyitra­­megye déli szélén, Nyitrától­­, Komáromtól 6 alföld­re fekszik, s határos gróf Esterházy Mihály, gr. K­á­r­o­l­y­i György és Motesiczky ns. család jószágaikkal. 2) Éghajlat. A táj nyílt, s igy a Kárpátok viharainak kitéve; uralkodnak rajta gyakori száraz hideg szelek, a dél nem ritka. A tavasz aprilisban nyílik,s novemberben beáll a tél; ollykor eső­hiány tapasztaltatik. 3) Föld. A föld minősége nem egyenlő; változik siva homoktól tiszta agyagig; átalánosan porhanyó 1% lábnyira, száraz természetű, színe világos és sötétbarna. — Szinte változó az alsó föld­réteg is, s részhatású volna, ha a felső réteg 1—11/2 lábnyi mélysége nem léteznék.

Next