Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1854-02-23 / 8. szám

Alagcsövezési költségek, a) M u n k­a. A táblás kimutatás szerint az egyezés (Accord) útján végzett munkák költsége folyó élenkint volt : Gyűjtő-csöveknél. — Szivó-csöveknél’ Lipován 5 kr. 4 kr. Bestwinen 3 „ 3 ,, Dankoviczon napszámban Dziadoviznán „ Karnovon 31/4—4 kr. 3‘/4 — 4 kr. Brzeszcen 5 ,­4 „ A Lipován folyó élenkint fizetett 5 és 4 pkrnyi ár eleinte a beszwini uradalomban is zsinór mértékül állíttatott fel,a mennyiben t. i.fel lehetett tenni,hogy itt a földnek kevésb­­bé kötött minősége,s nem olly keves állapot­­ja,mint a lipovai határban,a munkabér mér­séklését folyó élenkint W/i—3 krra megen­gedi, s azon reményben voltak, hogy a munkások, ha az alagcsövezési eszközökkel való helyes bánást megtanulták, s maguk­nak meggyőződést szereztek az iránt, hogy még kisebb munkabér mellett is kétszerte annyit kereshetnek, mint közönséges nap­­­számmal,­­ majd hajlandók lesznek később kedvezőbb egyességre lépni. Azonban ez nem történt, sőt inkább a legnagyobb fá­radságba került a munkásokat csak a meg­kezdett munkák bevégzéséig is megtartani. Átalában a bestwini uradalomban a múlt év folytán, a munkás kezeknek különben is érezhető hiánya mellett némelly rendkívüli vállalat megkezdése nagy akadályul volt, igy a többi közt a cs.­k szab. Ferdinand­­északi vaspálya tovább épitése Oderbergtől Oswieczim felé, melly az uradalmat csak­nem két mértföldre átmetszi. Dankoviczon munkásokat accordba kapni nem lehetett, mert a vidéken találta­­­tó sok mocsár és tó miatt hozzászokván i­­gen széles árkokat ásni, semmikép sem tu­dott fejekbe menni, hogy miként lehessen 4 lábnyi mélységre csak 12 hüvelyk széles csatornákat csinálni, a­mint t. i. nem csak a belga minták szerint készített alagcsöve­zési eszközök szerkezete igényli, hanem a mindkét részreli haszon is a gyorsabb mun­kavégzés tekintetéből kívánatossá teszi. A napszám az ottani vidéken a mun­káskéz szűke miatt nagyon drága, azonfö­­lül a földben találtató gyökerek, a több napig tartott esős idő, továbbá a munkások rendetlen megjelenése — több helyen az árkok beomlását okozák. Ennélfogva sok­kal több napszám ment fel, mint különben szakadatlan munka mellett kellett volna. Dzsadoviznán a munka szintén napszámban teljesíttetett; a vasút itt szo­rosan az alagcsővezett föld mellett megyen el, a fent említett baj ennélfogva itt is előfordult. Minthogy Karnoron és Brzesz­cen nagy üggyel-bajjal csak 6 embert le­hetett rábeszélni, hogy a csővezési munkát kísértsék meg, ide embereket Lipováról kellett szerezni, mi természetesen többe került, mint az ottani föld minőségéhez ké­pest egyelőre felvétetett, noha még­sem annyiba, mint ha napszámra dolgoztattak volna. Kannovon mindjárt az első próba u­tán sikerült az idegen munkásokat mérsé­keltebb munkabérre venni. Ezen már be­gyakorlott alapcsövező munkások alkalma­­­zásának egyszersmind az a haszna is volt, hogy a helybeliek tanultak tőlük, s most már reményleni lehet, miszerint később a csővezési munkákra az emberek itt is haj­landóbbak lesznek. A milly bajos volt a bestwini urada­lomban az alagcsővezési munkálatok foga­natosítása, épen olly örvendetes eredmény kíséré azokat Saybuschban. Itt nemcsak mindenkor elegendő számmal lehetett mun­kásokat kapni, hanem még valóságos ver­­senygés is támadt, úgy, hogy a csövek ké­szítését nem győzvén, az árokásást több­ször félbe kellett szakítani. E mellett a munka nemcsak gyorsan, hanem jól is, sőt ollykor mesterileg végeztetett, s a munká­sok közül többen a 4 láb mély, zsinóregye­­nességü, s alig 11 hav. széles árkokat egé­szen hibátlanul készíték el. A csövek berakását mindenütt suhan­­czok eszközlék napszámban, kézzel, mert a horgokkal való berakáshoz kellő ügyesség­gel még nem bírtak; az e részbeni költsé­­­gek a suhanczok kisebb nagyobb ügyessé­ge szerint változtak. Egészben véve a készpénzzel fizetett költségek folyó élenkint következőleg ál­­liták ki magukat: Lipován 5,24 kr. Bestwinen 4 , Dankoviczon 5,26 ,, Dziadoviznán 6,31 „ Kaniovon 4,86 „ Brzeszcen 4,39 „ b) A n­y a g: E különbség onnan származott, hogy Kaniovon a gyűjtőcsöveket a sok víz miatt kétszeresen és háromszorosan kellett rak­ni, tehát sokkal több költséggel. Észrevételek a cső­gyártásról. A csővek két különböző helyen készít­tetnek, t. i. a wieprzei téglaégetőház a say­­­buschi, a bestwini pedig ugyancsak a best­wini uradalomban látja el az ebbeli szük­ségletet.­­ Az agyag a csövekhez mindkét helyen télen át ásatott ki, s kellő megüle­­pedés után részint egy e végre felállított géppel, részint pedig közönséges módon gyúratott meg. Az agyag, mielőtt csövekké feldolgoztatnék, hogy a kövektől, gyöke­rektől stb. megtisztuljon, rostélyon présel­­tetik keresztül. Wieprzben a csővek eleinte egy­­ Belgiumból hozott William-féle kettős saj­tón gyártattak, de ezzel — miután egyik része agyag­préselésre használtatott — a csöveket kivánt számban előállítani nem győzték, s a mellett még 1854-ik évre is e­­legendő készletről kellvén gondoskodni : a múlt ősszel egy második gép is szereztetett, cső erősebb gyengébb karika •1 1000 „ 1000 „ melly — szerkezetére nézve az eredeti gép­től alig különbözve — az ostróni főher­­czegi hámorból került ki. — Most már egy gépen szakadatlanul lehet csővet készíteni, a másikon pedig agyagot préselni. A csövek kiégetése egy — a múlt nyá­ron újból épített gömbölyű, két rekeszre osztott, s kürtővel ellátott kemenczében tör­ténik, melly a Kreuter F­­alagcsövezési munkájában ismertetett Parkes-féle kemen­­czétől csak annyiban különbözik, hogy 8 fűtőlyuka van. A kürtőben egy závar által égetés alatt a légvonatot szabályozni, s ki­égés után a melegséget egészen el lehet zárni. A csővek alá és a fűtőlyukak berak­á­­­sára 4000 db faltégla kell; a kemenczébe 24.000 db cső fér be, s ennek kiégetésére 5 öl hasáb fa, s 6 öl zsindely­forgács elegen­­­dő. A csővek is accordban készíttetnek, még pedig a csővek készítése­, kemenczébe rakása­ s kiszedése­ és égetéséért a tégla­­mester kap összesen: 1000 db 2W' csőért­­ 3 ftot. — kb. 1000 „ 1W' „ 2 „ 15 „ 1000 ,, karikáért 1 ,, — ,, E szerint a csövek kiállítási ára, bele­számítva az agyag szállítási költségét, az agyaggyúrás­, valamint a kész csövek fu­varozására fordított kézi és igás napszámot, továbbá a tüziszert, s a tőpénz törlesztésére szánt összeget — következőleg állítja ki magát: 1000 db. 11 ft. 12 kr. 6 „ — „ 4 „ 48 „ 2 „ 48 „ Ezen — a fennebb érintett árok-ásási költségekhez képest — magas kiállítási á­­rak onnan eredtek, hogy az agyagot mint­egy 3/4 mértföldnyi távolságról kellett hor­dani; továbbá a cső-préselő gép javításai is tetemes költséget okoztak, s eleinte az a­­gyag metsző, mind a mellett hogy sok igás erőt kivánt, igen keveset dolgozott, vala­­mit tökéletesen helyre nem igazittatott; végre különösen Bestwinben a csöveknek téli időbeni készítése ’— mit azonban a csö­vezésnek kora tavasszali elkezdhetése vé­gett 1853 ban el­kerülni még nem lehetett — szintén növelte a költséget. — Aztán a kiégetés is, mi azelőtt közönséges tégla­­kemenczében történt, több ízben rosszul ü­­tött ki s a mellett hogy a törés mindannyi­szor sokra ment, még a másodszori égetés is jóval több tüziszert emésztett fel. E baj most már egy különös eső-égető kemencze felállítása által szintén elmellőztetett. Vé­gül a kiállítási költséget nem kis mérték­ben szaporítja még a törlesztési hányad is, mi a vállalat terjedésével mindinkább ke­­vésbbé lesz érezhető, miután a költség több felé fog oszlani. De még a kész csövek fu­varozása is tekintetbe veendő, mi néhol a költségeket holdankint 2 és több forinttal is növeli. Ezentúl e kiadás szintén felényire szálland, mihelyt a nagyobb cső­készletből annak idején, nevezetesen télen lehet majd a kitűzött helyre hordani. Bestwinben a csővek hasonlókép az us­tróni hámorban belga minta után készített géppel gyártattak, még pedig a csővezési Az anyag­ költségekből esett egy folyó ölre: Lipován 3,45 kr. Bestwinen 4,63 „ Dankoviczon 4,26 „ Dziadovsznán 4,21 „ Karnovon 5,81 „ Brzeszcen 4,28 „ Ki 1* 94

Next