Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-02-23 / 8. szám
Alagcsövezési költségek, a) M u n ka. A táblás kimutatás szerint az egyezés (Accord) útján végzett munkák költsége folyó élenkint volt : Gyűjtő-csöveknél. — Szivó-csöveknél’ Lipován 5 kr. 4 kr. Bestwinen 3 „ 3 ,, Dankoviczon napszámban Dziadoviznán „ Karnovon 31/4—4 kr. 3‘/4 — 4 kr. Brzeszcen 5 ,4 „ A Lipován folyó élenkint fizetett 5 és 4 pkrnyi ár eleinte a beszwini uradalomban is zsinór mértékül állíttatott fel,a mennyiben t. i.fel lehetett tenni,hogy itt a földnek kevésbbé kötött minősége,s nem olly keves állapotja,mint a lipovai határban,a munkabér mérséklését folyó élenkint W/i—3 krra megengedi, s azon reményben voltak, hogy a munkások, ha az alagcsövezési eszközökkel való helyes bánást megtanulták, s maguknak meggyőződést szereztek az iránt, hogy még kisebb munkabér mellett is kétszerte annyit kereshetnek, mint közönséges napszámmal, majd hajlandók lesznek később kedvezőbb egyességre lépni. Azonban ez nem történt, sőt inkább a legnagyobb fáradságba került a munkásokat csak a megkezdett munkák bevégzéséig is megtartani. Átalában a bestwini uradalomban a múlt év folytán, a munkás kezeknek különben is érezhető hiánya mellett némelly rendkívüli vállalat megkezdése nagy akadályul volt, igy a többi közt a cs.k szab. Ferdinandészaki vaspálya tovább épitése Oderbergtől Oswieczim felé, melly az uradalmat csaknem két mértföldre átmetszi. Dankoviczon munkásokat accordba kapni nem lehetett, mert a vidéken találtató sok mocsár és tó miatt hozzászokván igen széles árkokat ásni, semmikép sem tudott fejekbe menni, hogy miként lehessen 4 lábnyi mélységre csak 12 hüvelyk széles csatornákat csinálni, amint t. i. nem csak a belga minták szerint készített alagcsövezési eszközök szerkezete igényli, hanem a mindkét részreli haszon is a gyorsabb munkavégzés tekintetéből kívánatossá teszi. A napszám az ottani vidéken a munkáskéz szűke miatt nagyon drága, azonfölül a földben találtató gyökerek, a több napig tartott esős idő, továbbá a munkások rendetlen megjelenése — több helyen az árkok beomlását okozák. Ennélfogva sokkal több napszám ment fel, mint különben szakadatlan munka mellett kellett volna. Dzsadoviznán a munka szintén napszámban teljesíttetett; a vasút itt szorosan az alagcsővezett föld mellett megyen el, a fent említett baj ennélfogva itt is előfordult. Minthogy Karnoron és Brzeszcen nagy üggyel-bajjal csak 6 embert lehetett rábeszélni, hogy a csővezési munkát kísértsék meg, ide embereket Lipováról kellett szerezni, mi természetesen többe került, mint az ottani föld minőségéhez képest egyelőre felvétetett, noha mégsem annyiba, mint ha napszámra dolgoztattak volna. Kannovon mindjárt az első próba után sikerült az idegen munkásokat mérsékeltebb munkabérre venni. Ezen már begyakorlott alapcsövező munkások alkalmazásának egyszersmind az a haszna is volt, hogy a helybeliek tanultak tőlük, s most már reményleni lehet, miszerint később a csővezési munkákra az emberek itt is hajlandóbbak lesznek. A milly bajos volt a bestwini uradalomban az alagcsővezési munkálatok foganatosítása, épen olly örvendetes eredmény kíséré azokat Saybuschban. Itt nemcsak mindenkor elegendő számmal lehetett munkásokat kapni, hanem még valóságos versenygés is támadt, úgy, hogy a csövek készítését nem győzvén, az árokásást többször félbe kellett szakítani. E mellett a munka nemcsak gyorsan, hanem jól is, sőt ollykor mesterileg végeztetett, s a munkások közül többen a 4 láb mély, zsinóregyenességü, s alig 11 hav. széles árkokat egészen hibátlanul készíték el. A csövek berakását mindenütt suhanczok eszközlék napszámban, kézzel, mert a horgokkal való berakáshoz kellő ügyességgel még nem bírtak; az e részbeni költségek a suhanczok kisebb nagyobb ügyessége szerint változtak. Egészben véve a készpénzzel fizetett költségek folyó élenkint következőleg álliták ki magukat: Lipován 5,24 kr. Bestwinen 4 , Dankoviczon 5,26 ,, Dziadoviznán 6,31 „ Kaniovon 4,86 „ Brzeszcen 4,39 „ b) A ny a g: E különbség onnan származott, hogy Kaniovon a gyűjtőcsöveket a sok víz miatt kétszeresen és háromszorosan kellett rakni, tehát sokkal több költséggel. Észrevételek a csőgyártásról. A csővek két különböző helyen készíttetnek, t. i. a wieprzei téglaégetőház a saybuschi, a bestwini pedig ugyancsak a bestwini uradalomban látja el az ebbeli szükségletet. Az agyag a csövekhez mindkét helyen télen át ásatott ki, s kellő megülepedés után részint egy e végre felállított géppel, részint pedig közönséges módon gyúratott meg. Az agyag, mielőtt csövekké feldolgoztatnék, hogy a kövektől, gyökerektől stb. megtisztuljon, rostélyon préseltetik keresztül. Wieprzben a csővek eleinte egy Belgiumból hozott William-féle kettős sajtón gyártattak, de ezzel — miután egyik része agyagpréselésre használtatott — a csöveket kivánt számban előállítani nem győzték, s a mellett még 1854-ik évre is elegendő készletről kellvén gondoskodni : a múlt ősszel egy második gép is szereztetett, cső erősebb gyengébb karika •1 1000 „ 1000 „ melly — szerkezetére nézve az eredeti géptől alig különbözve — az ostróni főherczegi hámorból került ki. — Most már egy gépen szakadatlanul lehet csővet készíteni, a másikon pedig agyagot préselni. A csövek kiégetése egy — a múlt nyáron újból épített gömbölyű, két rekeszre osztott, s kürtővel ellátott kemenczében történik, melly a Kreuter Falagcsövezési munkájában ismertetett Parkes-féle kemenczétől csak annyiban különbözik, hogy 8 fűtőlyuka van. A kürtőben egy závar által égetés alatt a légvonatot szabályozni, s kiégés után a melegséget egészen el lehet zárni. A csővek alá és a fűtőlyukak berakására 4000 db faltégla kell; a kemenczébe 24.000 db cső fér be, s ennek kiégetésére 5 öl hasáb fa, s 6 öl zsindelyforgács elegendő. A csővek is accordban készíttetnek, még pedig a csővek készítése, kemenczébe rakása s kiszedése és égetéséért a téglamester kap összesen: 1000 db 2W' csőért 3 ftot. — kb. 1000 „ 1W' „ 2 „ 15 „ 1000 ,, karikáért 1 ,, — ,, E szerint a csövek kiállítási ára, beleszámítva az agyag szállítási költségét, az agyaggyúrás, valamint a kész csövek fuvarozására fordított kézi és igás napszámot, továbbá a tüziszert, s a tőpénz törlesztésére szánt összeget — következőleg állítja ki magát: 1000 db. 11 ft. 12 kr. 6 „ — „ 4 „ 48 „ 2 „ 48 „ Ezen — a fennebb érintett árok-ásási költségekhez képest — magas kiállítási árak onnan eredtek, hogy az agyagot mintegy 3/4 mértföldnyi távolságról kellett hordani; továbbá a cső-préselő gép javításai is tetemes költséget okoztak, s eleinte az agyag metsző, mind a mellett hogy sok igás erőt kivánt, igen keveset dolgozott, valamit tökéletesen helyre nem igazittatott; végre különösen Bestwinben a csöveknek téli időbeni készítése ’— mit azonban a csövezésnek kora tavasszali elkezdhetése végett 1853 ban elkerülni még nem lehetett — szintén növelte a költséget. — Aztán a kiégetés is, mi azelőtt közönséges téglakemenczében történt, több ízben rosszul ütött ki s a mellett hogy a törés mindannyiszor sokra ment, még a másodszori égetés is jóval több tüziszert emésztett fel. E baj most már egy különös eső-égető kemencze felállítása által szintén elmellőztetett. Végül a kiállítási költséget nem kis mértékben szaporítja még a törlesztési hányad is, mi a vállalat terjedésével mindinkább kevésbbé lesz érezhető, miután a költség több felé fog oszlani. De még a kész csövek fuvarozása is tekintetbe veendő, mi néhol a költségeket holdankint 2 és több forinttal is növeli. Ezentúl e kiadás szintén felényire szálland, mihelyt a nagyobb csőkészletből annak idején, nevezetesen télen lehet majd a kitűzött helyre hordani. Bestwinben a csővek hasonlókép az ustróni hámorban belga minta után készített géppel gyártattak, még pedig a csővezési Az anyag költségekből esett egy folyó ölre: Lipován 3,45 kr. Bestwinen 4,63 „ Dankoviczon 4,26 „ Dziadovsznán 4,21 „ Karnovon 5,81 „ Brzeszcen 4,28 „ Ki 1* 94