Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-01-03 / 1. szám

Pest, január 1-jén, 1856. „De mortuis nis nisi bene!’’ A tegnappal lemult évről ezért mi is csak azt akarjuk pi­­etással ezúttal megemlíteni , ami annak valóban javára szól; el­hallgatva mind­azt, mi végett reá, méltán lehetne egy kis neheztelésünk!­­ S mivelhogy a j­ö­v­ő a jelenből, a tény, a gondolatból, az eszméből fakad : legelől arról emlékezzünk meg, mi a lemúlt év­ből gazdaságunkra nézve, szellemi szerzemény gyanánt — mint­egy lépcsőül a további fejlődésre — felmutatható. És itt — habár közel álljunk is hozzá— legelől kell, hogy a „Mezei gazdaság könyvét” említsük meg. A „Mezei gaz­daság könyvét igen is , melly — amint látszik — a múlt évnek csakugyan egyik legérdekesb gyermeke marad. Érdeméről e könyvnek szólani, nem minket illet. Annál bátrabban nyilatkozhatunk azonban azon részvétről, mellyel e munka, a széles hazának minden részeiben fogadtatott. Magyar gazdasági könyv, hasonló szerencsében még nem ré­szesült soha , és ezen ezrekre menő részvét, a mi szemeinkben, egy igen sokat jelentő tény. Szellemi ébredésünk mellett bizonyít az olly fénynyel és olly gazdagon , hogy bizony vele sokkal nagyobb nemzetek is méltán megelégedhetnének. És ezen nagy részvét hazánkban fordult elő; hazánkban! hol néhány év előtt még — gazdasági könyvet — pár száz pél­dányban is alig lehetett a közönségbe vinni ! Hol feküdnék másutt ez örvendetes változásnak oka, mint azon körülményben , hogy gazdaközönségünk nagy része, az ok­szerű gazdálkodásnak gyakorlását, mai napon már e 1 u t­a sit­ii a 11 a n dolognak tekinti ! Ez ime a nagy nyeremény, a jelentékeny fölfedezés, mellyet tavai előtt még sem nem tudtunk, sem nem ismertünk, de tán el sem is hittünk volna ! — 1855-nek köszönhetjük , hogy ma már, szellemi érdekeltségünk és értékünkről, gazdasági tekintetben is jobb, igazabb fogalmunk van. Ugyanazon szellemi fölébredés, melly a „Mezei gazdaság könyvét olly fényesen fogadta, ment eb­be — mint halljuk — a szintén múlt évben keletkezett „Mezőgazdasági statistikának” is, mellyről ugyan nem tudjuk szám szerint a részvétet, de halljuk, hogy az is teljesen kielégítő. Mindezek természetesen azt mutatják, hogy gazdaközönsé­günk ébredez, és hogy azon része is, melly eddig az irodalom­ról mit sem akart tudni, gondolkozásmódjában hatalmasan átala­kulni megindult ! A pár év előtti múlthoz képest, kielégítő volt gazdáinknak részvéte a „Gazdasági Lapok” iránt is. Kezdettől fogva sza­porodott ezen lapok közönsége, nem ugyan ezrekben, de még­is annyira , hogy ezen gyarapodásból is, világosan értelmi ér­dekeltségünk terjedése érthető meg. Olly nagy országban , olly túlnyomólag mezőgazdasági országban, aminő hazánk, igaz, hogy egy gazdasági lapnak 1200 példánybani megjelenése még nem valami rendkívüli dolog. Ha azonban meggondoljuk, hogy ezen szám, a lapnak keletkezé­sekor alig állott valamivel az 55-töd résznél feljebb, úgy van a kimutatott gyarapodásban is, némi ok a kibékülésre. Hogy Amerikában p­l. a 25 milliónyi népesség mellett, vagy 30 gazdasági újság létezik, és hogy ezeknek egynémellyike 10— 15 ezer előfizetővel is bír , az persze hogy igen­is elüt a mi álla­potunktól, s a parallella ez oldalról , reánk nézve egyátalában nem hízelgő. Azonban ok és okozat közt szoros kapcsolat létezik, s az érintett tünemény Amerikában, csak azt mutatja, hogy az odavaló gazda a mienknél mennyivel számítóbb, gyakorlatiabb és szellemiebb. Nála a kiadás gazdasági lapokra s könyvekre, ép úgy az üzlethez tartozik, mint p. o. a költség : vetőmagra, gépre, tenyészállatra, trágyára; és ő bir annyi számítással, miszerint belássa és megértse , hogy egy jobb gyakorlat, egy életrevaló eszme, mellyel valamelly gazdasági lapból tanul, nemcsak a lap árát téríti meg, hanem hogy azt sokszor százszorosan és ezersze­­sen is visszafizetheti! A lapoknak ez oldalróli felfogása, nálunk mindeddig — fáj­dalom — nagyon is hi­ányzik, és mi jobbára a véleményben va­gyunk, mintha a gazdasági lapokat és könyveket is, csupa irodal­mi pártfogolás és hazafiaságból kellene járatnunk. Mennyire hi­bás és gyümölcstelen e nézet , azt az érintett részvét az óc­eá­­non túl, és a mienk itt, eléggé mutatják. Reményljük azonban, hogy idővel mi is majd jobb szárnitok leszünk. Vigasztaljuk magunkat ennek hitével, s óhajtjuk , hogy jönne el mielőbb azon idő, midőn lapunkat is minél keve­sebben hordatják hazafiaságból, s minél többen önzésből ! Nem csökkent a múlt évben azon lendület és bizodalom sem, melly hazánkban egy idő óta, a gazdasági gépek iránt, olly sokat ígérőleg támadott, sőt inkább még nagyobb belterjességgel tartotta fenn magát. És ha gépészeink, a derék Farkas és Vidács példájára nyilatkozóbbak volnának, úgy most számokban is kimutathatnék ezen gyarapodást. Úgy azonban amint vagyunk, csupán azt látjuk , hogy ez irányban az üzletek évről évre tágul­nak ; mi természetesen nem történhetnék, ha a keret nem lenne folytonos növekvésben. A gépeknek e terjedő igénybe vétele, gazdasági állapota­ink javulásának ismét egyik legbiztosabb mértéke, főleg ha hozzá gondoljuk, hogy nálunk a gazdának tőkére szert tenni miilyen nehéz, és ha hogy számba vesszük, hogy azt jobbára —­ hogy ne mondjuk egyedül — csupán takarékosság által gyűjtheti ma­gának. — Bortermelés­ünk fontos kérdése is, szép lendületet nyert a múlt évben. Ámbár a bor­csarnok mindeddig létre nem jött, a kivitel mégis, mind ár, mind kivitelre nézve tetemesen gyarapodott. A kereskedelem élénkülése mellett, mozognak és tesznek e téren egyesek és társulatok. Társulati törekvések : Szeg­­szárdon, Hegyalján; egyéni, különösen Havas József kir. taná­csos úré, ki bortermelésünk ügye körül márig annyi érdemmel Előfizethetni helyben a szerkesztő­­ségnél, sillés­ uton a m. gazd. egyesület köztel­kén, vagy Geibel Ármin könyvkereskedésében (Kristóf-tér) , vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál , a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél—két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egy­szeri beigtatása 3 pkr. PEST, 1856. Január 3., VIII—ik évi folyam első fele. TARTALOM: Pest, 1856. jan. 1. — Egy kis birtokos vallomásai. I. (K. B. M.) — Rézmivelés. I. (Verdy). — A marhavész ügyében (Mártonfy J.) — A jégverés ellen kölcsönösen biztositó magyar Egyesület. —• A hosszú foki vizszabályozó társulat. (Apafy.) — A juhok lépfenéjéröl. (P.) — Statistikai adatok: A mag­yar föld és termései. — KERTÉSZ­ET: A cs. k. m. óvári f. tanintézet kísérlet- s nö­vény kertjéből eladó magvak jegyzéke. — TARCZA : Kormányi intézkedések: Úrbéri törvényszékek. — Nyilatkozat. — Gazdasági új­donságok. —• Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések.

Next