Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1856-02-14 / 7. szám

Értesítettük közönségünket , hogy HORN­Y MIHÁLY, hazai gazdáink egyik legjelesbike, folyó hó 5-kén jobb életre költözött ! E ritka, e páratlan férfiúnak halála, átalakulásban le­vő mezei gazdaságunkra nézve, egy igen súlyos, egy igen érzékeny csapás. Olly csapás, olly veszteség, mint midőn a győzelem­re vezetett seregnek, ünnepelt és szerencsés vezére, a csaták kiküzdése alatt dől ki a küzdők, a győzők sorából. Igen ! HORHY MIHÁLY megdicsőült barátunk, a gyakorlat terén azon férfiú volt, ki mezei gazdaságunkat, erős és szerencsés kezekkel vezérelte azon reformokon keresztül, mellyeket az idő , a kor szelleme szab elénk, s mellyeken okvetlenül át kell mennünk, ha diszleni aka­runk, s ha gazdasági termelésünket — hogy ugy mondjuk — európai l­á­g­r­a kívánjuk állítani! Hogy mit tett a dicsőült, a hazai gazdasági ügy előbb­re viteléért? megmondják a fehérmegyei gazdák, kik kö­zelről ismerék őt, kiknek közepette élt és hatott, s a kik az ő áttörésein bizalommal indultak utána; megmondja Csil­lagmajor— a rendezett gazdaságnak e méltó csillaga — hol a boldogult életének javát, az okszerű gazdálkodás megtestesítésében töltötte; megmondja szép szerecseni birtoka, melly hasznos fáradozásainak gyümölcseiből kelet­kezett; megmondják ama számos angol gazdasági gépek és eszközök beszerzői és utánkészittetői az összes hazában, kik mindannyian az ő sikeres és szerencsés eszközléseitől vevék a bátorságot, fellépni az uj, a szokatlan pályára!... s kik hogy követték , csak köszönetet és áldást szavaz­hatnak neki; megmondja végül a „Mezei gazdaság köny­vének első kötete, melly Sloritynak csillagmajori és jakabszállási s egyéb eszközléseit közelebbről s részle­tesebben ismerteti!.... Egy szóval : HORHY MIHÁLY azon jeles em­bereinknek vala egyike , kik a tudományt és gya­­ko­rl­a­tot kitűnő siker-és tapintattal egyesíteni, szö­­vetkeztetni tudták. És mivelhogy i­­l­y­e­k­n­e­k mindeddig — fájdalom — nem vagyunk bőségében, nagy azon veszteség, mellyet halála okoz i S a szomorú eseménynyel szemben, csak is egy vi­gasztalásunk marad , az­t i.­ hogy azon eszmék és elvek, mellyekért Horhy olly lelkesen és annyi sikerrel küz­dött : — hazánk számos gazdáinál, kiirthat­­lanul megfogamzottak már; vigasztal továbbá, hogy az elhunytnak hátra hagyott jeles fia és reményteljes unokája, a boldogult közhasznú eszközléseit, az Ő értel­me­ és szellemében, — bőven és méltón hozzája — folytat­ni fogják ! ... Áldás hamvaira ! ! ! ------------------­ Az álló vizekről. Az okszerű gazdászatnak az Alföldön, egyik — nagy figyel­met érdemlő — ellensége, az állóvizek. E vizek, vagy olly földön gyűlnek össze, mellynek alrétege a hó- és esővizet át nem bocsátja, vagy pedig ahol a földnek, a folyók felé kellő lejtőssége nincs,s a hó- és esővíz a magasabb he­lyekről az alantabb fekvőkre lefoly. Ezen helyeken, mellyek sokszor igen terjedelmesek, miután tú­i azok, vízzel elégségesen saturáltattak, szoktak elterülni a vi­dék egészségi állapotának is nem csekély veszélyeztetésével azon tespedező viztükrök, mellyeket rendesen csak a tavaszi napoknak melege szokott elpárologtatni. Hogy az illy vízállásos helyeket szántani nem lehet, az igen természetes. Legelők­ és réteknek használtatnak tehát. Ha azon­ban a víz sokáig áll rajtuk , a legelőt is csak későn használ­hatni, rendesen kevés sikerrel, sőt a birkára nézve mindig káros következésekkel. De miután a vizek el is gőzölögtek, a legelőket csak rövid ideig lehet használni , mert a földnek alrétege, ter­mészeténél fogva kevés nedvességet tartván meg magában, a nö­vények, a füvek, a száraz és forró nyári napokban, teljesen kiég­nek. — 7 f ,,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat/’ Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél, üllői­ uton a m. gazd. egyesület köztel­kén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér) ; vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál, a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél—két iv. Előfizetési dij : egész évre 10. fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. - 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egy­szeri beigtatása 3 pkr. s' ' :** ; ■! r ' ■•! ;:i .v PEST. 1856. Február 14. VIII—ik évi folyam első fele. TARTALOM : Horhy Mihály. — Az álló vizekről. (Bp.) — Termelési kísérletek némelly portugali kukoriczafajokkal a vacsi pusztán, Pest­­megyében. (Innfeld F.) — A cséplőgépek hasznossága ügyében. (Heckler A.) — Értesítés a mustmérleg ügyében. (A. L.) — Nehány szó a Holcus sorghum-czirokról. (Simon V.) — Az akáczfa-ültetésnek hasznos módja (Zlinszky I.) — A tehenek elvetéléséről — KERTÉ­SZET: A dohány levelek kezeléséről átalában. Folyt. (Dr Entz.) — TARCZA : Kormányi intézkedések. — Egyesületi működések. — Gazdasági újdonságok. — Gazdasági és kereskedelmi tudósitások. — Tudomásul az illetőknek. — Hirdetések.

Next