Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1857-03-26 / 13. szám

166 11 Felül a gép belső mechanismusában, alól úgy van előtüntetve, amint tengelyen és két kereken elszállításra készen áll. Lényeges sajátsága e szerkezetnek az, hogy a vertvasrudakból álló dob és a megfelelő öblözet (concave, breasting), mely szinte fűrészes élű vasrudakból van összerakva, concentrikailag mozognak egymás ellenébe, oly módon, hogy egy — a fennebbi ábrán nem látható — fogantyúnak erre vagy arra fordításával az öblözet tetszés szerint közelebb vagy távolabb vitethetik a dobhoz. Ezzel igazíttatik a gép működése, az első esetben apró és finom, a másodikban öregebb magvú termények kicsépléséhez, miknek minden nemét, a lóher- és repczétől, árpán, zabon, rozson, búzán végig a bab- vagy borsóig, ez egyenlő tökélylyel dolgozza ki. Különben egész mechanismusa olyan egyszerű,részei olyan ügyesen vannak combinálva,hogy akármely munkás — ha egyszer megmutattatott neki — nemcsak hogy a munkánál könynyen elbánik vele , hanem történhető fennakadás esetére, a hibát — kevés idővesztéssel — maga is helyre hozhatja. Az öblözet vasrúdjai például, ha valamelyik közülök dolog közben meghajolna, könynyen kivehetők, kiegyenesíthetők , és azonnal vissza is helyezhetők; a fogas kerekek egy mintára lévén öntve, törés esetében a tartalékban tartandó példányokkal azonnal felválthatók stb. Az, hogy ezen cséplőműszerek, különösen kivitelre egészen vasból készülnek (a 4 lóra valóknak kivételével, melyek súlya ezen módon felette neveltetnék), különben is szilárd alkotásuknak még nagyobb tartósságot kölcsönöz. — Átlagos végző erejét egy, 2 lóra számított ilyenféle műnek, a „Gazdasági Lapok“ múlt évi 33-dik számában így adtam volt, a készítők adatai nyomán . Középszerű termésű búzát csépel naponkint » „ ig . árpát « „ , zabot ,. „ De ugyanazon helyen egy példát is idéztem arra, hogy ügyes és betanult kezek e gépecskével jóval nagyobb végzeményt is képesek kiteremteni; mihez, hogy hosszas ne legyek, csak egy adatot akarok még ezúttal toldani, s ezt a kegyes olvasó, ha Barrett, Exall és Andrewes legújabb catalogját leírja, annak 19-dik lapján egy levélben megtalálja, melyben egy bizonyos John Miller, East Yaldhamból, Kent megyéből, azt állítja , hogy ő egy 2 lóerejű Barrett-féle cséplő és hajtóművel, de felváltva három lovat használva benne, 45 quarter, azaz mintegy 200 pos, mérő búzát vezetett ki egy nap alatt. Ennyi függ ugyanazon egy eszköznél attól, hogy milyen a gabona, melyet vele felmunkálunk, és attól, hogy mi módon fogjuk meg a munka végét, nevezetesen, mi módon alkalmazzuk az erőt? — Utóbbi tekintetben nem lesz talán felesleges föleleveníteni, tavaly az idézett helyen tett azon észrevételt, miszerint a Barrettféle és minden más 2 lóerejű cséplőgépeknél a hathatóság és biztosság működésükben emeltetni fog, ha azok 2 nagy ló helyett, 3 kisebb által hajtatnak. A Barrett-féle hajtóműnek ehhez alkalmaztatása, valamint az is, ha valaki az igát lovak helyett ökrökhöz kívánná illesztetni, kevéssel növeli a költséget. E hajtószerkezetről egyébiránt, nem szükség,hogy e helyen többet szóljak , miután annak soliditása, biztossága és rendkívül kevés erővel járása eléggé ismeretes. A Royal Agric. Society, a két utolsó alkalommal, melylyel lóerőre való cséplőgépek számára dijt tűzött, Gloucesterben t. i. — 1853-ban, és Lincolnban 1854ben, első ízben Ransomes és S imsnek , másodikban Hornsby és fiának, mind a kétszer egy 4 lóerejű cséplőgépért adta az első jutalmat: Barrett, Exall és Andrewes hasonló művét magas ajánlással (high commendation) említvén. Az ítélet mind a két ízben a hathatósággal, azaz: a munkavégzés mennyiségének túlnyomóságával van motiválva, mely Hornsby gépénél nevezetesen egy harmaddal nagyobbnak mutatkozott versenytársaiénál, de a végzett munka minőségére nézve Barrett műveinek elsősége, benne világosan el van ismerve. A Jury, kísérleteinél természetesen csak abból szél, amit maga előtt lát, de a gyakorlati gazda előtt még mindig kérdés marad : váljon azon néhány száz kéve kivezetésével a próbatéren mutatkozott nagyobb munkavégzemény, aztán a majorudvarban is naphosszat és nap-nap után, megállja-e majd úgy a maga mértékét, amint Barrett gépecskéjéről tudjuk, hogy meg szokta a magáét állani, lóváltás nélkül.'' Mert hiszen lovat váltva láttunk fenn egy esetet, melyben Slarrett cséplője is háromszorta többet végzett az átlagos mennyiségnél. De talán felesleges is e kérdésbe mélyebben beleereszkedni, ha megmondom,milyen drága az a kissé nagyobb hathatóság, melylyel Hornsby és Ransomes gépei,a Barrettéi felett birnak. — Egy 4 lóerejű cséplőgép, hajtóművel és tartalék részekkel, de szalmarázó nélkül (mely külön 12—14 font sterlingbe kerül), begöngyölve Ransomes és Simsnél kerül 90 ft sterlingbe. Hornsby10—14 Quarter 1. 12-15 . 20-30 Barrett, Exall és Andrewes cséplőgépe. Ugyanaz tengelyen.