Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1857-05-28 / 22. szám

288 Miután pedig a bécsi kiállításon találtam fajokat, melyek Párisban képviselve nem voltak, ezeket röviden megismertetni s egyúttal az általam felállított csoportokhoz csatolni, leend most feladatom. E fajok név szerint : az algaui, az oldenburgi, az egeri, a rie­­sengebirgi, a graubündteni, a lavanth­ali, a puszterthali, a luczerni, a floriáni, a k­ürtenbergi, s az úgynevezett kirhlandi. Az odgaui faj, legjelesebb példányokban a csehországi lieb­­werdi gazdasági intézettől jött. E faj világosabb és sötétebb gesz­­tenyeszínű, szürkés , középen áll az mintegy a mürzth­ali és schmi­­zi fajok közt Igen sokat hasonlít a montafoni marhához Tirolból, melyet taval részletesen ismertettem. Némely daraboknál megvan a világos csík is a hason, éppen úgy, mint az igazi schwizi marhá­nál. E faj igen jeles tejelő, de testre nézve valamivel kisebb, mint akár a schwizi, akár a montafoni. E fajt tétovázás nélkül a 3-dik csoporthoz, vagyis, a világosabb vagy sötétebb gesztenyeszínű mar­hákhoz sorozom. Az oldenburgi faj szintén Csehországból jött, és gróf Thun- Hohenstein tesseheni uradalma által volt kiállítva ; színre nézve tarka, és pedig fekete-fehérrel. A bika e fajban elég erős testal­katú, és sokat hasonlít a berni fekete-fehér fajhoz, csakhogy en­nél jóval alacsonyabb. Tehenei e fajnak már sokkal gyengébbek, és nagyon emlékeztetnek Dániának jüttlandi fajára. Az oldenbur­gi faj tejelő, s szerintem a 10-dik csoporthoz, vagyis a fekete-fe­­hér-tarka marhákhoz tartozik. Közepette áll ez mintegy a berni és jüttlandi fekete-fehér marháknak Az egeri fajnak Csehország a hazája, név szerint az Eger folyó vidéke. Tiszta, sötét-veres színű marha ez, hátra álló, rövid, pör­­ge szarvakkal. Termete elég erős, de inkább alacsony. Tejelés, húzás és húsra egyaránt alkalmatos. E faj határozottan az 5-dik csoporthoz tartozik. A szászországi voigtlandi marhával igen nagy a rokonsága. Attól csak nagyobb termete különbözteti meg. Cseh­ország e becses fajából — kellő választás és figyelemmel — nem volna nehéz, az angol devon-i marhához hasonló állatokat elő­állítani. A riesengebirgi faj szintén Csehország marhája. A hegyi táp­lálkozás szegénységének megfelelőleg, apró, picziny marhácska ez. A szín e fajnál tarka, és pedig sárgás veres-fehér. A fej pi­c­iny, a szarvak aprók, felállók, rendesen 6 — 8 hüvelyknyiek. A hát, has, fark és lábak fehér foltosak, az oldal sárga-veres. Az an­gol alderney s a franczia apró bretonnei marhához sokat hasonlíta­nak ezen állatok ; rendeltetésük szerint pedig, azokkal teljesen egyeznek Ezen fajt én ennélfogva a 8-dik csoportba, vagyis az angol-alderney fajtához kapcsolom. A nagy homogeneitás, mely e fajok közt létezik, a köztük történendő keresztezéstől, csak össz­­hangzatos eredményt engedne reményleni. A graubündteni faj Horváthországból küldetett, gr. Bombel-­­ es által Opokáról. Tarka, erős marhák , fekete-fehér színe­zettel, s egészben véve a berni­nek csaknem szakasztott képmásai. Azonban a hátukon végig futó tubákszínű csík, világosan a schwi­­zi marhára is utal. Azt hiszem ennél fogva, hogy ezen állatok a schwizi és berni fajoknak keresztezéséből eredhettek. E hitben megerősített engemet azon körülmény, hogy a kiállított tehenek egyikénél, az érintett barna színű esik a háton, teljesen hiányzott. A testalkat ezen állatoknál igen szabályos, a szarvak rövi­dek, szóval az egész habitus jeles tejelésre mutat. Mindent össze­véve, e fajt nem kapcsolhatom máshová, mint a 10-dik csoport­hoz, oda t. i. a­hová a berni, freiburgi, hollandi, s a többi fekete­fehér festésű állatok tartoznak. A lawanthali faj Karinthiából, némi eltéréssel semmi más, mint a mariahofi faj.­ Világos, zsemleszínű állatok ezek, erős test és csinos termettel, s ítélve a kiállított darabokról, úgy látszik, hogy e faj húsra, tejre és munkára egyaránt alkalmatos. E faj szin­tén a 2-dik csoporthoz, vagyis a zsemleszínű marhákhoz tartozik. A puszterihali marha Karinthiából, a pintzgaui fajnak csak némi változata. Nem oly tiszta azonban , mert közte egé­szen veresek is találtatnak. Tejelő faj ez is. A 9-dik csoporthoz, vagyis a veres-fehér-tarka marhákhoz tartozik. A luczerni faj Krainból jött. Szinte nézve fekete fehér mar­ha ez, emlékeztet a berni fajra, csakhogy ennél jóval kisebb. Festésének felosztása olyan mint a pinezgauié, azzal a különbség­gel , hogy a­mi a pinezgauinál veres, ennél fekete; a fehér foltok ellenben a testnek csaknem teljesen ugyanazon részein találtat­nak, mint a pinczgauinál; olyan a testalkat is egészen. Nem szük­­­­ség hát mondanom , hogy ez is tejelő faj, és hogy szintén a 10-ik­­ csoporthoz, azaz a fekete-fehér-tarkákhoz való. A floriáni faj Felső- Austriából semmi más, mint a mariahofi, az tehát a 2-dik csoportbeli, vagyis a világos zsemleszínű marhá-­­ hoz tartozik. Mindaz, mit ezen csoportról átalában mondottam,­­ áll különösen a floriáni fajtáról is. A würtembergi fajt Sachsen Koburg-Gotha Auguszt herczeg,­­ dürnkruti, alsó-austriai uradalma állította ki. Világos zsemleszí­­­­nű marha ez is, csakhogy rajta alig látható fehéres foltok is van­nak. Bátran a 2-dik csoportbeli marhákhoz sorolható. A kuhlandi faj végül, mely Sternberg Lipót gróf morva­­sléziai, pohorzelitzi és mallenovitzi jószágairól került, kevés kü­lönbséggel szintén a pinezgaui fajjal azonos: csak a hátnak kelle­ne fehérnek lenni, hogy a pinczgauival tökéletesen egynek tartas­­­­sék. E faj egész habitusa szerint a 9-dik csoporthoz, vagyis a ve­­res-fehér-tarka marhákhoz való. Ezek voltak ime összesen a bécsi kiállításon általam észre­­vett új fajok. A többi mind képviselve volt tavai Párisban is, s én úgy hiszem, hogy sikerült róluk olvasóimnak, múlt évi közlé­seimben annyi jellemzést nyújtanom, hogy ezúttal az egyes fajok tulajdonságainak további részletes leírásába ereszkednem szük­ségtelen. Hogy a közel fél ezerre ment marhák közt Bécsben, minden országból igen sok szép és jeles darabok voltak, azt úgy hiszem, az olvasónak említenem se kell; csak az kár, hogy a sok faj nem csoportok, hanem országok szerint lévén rendezve , ezáltal az át­tekintés, az összehasonlítás, nagyon megnehezíttetett. Igen ava­tott szem kellett hozzá, hogy az ember az elszórt sok jeles állat­ból, a legjavát magának kipuhatolja. A hazánkból küldött marhák közt­­ cs. k. Fensége Albrecht főherczeg, berni és schwizi, m. b. Sina Simon, hollandi, és h. Eszterházy Pál magyar fajú állatai tűntek ki különösen. Szépek voltak többi marháink is, de név szerint a hizlalt ökrök Brauntól Pozsonyból, s a két báró Sinától Ercsi és Sz.­Miklósról világosan mutatták, hogy a magyar fajú marhának mily nagy a hizlalási ér­téke. Ezen ökrök valóságos óriás állatok voltak. Báró Sina Simon és K. Riese-Stallburg urak, a birodalmi gazdaközönség részére mindenesetre meleg köszönetet érdemelnek, hogy a tavali párisi kiállításon vásárolt számos jeles külföldi marháik felállítása által, ezen fajoknak fölismerésére alkalmat szolgáltattak. De ré­szünkről a hazafias b. Sina ez évben is köszönetet érdemelt ki az­által, hogy a bécsi kiállításon még,Pest mellett fekvő sz.-mihályi te­henészete számára,a jeles schwizi fajból vett egy, hat darabból álló jeles törzsöket. A bika és egy tehén e törzsökhöz, O cs. k. Fen­sége Albrecht főherczeg magyar-óvári küldeményéből vásárolta­tott. Reményljük, hogy közelgő pesti kiállításunkon e törzsekkel is találkozhatunk. S ezek után bevégzem futólagosan irt tudósításomat, azon óhajtás- és kérelemmel , hogy tenyésztőink ezentúl a fajok tiszta­ságát tartsák mindenekfölött szem előtt, s iparkodjanak különö­sen az angol tenyésztők példájára, a különféle czél és rendelte­tések szerint, speciális irányú állatokat termelni! Kellő értelem­ és kitartással — egy magyar Backevel és Culleynek — a magyar tiszta fajból, várakozást felülmúló dolgokat lehetne elővarázsolni! Korizmics. Londoni közlemények. Gőzerőmüvek, cséplőgépek, és nehány szó a pesti kiállítás alkalmára. London, 1857. május 21. Váljon czélszerűbb- e cséplőgépet elszállítható vagy hely­hez kötött gőzerő­művel hajtatni? erre nézve az angol gazdakö­zönség véleménye még eddig meg van oszolva. Csak imént is ér­dekes vitára adott alkalmat ezen kérdés a londoni középponti farmer­clubnak ápril 6-án tartott havi ülésében. Számos nyilat-

Next