Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1858-01-14 / 2. szám
19 télén lehetett, de a külön fajták mindig külön szüreteltetek. A birtokon számos faültetvény is van, és ültetésről lévén éppen szó, folytatólag szóljunk: 1) a gyümölcsfák, és 2) az erdei fák ültetéséről. 1) Gyümölcsös Teert: „Meg fogjátok ismerni a fát gyümölcséről“ ily értelmiség gyümölcsére találunk a néhai „Magyar Gazda“ 1843. évi 74- dik számában ezen czim alatt : „Járulék a magyar pomonához“. E czikkre van szerencsém visszautalni az érdekelt olvasót, mert hosszas lenne elsorolni mindazon nemes gyümölcsfajokat, melyeket a nevezett czikk megemlít, s melyek a szóban levő birtokon elültettek, s most már a legjobb és legszebb termő fákká váltak. Hozattak ezen csemeték 1830-ban Vasmegyéből Wölfl József kőszegi kertjéből, összesen 22 körte s 30 almafaj; továbbá a Nassau herczegségi b. t. t. Dieler kezéből is 26 nemes fajta alma és körte került. Csupán azt vagyok bátor megjegyezni, hogy van a kertben egy almafa, melynek Reinette gyümölcse egy fajhoz sem soroltathatván : azt tengeliczi Reinettenek nevezték; finom téli asztali gyümölcs. A gyümölcsös fentartására, nagyobbitására, sőt nemes fajta csemeték eladására is az alsó-tengeliczi pusztán figyelemre méltó gyümölcsfaiskola is létezik; parasztból lett kertész működik itt sikeresen, s méltán szeretik az ily kertészt nemcsak itt, hanem — mint tapasztaltam — sok más helyen is, mert a fák magva elvetését, a csemeték szétültetését, nemesítését maga végzi. Már a vetésnél is azzal a praxisssal élnek, hogy e czélra őszszel kerítenek vad alma- és körtéket, ezeket kisajtolván bornak, eczetnek, törkölyét, melyben a mag van, őszszel elvetik, tetejére jó porhanyó, ha lehet erdei földet hintvén, kivált akkor, ha a mag vetése nehezebb minőségű földbe történt. Első évi mivelése szorgalmas öntözés- és gyomlálásból áll. Második évben kora tavaszszal a csemeték földszint elvágatnak, minek következtében ez évben sokkal nagyobb hajtást nevelnek. Harmadik évben a vad csemetéket nemesitő iskolába ültetik, hol szemzés, párosítás, sipolás és oltás által az év különböző részeihez, a gyümölcs minőségéhez, s a csemete erősségéhez képest nemesitgetik; ahonnan aztán, ha szükséges, télen vagy tavaszszal rendesen földestül állandó helyeikre átültetik. 2) Az erdei fák ültetéséről és hasznáról. Földünk legnagyobb díszruhába van öltöztetve, midőn hatalmas fákkal kérkedhetik. Kevély a föld az indiai m a m m u th-f e ny ü re, mely mint mondják négy ezer ölfaértéket képvisel; kevély a föld nyúlánk czedrusára, melynek teteje a felhőkkel társalog; kevély a föld az ő 800 éves tölgyében, melynek dereka ölnyi vastagságra növekedvén, ha e ruhája elkopott, félreveti s egyéb lakóinak használatut engedi által; de földünk nincs mindenhol ily hatalmas diszruhában, hiszen csak „potentes agunt potenter.“ A szegény gyermek örül, ha új gatyát szabnak neki; sok szép menyecskének vörös csizmája már diszöltözetéhez tartozik: hasonlókép örül hazánk szegény futó homokja, ha jegenye-dugványokkal és ákácz-csemetékkel tisztelik meg; a vizenyős helyek fűzfa-dugványokkal, eperfa-csemetékkel szeretnek kevélykedni, s átalában földünk, nagyobb ápolás mellett, a magához kevésbé illő növényeket is befogadja. Ily értelemben és természetes renddel plántáltatnak a szóban lévő pusztákon a fák, minden darab földnek magához illő fát adván. Hogy valamint sok helyen, úgy itt is először a lak mellett angol kertet alakítottak ; első ötletre contrastnak is látszik, oly helyen t.i. ahol alig van nyoma a magas culturának, angol kertet alakítani! de egészen renden van ez, s oly forma hatást gyakorolt, és gyakorol jelenleg is az a faültetés megkedveltetésére, a velebánás módjára stb. mint például az esztergomi, fóti templomok, s más jeles épületek szolgálnak egyéb művészetek megkedveltetésére, kimivelésére. Az angol kert körül foglalkozott kertészek a birtokos úr kívánságához képest vetettek ákácz-, eper- és gyümölcsfamagvakat, továbbá a tűlevelű fák különféle magvait, s 1830-ban télen és tavaszszal a már említett több mint 10.000 darab fenyőfát földestül együtt roppant fáradsággal kiültették, s mindekkoráig oly gondosan ápolták, hogy alig maradt ki 3°/«, most is mintegy 10,000 szép nyúlánk fenyő tiszteleg az erdőben. Hogy egyébiránt kevesebb gonddal és költséggel is lehet homokba fenyvest teremteni, azt bizonyítják nevezetesen gr. Teleki Domokos és Tihanyi Ferencz örngyk ócsai birtokukon létező, és csupán a futó homokba elvetett magról kelt, és tilalom alá vett sok holdra menő téren gyönyörű ifjú és öregebb fenyveseik. Az angolkertben a 31 éves canadai és fekete nyárfák már 12 öl magasságot, és derékban 20 ujjnyi vastagságot értek el. Itt feltűnt nekem a szép növésnek indult Juniperus virginiana is, mely Mitterpacher szerint „Cedrimagnitudinem attingit.“ Felső-Tengeliczen most is léteznek, és folytonos ápolásban részesülnek az ákácz- és eperfa-iskolák. Az ákácziskola hasonlít a regebeli Phönix madárhoz, mely megöregedvén, mikor ég felé szállni már nem tud , meggyújtja fészkét és önmagát, hogy hamvából másnap megifjodva jöhessen elő, és ifjú erővel szállhasson felfelé; úgy az ákácziskolának is legalább relativ örök élete van; az ákácz-iskolából t. i. kiszedik tavaszszal a csemetéket mind, ezeket illető helyeikre elültetvén : az iskolát megszántják, megboronálják; midőn aztán kender sűrűséggel jönnek elő az uj hajtások, melyek ismét ültetésre szolgálnak stb. Több gondot igényel az eperfa-iskola. Magját mindig egyenesen Olaszhonból hozatja birtokosul; 24 órai beáztatás után elvetik, és folytonosan öntözik, mig a csemeték 2' magasságra nem nőnek; azután nem öntözik, de kikeléstől fogva a gaztól mindig tisztán, és kapálás által a földjét porhanyóan tartják. Van kicsiben magról kelt keleti boglár (platanus orientális) és vad gesztenye is, de csak a felső és alsó tengericzi két rendbeli szép és terjedelmes angol kertek hiányai pótlására. A faiskolákról szólván, szükséges, hogy az ezekből kiszedett csemeték, és egyéb dugványok elültetése módját is megemlítsem. Az ültetési czélok különbféleségéhez képest, az ültetési mód is különféle. Lehet pedig a czél :3*