Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1858-02-25 / 8. szám

Megjelenik hetenkint egyszer, minden csütörtökön, másfél—két év, a mellékleteken kivül. Előfizetési díj: Egész évre 10 ft — kr. Fél évre 5 „ — ,, Évnegyedre 2 „ 30 ,,GAZDASÁGI LAPOK „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.** Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél, üllői­ uton a m. gazd. egyesület köztel­kén, vagy a könyv­­kereskedésekben ; vidéken , minden cs. kir. posta­hivatalnál, a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1858. Február 25. 8­0-dik évi folyam első fele. TARTALOM . Jegyzőkönyve a magyar Gazd. Egyesület igazg. választmányi ülésének. (Folyt, és vége.) — Korizmics László úrhoz ! III. — A földmivelés jelen állása, és a termelést segítő eszközök s gépek jelentősége. III. — Válaszul a somogyi reflexiókra. — Magyaróvári le­velek.­­ — A magyar tíszellenes épitésmód életbeléptetése iránt.­­— M­vszaki tudósítások. X. — KEfIl­ESZET : Egy szabadelvű pomo­­log elmefuttatásai. V. — Tapasztalataim a gyü­mölcstenyésztés körében. III. — TARICZA : Irodalom. — Újdonságok. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Melléklet. Jegyzőkönyve a Magyar Gazdasági Egyesület 1858. február 8- és 9-kén tartott igazgató-választmányi ülésének. (Folytatása és vége.) Másnap, febr. 9-kén folytathatván az ülés, a szakosz­tályok kiegészítése s az ülés alatt bejelentett tagok névsorá­nak felolvasása után, a napi tanácskozást Korizmics László alelnök úr azon indítványnyal nyit­ meg , hogy az Egyesü­letnek jövő munkálkodását illetőleg czélszerű lenne a teendőkre nézve bizonyos programmal formulázva elvileg megállapítani, s azt az alapszabályok 16. §. a)­­) c) pontjai értelmében a legközelebb tartandó közgyűlésnek bemutatni. Mely indítvány a választmány által elfogadtatván, teen­dőket a jövőre a következő dolgok jelöltettek ki, u. m.: 1) A M. G. Egyesület pénzügyi rendezése és tisztába hozatala. E végre az egyesületi tagoknál 5%-­os kama­tozás mellett kívül levő alapítványi tőkék, az ezek után járó kamat-, s a rendes tagoknál kötelezett éveikről hát­ralékban maradt évdijtartozások megrostálása, a be nem hajtható követelések kitörlése, a folyó kamatok s évdijak­ontos behajtása, s az 1858-dik évre szóló budget meg­alapítása, továbbá az Egyesületen fekvő terhek törlesztése végett javaslatot adni: a számadás-vizsgáló bizottmány uta­­síttatott. 2) Minden egyes hivatalnok számára az alapszabályok értelmében hivatalos utasítást dolgozni: alelnök úr kéretett fel néhány választmányi taggal. 3) Az egyesületi számvezetés módját meghatározni : a számvezetési szakosztályra bízatott. 4) Az egyesületi tagok lehető szaporítása. Ez érdemben az Egyesületnek tevékenysége s közhasznú munkássága leg­nagyobb ingerrel bírhat ugyan, de czélszerűnek vélte a vá­lasztmány először is : a szakosztályi tagok hazafias közbejá­rását igénybe venni; továbbá némi anyagi előnyökkel, t. i. olcsóbb szölővessző és facsemeték, s ingyen évkönyv kiszol­gáltatása által is a csatlakozásra buzdítani. E czélból a szö­lővessző és facsemeték árjegyzéke az illető szakosztályok ál­tal átnézendő. 5) Kiállítások organizálása, s ezáltal a gazdasági ja­vítások terjesztése : olyformán, hogy átalános kiállítások a központban időnkint a körülmények szerint, közbeesőleg pedig évenkint részletes kiállítások tartassanak; úgyszin­tén az országnak azon vidékein, hol a vidéki egyesületi élet már fölébredett. E pontnál egyszersmind több oldal­ról nyilatkozott óhajtás szerint, határozatba ment , hogy ezidén az Egyesület legalább is juh- és sertéski­állítást tartson , mire nézve az illető szakosztályok véleményadásra kérettek fel. t1) Gondoskodni arról, hogy az Egyesületnek átalá­nos kiállítások számára alkalmatos helyisége legyen . Hein­rich N. János úr kéretett fel a szükséges puhatolásokat megtenni. 7) Rendezettebb jószágok ismertetése. A jószágrendezési szakosztály bízatott meg tervet adni, s évről évre kijelölni a leírandó jószágokat. 8) Jelesebb parasztgazdaságok ismertetése és kitüntetése iránt: a földmivelési szakosztály adjon javaslatot. 9) Magyarország gazdasági leírásának eszközlése végett, az ismeretterjesztő és jószágrendezési osztályok tervet dol­gozzanak ki, hogy annak alapján, a hazában szerte lakó je­lesebb gazdasági egyéniségek hozzájárulása által idővel az ország egységes és egyöntetű leírását nyerhessük meg, fel­­kéretvén e czélból a többi szakosztályok is adatok szolgálta­tására. 10) Az országból az évenkénti termésekről tudomást sze­rezni : a földmivelési szakosztály bízatott meg javaslat ké­szítésére. 11) Termelési adatok gyűjtését eszközölni: a gazdasági statistikai osztály által készítendő javaslat szerint. 12) Gazdasági próbák és összehasonlító kísérletek tétele. E végre az Egyesületnek budai telkét idő folytán tágas­­bítani lenne kívánatos; továbbá munkálni azon, hogy hasonló próbákat s kísérleteket egyes buzgóbb gazdáink is tegyenek, s a nyert eredményekről tapasztalásaikat az Egyesülettel közöljék. E kísérletekkel összefüggőig kívá­natosnak jelentetett ki, fő figyelmet a gazdasági vetőmag­vak termelésére, beszerzésére s terjesztésére fordítani. Kü­lönben a földmivelési szakosztály ez érdemben véleményt adni utasittatott. 13) Példánygazdaságok keletkezésére hatni. Ez oldalról az Egyesület kellő pénzerővel nem rendelkezhetvén, kívánt sikerre legkönnyebben úgy lehetne jutni , ha rendezettebb birtokosaink közül többen saját birtokaik egy részén példány -­gazdaságokat állítanának, melyek aztán nemcsak ifjainknak 15

Next