Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1860-02-23 / 8. szám
114 külön vonat iránt a vasút igazgatóságnál az egyesületi elnökség fog gondoskodni. 2) Tótmegyeren mint háziúr, nm. gr. Károlyi Lajos excellentiája fogadja a gazdaközönséget, hol az ő szivességéből egyszersmind az eke- és szántásversenyhez szükséges helyiségekről is gondoskodva leend. 3) Az eke- és szántásversenyben mindenki részt vehet. A jutalmak az ekékre arany-, ezüst- és bronzérmekből, a versenyszántásra ezüst- és bronzéremből és pénzből fognak állani és ugyan : egy díj : nagy ezüst-érem és 25 ft húszasokban; két díj: kis ezüst-érem és 15 ft húszasokban; három díj: bronz-érem és 10 ft húszasokban; öt díj: bronz-érem és 5 ft húszasokban. 4) A bíráló bizottmány az eke- és szántásversenyhez, a földmivelési és gépészeti szakosztályoknak a helyszínén jelen leendő tagjaiból fog megalapíttatni. Különben a bírálati eljárás, valamint az eke- és szántásversenyt illető szabályok iránt a márciusi választmányi ülésre javaslatot adni : gróf Szapáry Gyula elnöklete alatt, Benkő Dániel, Egressy Sámuel, Kenessy Kálmán, Szendrey Ignácz, Galgóczi Károly, Kovács László és gróf Zichy Edmund szakosztályi tagok kérettek föl. 5) Hogy pedig az eke- és szántásverseny a kirándulásra kitűzött napon a rendezés által ne hátráltassák, s a közönség megérkezésével azonnal munkához lehessen fogni, az igazgó választmány egyrészről figyelmeztetni kívánja a gépészeket, hogy versenyre bocsátandó ekéiket az összeigazításra szükséges idő megnyerése végett, legalább egy nappal előbb szállíttassák Tótmegyerre; másrészről a javaslatkészítő bizottmányt utasítja, hogy a verseny napját megelőző napon (június 1-én) Tótmegyerre ránduljon ki, s az eke- és szántásversenyhez szükséges előkészületeket tegye meg, hogy ugyanazon nap mind a munkát, mind a bírálatot be lehessen végezni. Ezek folytán az igazg. választmány meleg köszönettel fogadta gróf Károlyi Lajos excellentiája azon hazafias ajánlatát, miszerint a versenyszántásra pénzben kitűzött jutalomdijakat fedezhesse, s az Egyesület csak ezüst és bronz érmeket adjon. c) A juhkiállitás a Köztelken junius 3-án déli 12 órakor fog megnyittatni s tart junius 4. és 5-én, naponkint reggeli 9 órától esti 6 óráig, s junius 6-án délig, midőn a kiállítás bezáratván, a juhok még aznap délután visszaadatnak. A kiállítandó juhok beszállítására nézve határidőül május 31. június 1 és 2-ik napja tűzetik ki, s június 3-án már legfeljebb kora reggeli órákban fogadtathatnak el. Egyébiránt arról, hogy a kiállítandó juhok a vámvonalakon akadálytalanul bejöhessenek, s hogy a vasútról alkalmas ketreczekben szállíttassanak a közterekre , az egyesületi elnökség a szükséges lépésekről gondoskodni fog. A jubbkzáló bizottmány a kiállítás alatt a juhászati szakosztály jelen leendő, de a kiállításban nem érdeklett tagjaiból fog alakulni. Különben a kiállítási feltételek s a bírálat alapjául szolgálandó elvek meghatározása iránt részletes javaslatot adni, a juhászati szakosztály bizatott meg. III. A közgyűlés napjául június 6-ra tűzetett ki, a gyűlés délelőtti 10 órakor fog megnyittatni a köztelken. IV. Örömmel vette az igazg. választmány gróf Károlyi György ő maga azon jelentését, hogy az egyesület által megindított magyar földbirtoki hitelintézet ügye már annyira megérett, miszerint a program- és ügykezelési szabályok elkészülvén, az intézet életbeléptetésére szükséges engedély megnyerése végett a folyamodás legfelsőbb helyen benyujtatott, s a terv szerint megkívánt biztosítási alaptőkének is egy harmadrésze már alá van írva. V. Az Egyesület a múlt évben a m. ministerium megbízásából az iránt hivatván fel, hogy a jó igavonó fajbeli tenyészkanczák nevelése érdekében, a schwaben-neuburgi lótenyésztő társulat által követett eljárásról véleményt adna, válaszában kiemelte, miszerint azon tényezők közt, melyek lótenyésztésünk sorsát jobbra fordítani hivatják, előkelő helyen áll mindenesetre a m. kormánynak abbeli intézkedése, melynél fogva újabb időben hazánkban is folyvást több és több helyen aerarialis mének állíttatnak a lótenyésztő közönség használatára; tekintve azonban az ország nagyságát, s az abban találtató lovak számát, úgy hiszi az egyesület, hogy sok idő kellhet ahhoz, míg érintett irányban s az ország szükségével arányban, minden vidék aerariális méneket nyerhet, ez okból igen kívánatosnak tartaná az egyesület, hogy az újabb időben a m. kormány által kétségkívül a legjobb szándékkal, de idő előtt megszüntetett tézségi mének tarthatása ismét megengedtetnék, mi által, kellő ellenőrködés mellett, rövid időn s a status költségeinek tetemes kímélésével oda lehetne hozni ismét a dolgot, hogy hazánkban alig fordulna elő falu, ha nem is a legjelesebb, de mindenesetre használható mének nélkül. Az Egyesületnek ezen felterjesztésére vonatkozólag érkezett helytartósági leiratból örömmel vette tudomásul az igazg. választmány, hogy miután a cs. k. hadi főkormányzóság előterjesztése szerint, a Magyarországban felállítandó aerarialis hágó mének száma csak 1863-ik évben ütheti meg teljesen a kitűzött 970 darabot, mely szám azonban az országban találtató kanczák fedezésére korántsem elegendő; a m. belügyi ministerium sajnálattal értesült, hogy a magán és községi csődörök alkalmazására nézve, az 1855-ben kiadott rendelet hibás értelmezése által, a megyei hatóságok részéről túl szigorú korlátozások történtek, minek következtében a tenyésztésre igen sok jó és használható csődör elveszett , a lótenyésztés érdekében ennélfogva a magán és községi csődörök tarthatását és alkalmazását illetőleg újabb s czélszerűbb intézkedések fognak életbe léptettetni. VI. Rosconi Miklós javaslata az eperfa- és selyemtenyésztés emelése érdekében, a Főkormányzóságtól véleményadás végett az Egyesülethez küldetvén le , érdemleges tárgyalásra a selyemtenyésztési szakosztályhoz tétetett át. VII. A krakói gazdasági egyesület f. é. febr. 27., 28. és 29-ik napjain tartandó közgyűlésére a Magyar Gazdasági Egyesületet is meghívta, miután azonban az idő rövidsége nem engedi, hogy egyesületi tag neveztethessék oda képviselőül , az igazgó választmány csak levél útján határozta az Egyesület részvétét kifejezendőnek, azzal viszonozván az ügyrokon társulat barátságát, hogy Egyesületünk nevében az elnökség a júniusi közgyűlésre és kiállításra a krakói gazdasági egyesületet meghívja. Vili. Miután a jó minőségű selyembogártojás Horvátországban is hiányzik, a zágrábi gazdasági egyesület az ingyen kiosztás végett Albrecht cs. kir. Fensége által megajánlott tojásmennyiségből néhány fontot kér: a testvér egye-