Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1860-11-08 / 45. szám

712 VI. Alelnök úr előterjesztéséből nagy érdekkel értesült az ülés arról, hogy Hoolbrenk Dániel úr, az Egyesület saját küldöttsége által már bővebben ismertetett szőlőmivelési módját f. é. oct. 27-én a budai szőlőiskolában számos ügy- barát jelenlétében gyakorlatilag bemutatni, s rendszerének elméletéről a köztelken ugyanaznap szóbeli előadást is tartani szíveskedett. E módon a szőlőiskolában, s a kísérleti szőlőben (a Gellérthegyen) már most több fajnál megkezdettek a mivelési kisérletek, s hasonlót tenni a megyei egyesületek és rokontársulatok is még a mult sept. 29-kén tartott igazg. választmányi ülés határozatánál fogva felkéretnek. VII. Jagocsi Péterffy József ur a végett keresvén meg az Egyesületet, hogy — miután ő Hoolbrenk Dániel úrral szövetkezve, ennek szőlőmivelési módját Magyarországban a vállalkozni kész szőlőmivelőknél gyakorlati útmutatás által terjeszteni szándékozik —özét az Egyesület a m. helytartó-ságnak az országos pénztárból kieszközlendő kamatnélküli kölcsön nyerhetésére oly értelemben ajánlani sziveskednék, miszerint ezen utazási vállalkozása a hazai szőlőmivelésre jótékony befolyással lehet: az igazg. választmány az ügy érde-kében a kért szószólást az elnökség által kiadatni elrendelte, s VIII. Szurmák Rezső úr áthatva a selyemtenyész-tésnek hazánk anyagi jólétére mindinkább növekedő fontosságától elhatározta magát ez iparág tüzetes tanulmá- nyozására, s ebbeli czéljának minél sikeresebb elérhe- tése végett külföldre szándékozván utazni , felkéri az Egyesületet , hogy ötét e szándékában ajánló levéllel, s a magas kormánytól a magyarországi selyemtenyésztés előmozdítására kiosztatni rendelt összegből némi segélyezéssel támogatni kegyeskednék: az igazgató választmánya mily örömmel kész a folyamodó szándékát a kért ajánló levél kiadása által gyámolítani, éppen úgy sajnálja, hogy kérésének másik részét, mint az Egyesület körén kivül esőt, nem teljesítheti. IX. Köszönettel fogadtatott a ráczkevei cs. kir. családi uradalom igazgatóságának azon határozata, miszerint a köztelek építéséhez még 1847-ben a nevezett uradalomtól kapott tégla árában fenmaradt 2000 pítnyi követelés kiegyenlitése akként intéztetett el, hogy az uradalom részéről a budai faiskola segélyezésére megajánlott 400 pft. leszámításával a többi 1600 pft. 5 részletben, és ugyan 1861. October végével kezdve 1865. October végéig fizettessék ki. X. A f. é. September havi kimutatás szerint, e hónap alatt az Egyesület pénztára az augustus haváról átesett 21 ft 24 kr készpénz maradékkal 11,743 ft 41 kr bevételre (közte a kiállítási telekre tett 10,000 ft kölcsön s 220 ft 50 kr befizetett alapítv. tőke), és 11,377 ft lxh kr kiadásra mutatott (közte a kiállítási telek ára : 10,000 ft), sigy October hóra átment készpénzben 366 ft 332 kr o. é. — Befizetett e hónapban: 1) Alapítványi 5% kamatokban. reuner Ágoston gróf 1000 pft. után 1859/ev évre . 52 ft 50 kr. Orócz István 200 pft. u. 1860. évre ..... 10 ,, 50 ,Nagy Károly (szokolyi) 200 pft. u. 1860. évre . . 10 ,, 50 ,,zilárdfy Jakab 200 pft. u. 1860. évre .... 10 „ 50 „ eleky Sándor gróf, mint Teleky József gróf örököse, 200 pft. u. 1848/66 évekre....................... 128 ,, 90 „ eleky Gyula gróf, mint Teleky Sámuel gróf örököse 300 pft. u, 18”/60 évekre......................126 „ — ,, B M S T T N 2) Évdijakban 10 pttjával. a) 1858-#Ac évre. Dessewffy Kálmán gróf, Finkmann Justus, Dessewffy Kálmán gróf, Friedrich Antal, Ferenczy Sándor Finkmann Justus, Jeszenszky Ferencz, Kovács László (visontai), Szilvássy György, Szőke Márton, Tóth János, Várady István. c) 1860 ik évre : Dessewffy Kálmán gróf, Friedrich Antal, Ferenczy Sándor, Finkmann Justus, Jeszenszky Ferencz, Kovács László (visontai), Lengyeltóti gazd. ifjúság, Perlaky József, Schwarz Gyula, Szőke Márton, Szilvássy György, Térey Ignácz, Tóth János, Várady István, Varró János. d ) 1861—1863 évekre : Tóth János. XI. Korizmics László alelnök úr a mezei gazdaság óhajtott előhaladása érdekében három tényezőre kívánta az Egyesület figyelmét és közreműködését felhívni, u. m. a gazdasági szakértelmiség gerjesztése végett kellő számú és szervezetű gazdasági intézetek állítására, az okszerű gazdálkodáshoz mélhatlanul szükséges tagosítás ügyére, és a jószágrendezések keresztülvitelét feltételező földhitelintézet sorsára. Ezen indítványok értelmében az igazg. választmány" • a) Amily el nem halaszthatónak tartja a gazdasági intézetek égető szükségének kielégítését, éppen oly erősen van meggyőződve a felől, hogy ily intézeteket, az ország és nemzet igényeinek számra és szervezetre nézve megfelelőleg, nem egyesek, nem is egyesületek tehetségével lehet, hanem országos erővel és hozzájárulással kell életbe léptetni. Azért is felkérte alelnök urat: szíveskednék ez érdemben indítványát részletezve már a legközelebbi közgyűlésekbe terjeszteni, hogy az Egyesület annak idején és a körülmények szerint újból szavát emelhesse a gazdasági intézetek ügye mellett, most talán több sikerrel, mint 1844-ben és 1848- ban, mert azóta méginkább megérlelhették a viszonyok ama hitet, miszerint a földmivelés felvirágzásával a polgárisodás minden egyéb jótéteményei a legszorosb kapcsolatban vannak, s hogy valamely ország gazdasági virágzása annak jólétét és boldogságát legbizonyosabban tanúsítja mindenkor. b) A tagosításra nézve kötelességének ismeri az igazg. választmány az Egyesület részéről kezet fogva a megyei egyesületekkel: adatokat gyűjteni a már végrehajtott tagosításokról , a keresztülvitel módjairól, s a helyenkint felmerült akadályokról, hogy a jövő törvényhozás minél czélszerűbben eszközöltethesse a tagosztályi perek gyors lefolyását, s a tagosításoknak országszerte életbeléptetését. Végül c) A hitelintézet égető kérdésének megoldását, az igazg. választmány a magyar királyi Helytartótanácsnál az Egyesület nevében, ismét és ismét szorgalmazni fogja. XII. A legközelebb nov. 12-kén tartandó közgyűlés programmjául a következő pontok jegyeztettek elő: a) Elnöki jelentés az Egyesület évi működéséről (1859. nov. óta); b) uj tagok felvétele; c) indítvány gazdasági intézetek állítása ügyében; d) az 1861. évi országos kiállítás idejének meghatározása, a kiállítási sorsok kiosztása, az állandó kiállítási helyiség ügye; e) Kováts Gyula ur előadása Fehérmegye geológiai leírásáról. b) 1860 ik évre.