Gazdasági Lapok, 1861 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1861-06-30 / 26. szám

Pest, 1861. június 30. Kill. évi idl­yám első fele. I . GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Wr^jelmik­k e lapok minden vasárnap két töm­ött i\­m. LIeürHesi «Iij : <?eésx évre 10 ft, félévre 5 ft, negyed évre 2 ft 50 kr útpénzben. Hirdetési­­tij kétszer hasábozott sorért 10 ujkr. ^ jE!Silk®íési Égf©iimüMtf©iíéi a „Gazdasági Lapok“ 180­­-ik évi julim-deczemberi folyamára,. Lapjaink feladata a mezei gazdaság fontos ügyének, minden irányban h­iven szolgálni,­­ se program­nja marad ugyan a jobbnak ígérkező jövőben is, különös figyelemmel leszünk azonban a törvényhozás és egyesületi működés terén felmerülő gazdasági érdekek képviseltetésére, más részről pe­dig azon oknál fogva, hogy a nagy jelentőségű hazai szőlő­­mivelés és borászat eddigi önálló közlönye, az. Gyürky An­tal úr által utóbbi években oly ügyesen szerkesztett Borá­szati lap" megszűnt, addig legalább, míg e nevezetes gazdasági iparág ismét önálló orgánumot nyerhet. Gyürky Antal úr rendes és folytonos közremunkálása mellett lap­jaink a szólam­űvelést és borászatot külön állandó rovatban fogják tárgyalni. Az előfizetési díj a július-dec­emberi félévre 5 írt, fer­tály évre 2 frt 50 kr. uj pénzben. Az előfizetési pénzeket bérmentve kérjük küldetni a „Gazdasági Lapok szerkesz­tőségéhez Pesten. A gyűjtők 10 példány után a szokásos egy példánynyal rendelkezhetnek. Az idei folyamból, az első számon kezdve, teljes pél­dányokkal még szolgálhatunk. Pesten, 1861. junius 22. ,4 szem­, oszt­őség. Néhány szó a magyar éjszaki vaspálya, s a magyar borászat érdekében. Folyó hó 9-én a nemzeti Muzeum egyik termében tar­tatott egy értekezlet, melynek eredménye, átalános érde­kességénél fogva most má­r mindenki előtt ismeretes ugyan, melynek egyik lényeges pontjára azonban a hazai borászo­kat különösen figyelmeztetni ezennel bátorkodom. Előre bocsátom azon alázatos kérést, hogy azon kitűnő hazafiak,­­a­kik ezen vasút kiállítására összeállottak, néze­teim nyilvános előadását ne megtámadásképen méltóztas­­sanak tekinteni, hanem úgy, hogy meg nem egyezvén azok a terv­készítésre kiküldött bizottmány nézeteivel, köteles­ségemnek tartom azokat átalánosabb megvitatás végett köz­tudomásra hozni. A magyar északi vaspálya újabb terve, mely Hollán Ernő ur­elmesen vezetett tolla alól került ki, igen alaposan fejti meg azt, hogy az északi iparos, s a déli termesztő vidé­kek összekapcsolása a legnagyobb anyagi és szellemi ha­szonnal öntendi el hazánkat az által, hogy egyrészt a ter­mények könnyített cseréje által virágzásba hozandja az északi megyék iparát, a déli megyék mezei gazdászatát, más részről pedig a főváros szellemi vívmányait könnyebben engedi az északi vidékeket lakó testvéreinkkel megis­mertetni. Megvallom, annyira meg vagyok ezen előnyökről győ­­­­ződve, hogy nem kétlem, mikép ezek elérésére a lehető leg­nagyobb áldozatokat hozni e szeretett haza minden egyes polgára legszentebb kötelességének tartom; de nem szabad ezért oly áldozatot hozni, mely más részről a legsúlyosabb ve­szélyü­­el fenyegeti az egész hazát, ha nem gondoskodunk arról is, hogyan lehessen a támadható kárt ellensúlyozni. így például igen szépnek tartanám azt, ha minden­­ egyes honpolgár annyira megszorítaná mindennapi kiadá­­­­sait, hogy azáltal körülményeihez képest ki 5, ki 10 vagy­­ 100 és több forintot meggazdálkodván, ezen összegeket, ha nagyobbak, egyenként, ha kisebbek, akkor többen együtt fordítanák a kitűzött terv elősegítésére, mire nézve az egyes plébános urak, gazdasági s más tisztviselő urak legtöbbet tehetnének Ezen indítvány azonban emberi gyarlóságunknál, csa­ládi s egyéb viszonyainknál fogva nem igen számolhat ered­ményre, pedig hogy más módon lehessen hazánkban a szük­séges tőkét kikeritni, az annyira nem valószínű, hogy maga a társulat elnöke, méltóságos gróf Zichy Ferencz ő excel­­lentiája, kinek vezérségére az ügyet minden tekintetben csakugyan a legtökéletesebb megnyugvással bízhatja és bízza is a haza, ezen vállalat pénzbeli elősegítésének tekin­tetében majdnem kizárólag a külföldre számít, jól tudván, hogy szegény hazánk valósággal szegény, nem erőben, lel­kesedésben és nyers­anyagban ugyan, de vállalkozási s ke­reskedelmi szellemben, s azért pénzben. A fennérintett fenyegető veszély tehát abban áll, hogy ezen nagy tőkének kamatja, mely 10 százalékot is tehet (s 26 ezer kés­üléses : a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői út, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. , Hontunk mezei gazdaságunkba mielőbb id­yts arányokat.“ Men­tetk­etni Pesten , a szerkesztőségnél, a könyvkereskedésekben. Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál szerkesztőséghez utasitandó bérmentett levelekben.

Next