Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1862-02-23 / 8. szám
11- hez, és az erdei gazdaságnak a mezei gazdasággal mindinkább szükségeit összeköttetéséhez képest több, és pedig gazdasági intézetekkel összekapcsolt erdészeti iskolák állíttassanak. Az erdőmivelés hazánkban, mely különösen az alföldre nézve sajátságos természetű, okszerűbb irányt, elöhaladást, és a mi fő dolog — megkedveltetést a magán birtokosoknál és népnél, csak itthon nevelt erdőszék által kaphat; más után reményleni e részben lényeges javulást, nem egyéb kettős csalódással ; mert — miként a nm. m. kir. Helytartó Tanács is igen bölcsen megjegyezni méltóztatik: idegen, s a hazai nyelvet, szokásokat, gazdászati és erdészeti viszonyokat nem ismerő, az itteni néppel való bánásmódban járatlan erdőszak, a legjobb akarat s különben talán alapos képzettség mellett sem birnak feladatuknak úgy megfelelni, amint az, az országos fontosságú ügy érdekében kívánatos volna. Sajnos, hogy ily gyökeres intézkedés csak egy boldogabb jövőben reménylhető, s addig az úgynevezett ,,álladalmi erdészeti vizsgálatok“ megtartását , habár gyarló, de mégis némi kisegítő mód gyanánt, Egyesületünk is kívánatosnak látja a következő tekintetek és feltételek figyelembe vétele mellett: 1) Az erdészeti közvizsgálatok csak az álladalmi szolgálatra, s nem egyszersmind a magán erdőbirtokosoknál alkalmaztatni vágyó erdőszekre legyenek kötelezők. 2) Hazánk nyelvviszonyainál fogva a jelentkezők a vizsgálatoknál szabad tetszések szerint használhassák azon nyelvet, amelyen felelni óhajtanak. 3) A vizsgálatok legczélirányosabban tartathatnának Budán, az ország központján, hova a bejuthatás a jelentkezők részéről minden oldalról jutányosan és gyorsan történhetik, s hol a vizsgáló bizottmány alakítása, a vizsgálandók jelentkezése, s a vizsgálati eljárás iránti intézkedések is a legrendesebben és legkevesebb költséggel eszközölhetők. 4. A vizsgáló bizottmány négy tagból állhatna, kiket a nm. m. kir. Helytartó Tanács nevezne ki, a M. Gazdasági Egyesület és Erdészegylet által e végre felterjesztendő három — három szakképzett egyén közül. Elnököt a bizottmány számára a m. kir. Helytartó Tanács jelölne ki. Az elnököt legczélszerűbb lenne a m.kir. Helytartó Tanács kebeléből kinevezni, mégpedig állandóan, hogy legyen egy bizonyos hely, hova a vizsgálatokra vonatkozó minden tárgyalások (bejelentések, véleményezések stb.) összefolyhassanak. Egyébiránt a bizottmányi tagok útiköltségének és napi díjának méltányos megtérítése magától értetik. 5. Vizsgálatokat talán felesleges lenne minden évben tartani. Erre azonban legjobb utasítást fog adni a tapasztalás. 6) A vizsgálatoknak szükségkép két fokozat szerint kell történni, amint t. i. a jelentkezők mint intéző és kezelő erdészök (fő és alerdőmesterek) vagy mint vadászok akarják magukat alkalmaztatni. Ami továbbá a vizsgálandók irányában és a vizsgálatok alatti eljárásnál kívánatos feltételeket illeti, ezekre nézve Egyesületünk figyelembe véve az erdészeti vizsgálatokra nézve régebben kibocsátott miniszeriális szabályokat, és a magyar Erdészegyletnek a m. kir. Helytartótanács m. évi dec. 6-án 69,293. sz. a. kelt leirata mellett velünk közlött véleményét, a szükséges módosításokkal a következő javaslatot terjeszti elő. Nevezetesen: a) Erdészeti vizsgálatra senki se bocsáttassék 24 éves korának betöltése előtt, egyaránt állván e föltétel mind az intéző és kezelő erdészekre, mind a vadászokra. b) Erkölcsi magaviseletét kivétel nélkül mindegyik jelentkező törvényes bizonyítványnyal köteles kimutatni. c) Az intéző és kezelő erdésztiszti szolgálatra jelentkezőnek, ha valamely nyilvános erdésztanodában mint rendes tanuló a tanfolyamot jó sikerrel végezte, legalább 3 évi erdészgyakorlatot; ha pedig a megkívántató erdésztudományi ismereteket magán után szerezte, iskolai képzettségének bizonyítására a főreáltanoda vagy főgymnasium jó sikerrel történt végzését s legalább 6 évi erdészgyakorlatot kell kimutatnia. d) A vadászszolgálati vizsgálatra bocsáttatni kívánó köteles legalább az alsó reáltanoda vagy alsógymnasium jól végzéséről, továbbá arról is hiteles bizonyítványt előmutatni, hogy egy évet valamely mérnökségnél töltött, s egy jó nevű erdésznél az erdészetben 2 évig mint gyakornok, s e gyakorlat után még legalább 3 évig erdészszolgálatban, habár mint erdészlegény is, alkalmaztatott legyen. e) Mindenki köteles személyének ugyanazonságát a vizsgáló bizottmány előtt igazolni. 1) Az erdészeti vizsgálat: A) az intéző és rendező erdőszékre nézve háromszoros, B) a vadászokra nézve pedig kétszeres lenne Az A) alatti vizsgálatoknál mindegyik jelentkező tartoznék : 1) a vizsgálat előtt 6 héttel a bizottmány elnökéhez valamely erdészeti értekezést benyújtani, p. o. az erdészetbe vágó valami technikai kérdésről, új találmányról, vagy erdőrendezésről, jövedelem kiszámításról, fajzási és egyéb erdei haszonvételekről, előbecslésről stb. S hogy a bizottmány meggyőződést szerezhessen magának aziránt, hogy a benyújtott értekezés a jelentkezőnek csakugyan saját dolgozata, az e végre netán szükséges felvilágosításokat a vizsgálat befejeztével a jelentkező köteles megadni. 2) A vizsgálat alatt közvetlenül írásbeli feladvány megoldására is köteleztetnék. Ezen írásbeli vizsgálatot valamennyi jelentkező egy időben két bizottmányi tag szigorú felügyelete alatt végezné, anélkül, hogy a vizsgálati helyiséget elhagyni vagy bármely tudományos segédeszközt használni szabad lenne. A feladvány megoldására 12 órai időköz engedtetnék. Különben az írásbeli vizsgálat valamennyi jelentkezőre nézve egyenlő kérdésekből állana, s a kérdéseket akár a selymeczi bányászacadémia erdészeti tanárai, akár a nm. m. kir. Helytartó Tanács által e végre a M. Gazd. Egyesület és Erdészegylet kebeléből különösen megbízott szakférfiak tűzhetnék ki, de mindenesetre szoros titoktartás mellett, s aztán a nm. m. kir. Helytartó Tanácstól pecsét alatt a vizsgáló bizottmány elnökének kézbesittet-