Gazdasági Lapok, 1864 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-13 / 2. szám

18 évi üzleti jelentése, minden várakozáson felül kielé­gítő volt. Szintén a múlt évben kezdték meg a Saar csatorná­zását, hogy azt hajózhatóvá tegyék, s az ottani kőszén-te­lepeket, a franczia maja-rajnai csatornával összekap­csolják.­­ A holsteini csatornát a Warden és Taschen tavakon át pedig egy amerikai részvénytársaság vette munkába, mit a dán kormány politikai tekintetből so­káig ellenzett, de közhasznosságánál fogva végre mégis életbe léptetni sikerült. Csatornázási szempontból egyátalán, az éjszaki Né­metországon fejlődött vállalkozási szellem érdemel ez időszerint legtöbb figyelmet, hol a fokoztatott kőszén-­­ ipar oly túltermelésre vezetett, miszerint ennek számára az északi tenger kikötőiben s keleti Németországon voltak kénytelenek újabb piaczokat nyitni.­­ Egy terjedt csatornázási vállalat, melynél fogva a Slujna- Weser és Elbe folyamok, valamint a keleti porosz csatornák egy rendszerré összefoglaltatnának, h­a felérintett szükség­nek köszöni keletkezését. Megjegyzendő, hogy ezen nagyszerű tervezetnek megállapításában, egyéb fontos közgazdasági tényezők is befolytak, így pl. számba vet­ték, hogy az északi Münster tartomány, daczára sűrű né­pességének, miszerint egy □ mfdre 3270 lakos esik, semmi fölösleget nem termel. A köznép indolenciáján kívül e sajnos tünemény különösen abból magyarázható, hogy több mifldnyi területeken a stagnáló vizek a földek hasznos művelését akadályozzák, a közlekedési eszközök hiánya pedig, sem a termesztmények kivitelét, sem a márgának, (mi az ottani földek javítására megkívántat­­nék) olcsó bevitelét nem engedik. Mind­ezen hiányokat a fennebb érintett nagyszerű csatornázási tervnek létesíté­sével reményük pótolni. A kiállítási költségek fedezésére nézve, ezen terve­zetnél azon szempontból indultak ki, hogy annak létesí­tése főfontosságú nemzeti ügynek tekintendő, mi az illető államkormányoknak kiváló pártfogására méltó, kiknek ennél fogva érdekükben áll, hogy a vállalat üdvös ered­ményeit, az üzérkedés koc­kajátékának föl ne áldozzák. A tervezett csatornázással, Poroszország, Hannovera és Braunschweig területei érintettek, a költségek viselésére a következő arány lett megállapítva — a csatornázás költségeinek egy­harmadát az állam vállalja magára, egy­harmadát a csatorna jótéteményeiben közvetlenül ré­szesülő községek viselik, az utolsó harmad részvények kibocsátása által fedeztetik. Szakadatlan munkásságot tapasztalunk ennélfogva a mivelt nemzetek gazdasági életében, hol az előrehala­dott kor követelményéhez képest, akként kezelik a tudo­mány és tapasztalás legújabb vívmányait, hogy nagyobb mérvben készülő vízműtani műveleteknél, minél több közgazdasági czélokat egybe lehessen foglalni. Bővebben kiterjeszkedtünk, bár csak felületesen érintett többféle példákra, melyek a jelenkor mivelődési állapotából, a vízszabályozásoknak rendkívüli fontossága mellett szólnak.­­ Egy futólagos történelmi visszapil­lantással még számtalan példákat idézhetnénk a legtávo­labb ókorból, melyek a csatornázás és földöntözés nagy­szerű eredményeit tüntetik föl, s azon kívül minden nem­zetek történetéből azt mutatják, hogy állandó mezőgazdasági felvirágzás megfelelő vízszabályozások nélkül soha nem is lé­tezhetett. Legfényesebb példát nyújt erre nézve a legidősb művelődési nemzet, a chinaiak, kiknek fáradhatlan szor­galmát, értelmiségét és életrevalóságát, mindig több el­ismerésre méltatják Európában. A franczia-angol katonai küldöttségnek, valamint a porosz kereskedelmi expeditiónak tudósításai szerint, mennyire ezen tág birodalomnak térségei eddig megpil­­lanthatók voltak, mindenfelé temérdek csatorna-erezetek lepik el a termékeny virányokat. — köztudomásra a me­zőgazdaság ott rendkívüli virágzásnak örvend, melynek tanulmányozására a franczia kormány egy külön küldött­séget indított útnak. A csatornázások jótéteményeit, nem csak a legkisebb gazdaságig legterjedtebb mértékben él­vezi az egész földmivelés,­­ de a vízi szállítás példátlan olcsóságánál fogva, s mivel a hajócskák mindenhova be­járhatnak, a belkereskedés is nagyszerű mérvekben fej­lődött. China ezen főfontosságú gazdasági tényezők ösz­­szehatásából,—milliónyi lakóival , mtaldkint—oly nagy népességet táplál, minőt csak hasonló műveltségi fokon álló más ország volna képes eltartani. Hogy állanak ezen példák ellenében saját hazánk gazdasági viszonyai? hol a nagy folyamok­ szegte gaz­dag síkságon, a szabálytalan folyók áradásai, vagy a szárazság káros következményei, egyaránt pusztítják a munka és szorgalom gyümölcseit. Bármi örvendetesek legyenek mezőgazdasági iparunk előmenetelei, földmivelésünk állapota ily körülmények közt mélyen aggasztó. A nagy ipar­i gazdasági kiállítások, meg­annyi ünnepélyes alkalmakat szolgáltatnak arra nézve, hogy haladásunk fényes eredményeit, a nagy világ előtt be­mutassuk. Mezei gazdaságunkban a tudomány újabb felfedezéseit alkalmaztuk, az elismert javításokat gya­korlatunkba befogadtuk. De mit használ mindez, ha s mi­dőn az egyetemes haladásnak vívmányait, a szeszélyes elemek csapásaitól megóvni nem bírjuk? Mily borzasztó pusztításokat okozott még csak néhány évekkel ezelőtt az árvíz épen azon területen, melyre a jelen bírálatunk tárgyát képezett szabályozási javaslat vonatkozik, míg ellenben egyik tekintélyünk, az alföldi éghajlati s mezei gazdasági viszonyainak ta­pasztalásából arra figyelmeztet bennünket, hogy e dús földön tűrhető termésekre legfeljebb minden második évben lehet számítani. Komoly megfontolásra szolgáltatnak anyagot ezen kérdések, melyek a magyar gazda közönséget mélyen­ foglalkoztatják. Egyaránt kiterjeszkednek azok vagyo­nunkra, közb­iztosságunkra, polgártársaink életére! Vagy ki az, ki hideg és közönyös maradhatna akkor, midőn az ínség ajtóinkon kopogtat, s a növényzet titkos beteges­kedése egy végzetes jövőnek előfutója gyanánt tűnik fel előttünk, mely romlásra s nyomorra vezet? Lételünk fő föltétele a munka. A föld megkivánja, hogy küzdve szerezzük meg magunknak a kincseket, melyeket mél­ében rejt, kedvezményeiben pedig csak azok irányában mutatkozik tösvénynek, kik nem érte­nek ahhoz, mint kelljen amazokat megszerezni vagy megőrizni.

Next