Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1865-09-27 / 39. szám

458 időtől fogva mostanig, szintén megfogyasztatott már mintegy 30 — 40 millió írttal! Tekintettel ezen tényekre és számokra, kérdezem, hogyan lehessen ez idő szerint teremteni pénzt nálunk nagyobbszerű tőkésítésekre, hogyan felszerelésére a gazdaságoknak, hogyan új gyárak felállíthatására; ho­gyan a kereskedelmi bel- és kül­forgalom élénkítésére ?.. Mindezek valóban, nem csak, hogy nem eszközölhe­­tők, hanem látjuk helyettük igen­is: pusztulni a föld­­birtokost ; a pusztuló földbirtokos után pusztulni az ipa­rost, mert hiszen ez, amannak jóllétével áll és gyarapszik arányban, s mindkettejük pusztulásával elvégre, a har­madik testvér, a valódi kereskedelmi munkálkodás is, mindinkább szűkebb terűi tevékenységre kénytelen szo­rítkozni. Anyagi bajaink, a szerint legalább, mint én nézem és látom a helyzetet, valóban a lehető legnagyobb mér­tékre fejlődtek már. Legfőbb ideje, hogy az államhatalom, mentő intézkedéseit, halasztás nélkül megtegye! Még inkább feltűnő lesz azonban a pénzszükség, mely különösen hazánkban tapasztalható, ha számba­­veszszük egyúttal, s bár csak hozzávetőleg is, azon szük­ségletet, mely a földbirtokosok régi terheinek törleszté­sére, a földbirtoknak kellő felszerelésére, s a rajta teendő hasznos javításokra igényeltetnék. Ezen összegekről némi fogalmat nyerünk, ha sze­münk elé vezetjük p. o. hogy a) a földbirtokosok régi terheinek lerovására kivántatnék legalább is 250 millió frt; b) a még hátralevő váltsági dolgokra, minek a szőlő­­dézsma, az irtványok s a maradvány földek tartozása sat. 50 millió frt; c) a gazdaságok felszerelésére épületekkel, iga és h­aszomnarhával s gazdasági eszközökkel 150 m. frt; d) gazdasági forgó tőkére, melynek hiánya miatt, a gazda folytonos veszteségeknek van kitéve, 100 m. frt; végre e) gazdasági javításokra, névszerint, nagyobbszerű lecsa­­polások és csatorna ásásokra, öntözés, és faültetésekre 50 millió frt.­­íme, nevezett irányokban a pénzkellék, csak ha­zánkban, és csak gazdasági életünk felemelésére hatszáz­millió írtban fejezi ki magát. Azt hiszem pedig, hogy az általam felhozott összegek, melyeket nem puszta gondo­­lomból­­ mentettem, a valóságnak inkább alatta mint fölötte állanak. És hazánk, mint túlnyomólag földmivelő ország, a létező pénzszükséget, annál súlyosabban érezi, mert gazdasági termelése, természeténél fogva, évenként csak egyszer fordíthatja meg értékeit, holott más orszá­gokban, hol az ipar és kereskedés fejlettebb, ezek által, ugyan­annyi időn át, az értékek összege s utánunk a pénz többszörösen megforgattatik. Ez okon is érezzük mi, az uralgó pénzszüséget, annyival súlyosabban. Hol vannak aztán még az ipar és kereskedelem, s a közlekedés követelményei? hol vannak azon összegek, melyeket a birodalomnak úgynevezett örökös tartomá­nyai igényelnének ? — Mikor fogná munkánk és termelésünk, valamely rendkívüli segély nélkül, mindezen értékeket kiteremt­hetni? s mennyi pangás és pusztulás fogna az alatt jobb sorsra hivatott földünkön dulakodni?! Úgy hiszem ezek után, hogy anyagi helyzetünknek, jobb karba való átvezetésére, fő-fő eszközül, forgalomban levő pénz­készletünknek tetemes megszaporítása mutat­kozik ez idő szerint; azt hiszem továbbá, hogy ezen meg­szaporítás, minden aggodalom nélkül, s roppant termé­kenyítésével a termelés és forgalomnak legalább is 3 — 400 millió frtig eszközöltethetnék. Hogy ezen összeg egyátalában nem lenne túlságos, amellett szól, a jelenleg forgalomban levő pénzösszegnek csekély volta; amellett szól, az ahhoz képesti aránytala­nul nagy összege az állam szükségleteinek; amellett szól végre, más országok példája, hol a forgalomban levő pénzmennyiség, a mienket hasonlíthatlanul túlhaladja. Francziaországban például, mely területe és népessé­gére nézve, nagyon közel áll az ausztriai birodalomhoz, a forgalomban levő érez készpénz, jóval meghaladja a 4000 millió frankot, a bankjegy forgalom pedig 1863-ban 796,307 000 frankra ment, a két összeg a szerint 5000 millió frankra,vagy­is 2000 millió forintra tehető. Esik következőleg Francziaországban, a forgalomban levő pénzből, minden egyes lakosra, mintegy 50, holott, az ausztriai birodalomban alig 10 forint! Francziaországban továbbá, az állam mindennemű bevételei évenként mint­egy 1. 388.758.210 frankra menvén, ennél, a forgalomban levő pénzmennyiség negyedfél szerte nagyobb, holott minálunk már csak az egyenes és közvetett adók egyedül — az egész, forgalomban levő pénzt ellensúlyozzák. Mutatja ez egybehasonlítás is, hogy pénzkészletünk véghetlenül csekély , s benne, minden gondolkozó a felho­zott tényeknek bizonyára csak megerősítését láthatja; de meggyőződhetik egyúttal, szemben a terjedő hanyatlás­sal, az ez irányú segélynek sürgősségéről is. Forgalmi eszközeinknek megszaporitása igen is fel­fogná emelni lesújtott anyagi helyzetünk egész összegét ; azon törekvés ellenben, mely eddig napi­renden volt, s mely a valutának parforce helyre állítása kedvéért, folyvást kevesltté azon csekély papír pénzt készletet is, mely ren­delkezésünkre állt,szerintem csak fokozhatja mindazon bajokat, melyekkel összes anyagi életünk, évek során át küzködik ! Mikép szaporíthatnánk meg forgalmi eszközeinket? arról ezúttal szólani nem czólom. Jelezni akartam csak a helyzetet. Romába több út vezet. Válaszszák meg az ille­tők a legjobbat. Hisz küszöbön van az országgyűlés, kü­szöbön van az új aera! Alkothat az sok jót! hogy azon­ban mind­az a­mit alkotni fog, maradandó is legyen, le kell egyúttal az anyagi helyzet javulására nézve is rak­ni az alapokat!.. Korizmics Mezőgazdaság és természettudomány. *) Két év előtt volt első ízben szerencsém a természet­vizsgálók gyülekezetében a mezőgazdaságnak a termé­szettudományokkal való viszonyai érdekében felszólalni. Valamint akkor, úgy most is mint gazda teszem azt, mint egyik napszámosa azon osztálynak, melynek hivatása e haza leglényegesb vagyonának, t. i. a földnek lehető ér­tékesítése. Ezen osztály az, melynek működési sikerétől függ ez ország egyéb foglalkozású és keresetű polgárai­nak is boldogulása. Mert a földmivelés kiválólag hazánk­ban, az államgazdaság minden egyéb foglalkozású és keresetű polgárainak is boldogulása. Mert a földmivelés *) A „P­o­l­i­t­i­k­a­i Hetilapok“ után. H­i­d­eg K­­é­t­h­y Antalnak, a magyar orvosok 63 természetvizsgálók aug. 28-ki­­körülésén Pozsonyban tartott értekezése.

Next