Gazdasági Lapok, 1869 (21. évfolyam, 16-52. szám)
1869-04-21 / 16. szám
183 1. A viszonyosság, abból áll, hogy az intézet sem ajándékot, sem alamizsnát nem ad, és viszont azon kölcsönöknek, melyekkel egyes tagjait felsegíti — pontos visszatérítését követeli kamatjaikkal együtt. 2. Az egyetemleges jótállási kötelezettség (Solidaritás.) — Miután ilyen kölcsön-egyesület nagyobb pénzintézetektől vagy magánosoktól kölcsönöket vesz fel, ezen hitel egyedül az egyesület minden egyes tagjainak jótállása mellett nyittatik. Ez ugyan egyelőre félelmesnek látszik, de megszűnik az aggodalom, ha tekintetbe vesszük, hogy a felvett kölcsönök szintén nem hevernek a pénztárban tétlenül, hanem szabályszerű jótállás mellett a tagoknak ismét kiadatnak és feltéve, hogy egyik vagy másik tétel behajtlanná válik,ami azonban nem valószínű, miután az ily személyes hitelre alapított kölcsön-egyesületek nagy területen úgysem működnek,tehát az ellenőrködés biztosan kezeltethetik, még akkor is a tartaléktőke, mely több év alatt tetemes összegre növekszik, teljes kárpótlást nyújt. 3. Saját tőkeképzés. A kölcsön-egyesületnek csak az lehet tagja, és a hitelt csak az élvezi, aki a meghatározott havonkénti 40 — 50 kv tagsági dijt az egylet pénztárába pontosan megfizeti, s nemcsak kölcsönt kap, hanem az tőkéje arányához képest osztalékban is részesül, — tehát a mint egy részről a takarékosságot előmozdítja, másrészt minden egyes tagot az egylet iránti érdekeltségbe belevonja. 4. Az egyéni szavatosság. A kölcsönöket, melyeket az egylet tagjainak ad, személyes hitelre nyitja ugyan, de legalább 2 ismert vagyoni állású egyén szavatossága mellett. Valamint a mezőgazdasági gyakorlatra, úgy az ily kölcsön-intézetek szervezésénél sem lehet minden vidék- és körülménynek egyaránt megfelelő szabályzatot alkotni; tagsági díjak, a kölcsön visszatérítésének idejére s egyéb határozatokra nézve a vidék és körülmények pontos számbavétele igényeltetik. A tanulmányozni óhajtóknak ajánljuk fentebb is idézett Erlenmayer Credit und Vorschussvereine (Wiesbaden 1863) és Csengery Antal „Népbankok“ cziműű érdekes röpiratait. Czipott József, holdra (a 1600 □ öl) esik végre 1 darab ló. Mily feles arányban látjuk képviselve a mént leginkább abból tűnik ki, hogy 10’3 teljesen kinőtt kanczára egy darab mén esik. Két ízben látogattuk meg hírneves tanárunkkal, dr. Rueff-fal, úgy a királyi, mint az országos méneseket, és ezen kirándulásokról akarok néhány sorral megemlékezni. Ami a királyi magánménest illeti, mint értesültem, a nemes formát a használhatóság rovására nagyon is túlbecsülte az alapító. Nagy áldozatokkal hozatott Syriából és Egyptom sivatagaiból drága méneket, ritkábban terhes kanczákat is. Az Arábiából hozott mének közül, legnagyobb hírnevet szereztek Amurát, Bairáktár, Shapán, Fajár, utódaik majd mind kiválók. Scharnhausenban lovaglásra szánt kanczák állanak, körülbelül 20 darab, mely majdnem mind szürke; azonkívül itt találni az összes csikókanczákat félévnyi korkülönbség szerint külön istállókba beosztva. Mily nagy gonddal és szeretettel ápoltatnak az állatok, abból is látszik, hogy nagyon szelídek és így nemes alakjuknak tüzetes megtekintését nagyban könnyítik. A kissé távolabb eső weili majorban a kocsizásra alkalmas arabs kanczák, valamint a híres korom sötét Trakehner faj van felállítva. E fajnak ősei Trakehnenből hozattak és az angol sarabs lókeresztezéséből származnak, 25 év óta azonban csakis angol mének fedeznek e fajban, újabb időben a Norfolktraberral is létetett kísérlet. Kis-Hohenheimban vannak a fiatal mének és az évenkint eladásra kerülő mustra-lovak felállítva a hágó-méneken át Stuttgartban állnak. A ménes mostani állománya körülbelül 332 darab, ezek közt 20 — 25 mén. A fedezési időszak márczius 15-től július 1-éig tart, egy ménre 25 kanczát lehet átlagosan számítani. A szaporaság 70 százalékot tesz, és mint ritkaságot említem meg, hogy „Zárif“ nevű mén 26 évig fedezett a legjobb sikerrel. „Házául“ nevű kancza 30 évet ért, és ezen idő alatt 18 csikót hozott. A csikók 20 hétig szopnak, azután következő takarmányban részesülnek, télen át s darabonkint : 512 font zab és kevés murokrépa 2 „ árpa darab „ agg széna 2 „ takarmányszalma 10 „ alomszalma Nyáron réti-, lóher- és luczernalegelő mellett kapnak zölden kaszált zabos-bükkönyt — lóhert és luczernát. A kezelés 2 — 3 éves korukban hajtatik végre; az arabs kanczák következő takarmányt nyernek .* Amennyiben a legelők jó karban állanak, a kanczák is oly módon láttatnak el mint a csikóknál említettem, és akkor a nyári takarmányozásnak megfelelő része elvonatik. „ / 16* télen élt 1 darab nyáron át 1 darab árpa..................... 2 font . . 2 font zab..................... 7 „ . . 8% XX széna..................... 5 „ . . 5 XX takarmányszalma . 2 „ . . 2 XX alomszalma . 13 „ . . 15 XX Hollenheimi levelek. ii. A würtembergi lótenyésztés, mint tudva van, felvirágzását legnagyobb részben a boldogult Vilmos királynak köszönheti. — 1816-ban még mint trónörökös veté meg ménesének alapját a szép fekvésű scharnhauseni majorban, törzsül a hadi szolgálatnál kitűnt különféle fajú paripáit használta, előtérbe állitván kedvencz lovát, az arabsot. 1818-ban szorosabban véve magántulajdonává váltak a ménesek, a mennyiben ez időben az országos lótenyésztés külön vált, és ez utóbbi számára a czélnak megfelelő erős alkatú lovak lettek beszerezve, és különféle fedező állomásokra felosztva. Statistikai adatok szerint a Würtembergben található lovak száma 95,966 darabot tett (1840 óta a lótenyésztés hanyatlott) 150 forintnyi átlagos értékkel, mely az összes lóállomány felszámításával 14.394.900 forintnak felel meg. 1000 lakosra esik 56 darab ló, (hazánkban 1000 lakosra 152 darab) 1 négyszög mértföldre 271 darab ló nálunk ugyanarra 471 645 morgenra vagyis 35 3