Gazdasági Lapok, 1870 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1870-09-11 / 37. szám

Pest 1870- September 11. ■€37 fr XXII- évfolyam II. fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. ,Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat ’Megjelennek e lapok a „Kertészgazdá“-val együtt minden vasárnap 211 tömött íven. Előfize­tési dij a két lapra, egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. o. é. Külön a »Kertészgazda“ ára egész évre 4 forint. Szerkesztőség :­­ a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői út 12. szám), hova a tudósítások é­s egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, a köz­telken, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken , minden m. kir. postahivatalnál, a szer­kesztőséghez utasitandó bérmentett levelekben. A m. kir. kincstár birtokai. II. Az 1862/66 és 1867/68-ik évi jövedelmi összehason­lításból a következő észrevételekre jövünk: 1) Az egyes uradalmak a holdankénti tiszta jöve­delemre nézve nevezetesen eltérnek egymástól, ugyanis a pécskai uradalomban . . . . 10 frt 75 kr, kulai ,, .... 13 ,, 70 „ apatini ,, .... 9 ,, .6 ,, Óbuda-visegrádi ,, .... 9 ,, 94 ,, csatádi ,, .... 5 ,, 69 ,, szöregi ,, .... 5 ,, 85 ,, dentai ,, .... 4 ,, 40 ,, szentandrási ,, .... 4 ,, 64 ,, nagybecskereki ,, .... 3 ,, 63 ,, tiszta jövedelem esik egy kát. holdra, mely különbség oka nem azon körülményben keresendő, mintha a kevésbé jövedelmező uradalmak nem bírnának oly kitűnő minőségű talajjal, mint a nagyobb tiszta jövedelmet feltüntető ura­dalmak , hanem mivel azokban a régi haszonbéri szerződé­sek még érvényben lévén, a javaslatba hozott és már megkezdett czélszerű intézkedéseket ott még életbeléptetni nem lehetett. 2) Az 1868. évi tiszta jövedelmet az 1867. évi tiszta jövedelemhez hasonlítva, némely uradalmakban jövedelem­csökkenés mutatkozik, mi azonban látszólagos, mivel egyes uradalmakban a jövedelmek hasznos beruházásokra és befektetésekre fordíttatván, ez a számadásokban a rendes kiadásoktól nem különíttetett el; de ha ezen rendkívüli kiadások külön számításba vétetnek, jövedelem­csökkenés nem fog mutatkozni. Nevezetesen a diósgyőri urada­lomban a vashámorok nagyobbittattak, új kohók állíttattak, kőszénbánya nyittatott, fürészmalom építtetett, mely be­ruházások idővel ezen uradalom jövedelmének emelkedését fogják maguk után vonni. Az ungvári uradalom holdan­kénti tiszta jövedelme szintén csökkent, minek oka az, hogy ezen uradalom a bérlőktől visszaváltatván, ezeknek a tett befektetésekért egyezség útján 60.000 főt téríttetett meg, s ezen kiadás terhét az ungvári uradalom bevételei viselték A párdányi uradalomnál mutatkozó csekély tiszta jövedelem okát (19,646 holdnál­­s 16,140 forinttal) pedig azon körülményben kell keresnünk, hogy ezen ura­dalom gr. Buttler János magszakadása folytán még 1845- ben, hosszabb per után szállván a koronára, a közbejött hosszabb tartamú bérbeadás következtében különben is mérsékelt bevételből, bírói zár­a folytán, adóban és kegyúri követelésekben 24,810 frt jött levonásba. 3) Jóllehet az 1867/es-ik évi bevételeket tetemesebb nem-rendes kiadások érintették, mindamellett ezen két évi kiadás az 1862/6e-ik évi átlagos kiadáshoz képest szembe­­tűnőleg apadt, a tiszta jövedelem pedig, átlagban véve, legalább is 100° é-tel emelkedett, mely örvendetes eredmény, ha a kedvező időjárás befolyását tekintetbe veszszük is, arról kezeskedik, hogy mind azon intézkedések, melyek az államjavak jövendőbeli kezelésére nézve már eddig életbe léptették, megfelelnek a kívánt czélnak, mivel az olcsóbb kezelés mellett jövedelem-emelkedést biztosítanak; s alapos azon feltevés, hogy ha a sikerrel megkezdett gaz­dálkodási rendszert még azon uradalmakban is életbe léptethetik, hol a­ régi s korszerű gazdászati viszonyainkkal ellenkező haszonbéri szerződések még jogilag fennállanak, az 1867/68-ik é­i tiszta jövedelem még nevezetesen nevel­hető; minek bizonyságául szolgál már az 1867. évtől az 1868. évi julius 1-ig részletesen kimutatott béremelkedés is. 4) Az 1868. évi bevétel kát. holdanként egészben véve 6 frt 44krnyi tiszta jövedelmet tüntet ki; ez azonban nem vehető valóságos holdankénti tiszta jövedelemnek, mivel a 437,673 kát holdnyi mezőgazdasági területben mintegy 83.000 kát. holdnyi oly terület is bennfoglaltatik, mint szorgalmi földek, maradványföldek, többletföldek, jobbitmányföldek, kivágás földek stb., melyek részint semmi jövedelmet nem hoznak, részint pedig censualis természetűek lévén, használatukért nehány kvnyi dij fizet­tetik, különben pedig a díjnak megfelelő tőkeértékben megválthatók. A censualis természetű birtokrészek területe összesen 31,050­ M­icoo holdat tesz. Van azonban főbb uradalom, melyek rendezve még nem lévén, azokban részletes területi kimutatás a rendezés bevégzéséig nem eszközölhető. Ezen uradalmakban is fognak még censualis természetű földek mutatkozni. 37

Next