Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1872-11-21 / 47. szám
700 tagtal írt véleményeket , de hol van a praktikus intézmény, mely e legszükségesebb czél sikeréről hazánk népmivelődését biztosítaná, a gazdasági tudományok fontossága iránti érdekeltséget megalapítaná ? hol vannak azon szellemi s anyagi eszközök, melyek erejével ezt kivihetővé tennék ? és hol azon gazd. tanerők, melyek feladata tüzetesen a nép oktatására szorítkoznék? — Ez utóbbiról csak közvetve és érintve szólhatunk, — biztathatjuk gazd. jövőnket .... mig az előbbiek érdeke, közbecsü jellege a papíron pihen. Vizsgáljuk közelebbről a dolgot. Gazd. szakintézeteink feladata csak közvetve szerepel a mondottak terén; földmives és egyébb speciális iskoláink inkább, és némelyik czélja főleg arra vonatkozik; ez utóbbiak csekély száma azonban nem felel meg az égető szükségnek, korszerű kivánalmaknak; amigyen határozottan a nép érdekeire hivatott és azokat jelentékenyen előmozdító gazd. intézkedéseket nem találunk. Jóllehet minden faluban nem állíthatunk fel gazd.iskolákat, ez felesleges is volna, vannak egyéb utaink, melyeken haladva könnyen, jól és biztosan czélt érhetünk, amiről tárgyilagosan értekezésünk jövő fejezetében szólok. Addig is megkísértek egyéb nevezetekörülményeket fejtegetni, melyek előbbi nézeteimet támogatják, s ez okból térjünk vissza a legelői mondottakra. A gazd. szakirodalom fontossága tehát nemcsak a miveltebb osztályra, hanem a tulajdonképi földmivelő osztályra is vonatkozik. Azonban az utóbbiak részéről — mint érintve volt — mi érdekeltséget sem tapasztalunk a gazd folyóiratok és népszerű szakkönyvek iránt, sőt az alkalmilag szakemberektől hallottakban is kételkednek, többnyire nem követik a józan tanácsokat. *) De miként is várhatunk a néptől a gazd. irodalom iránt valódi érdekeltséget, pártfogást s lelkesülést, ha tulajdon közs. elöljáróságánál is ritkán találunk egy-egy gazd. folyóirat vagy jelesebb szakkönyveket, hogy ezáltal kezdő és élő példája lenne környezetének! Vagy az iskolatanács figyelme kiterjedt-e arra, hogy a község által népiskolája számára legalább egy gazd. szaklap járassák? Népszerű szép- és szakirodalmi lapjainknak mégannyiszor s bármily kimerítően fejtegetett abbeli elveik, miszerint hasznos s ismeretterjesztő közlönyeik nemcsak a miveltebb osztály, de a „nép számára“ is szerkesztvék — valódi hatást mindaddig nem fognak gyakorolni, mig az „irodalom népoktatásunk elvével közelebbi összeköttetésbe nem hozatik.“ Mégis mondhatjuk, némely falusi ember hajlékában inkább találunk szépirodalmi lapot, sőt a politikával is többet foglalkozik, mintsem egy gazda munkára előfizetne. Tehetősebb falusi gazdáinknál találunk-e általán gazdagépeket? Vagy aránylagos vagyonossággal biró nagyobb községekben tapasztalunk-e habár nem is élénk — de némi érdekeltséget gépek megszerzése iránt? Társulnak-e a gondolkodni tudó gazdák gépek vétele ügyében ? — Először ismertessük meg kimerítően a gépek hasznát a nép körében, s nem lesz szükség említést tennünk. Nemkülönben a gazdák felvilágosodottabb részét hívjuk fel „gazd. egyesületeink“ czéljára, és kisebb társulásokat is fogunk találni. El van-e látva minden közs. iskola a népekt. törvények által kimondott s a gazd. gyakorlati útmutatásokra szükséges kerttel ? Feleljünk erre bővebben. Ha el volna látva minden iskola a szükséges gazd.kerttel, s nem hiányzanék mellette az okszív kezelő s vezető: nem panaszkodhatnánk a községek szegénységi állapotáról oly nagy mértékben, nem volna okunk a valódi kertiparnak csak nyomait is keresni! Tehát nemcsak a gazd. népoktatás szenved e hiány által, hanem az illető község anyagi helyzete is. Mielőtt azonban e tárgyban indítványomat közölném, szükséges előzménynek tekintem e kérdést fölteni: ha nálunk csak kertek egyes községekben oly nagy területekben találtatnak, váljon nem lehetne-e azokban is — kitartás és szorgalom, okszerű beosztás és kezelés mellett — oly jövedelmet előállítani, mely az illető község anyagi állapotán javítana, a föld értékét emelné? Nem közvetlen a vasút mint legfőbb s leggyorsabb közlekedési eszköz gazdagít, emel valamely helységet s földje értékét? ez mindenesetre jelentékenyen előmozdítandja épülését, tágasabb tért nyit jövedelmeit szaporíthatni, terményeit jobban értékesíteni, hanem a nép szorgalma, műveltségi állapota az alaptényező, hogy tudjon először előállítani, bírjon jövedelmi többlettel, következetesen a vidék viszonyaihoz képest a közlekedési eszközök nagyobb szükségessége is fölmerül, tettleg lendületet nyer. Tekintsünk továbbá körül a gyümölcsfatenyésztés s kertészet körében: nem fogjuk-e lényeges körülménynek tekinteni a nép tevékenységét e tekintetben fokozni?! Szerintem nevezetes mozzanat ez a községek, városok, megyék, a nemzett anyagi érdekeiben, a jelentőségét legjobb alkalmam van külföldön tapasztalni, a kertipar előhaladását. A falusi gazda csak akkor fog földjének valódi értéket tulajdoníthatni, s mint falusi gazdámig indíttatva van kertjét értékesíteni, magát s családját— eltekintve egyéb munkakörét — abból is föntarthatni. De hány embernél hiányzik a munkásság! Inkább nélkülözésekkel él, hiszen szomszédja sem különben .... Parlagon hagyja kertjét, de az adót telkéről mégis elő kell állítani. — És ő nem okulva megpihen további tétlenségében, vagy ha tesz valamit, alap és helyes irány nélkül ismét nem bádogul, nem tud javítani sorsán. Ilyen község számtalan van honunkban. Ha a községnek élő példaképe van a népiskolában s képzett oktatója, nem lesz-e figyelme fölfokozva a hasznos jelenségek által, tevékenységre ösztönöztetve anyagi helyzete iránt? Ha fel tudja fogni a házi gazdálkodás nemeit, meg fogja ítélni tudni a kertipar hasznosságát, megbecsülni az ezzel foglalkozó közegek (gazd. lapok, könyvek) értékét ; ha pedig a népiskolának oly külön s jól kezelt, a vidék viszonyaihoz berendezett kertje nincsen: hiányzik az állandó élő példa. Jövőre bővebben. Mez Vilmos. *) Magát a köznépet, nem a néptanítókat értem. B. A gyümölcskert dióhéj han. (Vége.) III. A gyümölcs eltartása és hasznosítása. 22. Mikor kell a gyümölcsöt leszedni? Csendesen nem akkor szedik, mikor már egészen érett, hanem valamivel elébb, de arra mindig kell figyelni, hogy legalább oly érett legyen, hogy fekvés közben egészen megérjen és jó izéből semmit ne veszítsen. A diót legjobb fán hagyni míg magtól leesik, mert annak leszedése nagyon nehéz és a fa tetemes károsításával jár, épúgy kell vigyázni, hogy a cseresznye és barackfák ne sértessenek. 23. Melyek a czukorképző szervek? Ezek a levelek, és ezért átalánosan el van ismerve, hogy már több czukor a gyümölcsben nem képződhetik, mihelyt a levelek sárgulnak és így szerves működésük megszűnik; ekkor tehát a gyümölcs már tökéletesen érettnek mondható. 24. Mire kell a gyümölcs szedésnél különösen ügyelni ? Hogy meg ne sértessék. 25. Mire kell ügyelni a gyümölcs nyers eltartásánál? a) A melegségre, mely legjobb ha folytonf 1° R. b) A nedvességre, ha nagy, akkor a gyümölcs rothad, ha kevés, akkor igen kiszárad. Ily helyen a szilvát — ágastól letörvén — télre