Gazdasági Lapok, 1872 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-21 / 47. szám

700 tagtal írt véleményeket , de hol van a praktikus intézmény, mely e legszükségesebb czél sikeréről hazánk népmivelődését biztosí­taná, a gazdasági tudományok fontossága iránti érdekeltséget megalapítaná ? hol vannak azon szellemi s anyagi eszközök, me­lyek erejével ezt kivihetővé tennék ? és hol azon gazd. tanerők, melyek feladata tüzetesen a nép oktatására szorítkoznék? — Ez utóbbiról csak közvetve és érintve szólhatunk, — biztat­hatjuk gazd. jövőnket .... mig az előbbiek érdeke, közbecsü jellege a papíron pihen. Vizsgáljuk közelebbről a dolgot. Gazd. szakintézeteink feladata csak közvetve szerepel a mondottak terén; földmives és egyébb speciális isko­láink inkább, és némelyik czélja főleg arra vonatkozik; ez utóbbiak csekély száma azonban nem fe­lel meg az égető szükségnek, korszerű kivánalmaknak; a­mig­­yen határozottan a nép érdekeire hivatott és azokat jelentéke­nyen előmozdító gazd. intézkedéseket nem találunk. Jóllehet min­den faluban nem állíthatunk fel gazd.­iskolákat, ez felesleges is volna, vannak egyéb utaink, melyeken haladva könnyen, jól és biztosan czélt érhetünk, a­miről tárgyilagosan értekezésünk jövő fejezetében szólok. Addig is megkísértek egyéb nevezete­­körülményeket fejtegetni, melyek előbbi nézeteimet támogatják, s ez okból térjünk vissza a legelői mondottakra. A gazd. szakirodalom fontossága tehát nemcsak a mivel­­tebb osztályra, hanem a tulajdonképi földmivelő osztályra is vonatkozik. Azonban az utóbbiak részéről — mint érintve volt — mi érdekeltséget sem tapasztalunk a gazd folyóiratok és népszerű szakkönyvek iránt, sőt az alkalmilag szakemberek­től hallottakban is kételkednek, többnyire nem követik a józan tanácsokat. *) De miként is várhatunk a néptől a gazd. iroda­lom iránt valódi érdekeltséget, pártfogást s lelkesülést, ha tu­lajdon közs. elöljáróságánál is ritkán találunk egy-egy gazd. folyóirat vagy jelesebb szakkönyveket, hogy ezáltal kezdő és élő példája lenne környezetének! Vagy az iskola­tanács figyel­me kiterjedt-e arra, hogy a község által népiskolája számára legalább egy gazd. szaklap járassák? Népszerű szép- és szakirodalmi lapjainknak mégannyiszor s bármily kimerítően fejtegetett abbeli elveik, miszerint hasznos s ismeretterjesztő közlönyeik nemcsak a miveltebb osztály, de a „nép számára“ is szerkesztvék — valódi hatást mindaddig nem fognak gyakorol­ni, mig az „irodalom népoktatásunk elvével közelebbi összeköt­tetésbe nem hozatik.“ Mégis mondhatjuk, némely falusi ember hajlékában inkább találunk szépirodalmi lapot, sőt a politiká­val is többet foglalkozik, mintsem egy gazda munkára előfizetne. Tehetősebb falusi gazdáinknál találunk-e általán gazda­gépeket? Vagy aránylagos vagyonossággal biró nagyobb közsé­gekben tapasztalunk-e habár nem is élénk — de némi érdekelt­séget gépek megszerzése iránt? Társulnak-e a gondolkodni tu­dó gazdák gépek vétele ügyében ? — Először ismertessük meg kimerítően a gépek hasznát a nép körében, s nem lesz szükség említést tennünk. Nemkülönben a gazdák felvilágosodottabb részét hívjuk fel „gazd. egyesületeink“ czéljára, é­s kisebb tár­sulásokat is fogunk találni. El van-e látva minden közs. iskola a népekt. törvények ál­tal kimondott s a gazd. gyakorlati útmutatásokra szükséges kert­tel ? Feleljünk erre bővebben. Ha el volna látva minden iskola a szükséges gazd.­kerttel, s nem hiányzanék mellette az okszív ke­zelő s vezető: nem panaszkodhatnánk a községek szegénységi állapotáról oly nagy mértékben, nem volna okunk a valódi kert­iparnak csak nyomait is keresni! Tehát nemcsak a gazd. nép­oktatás szenved e hiány által, hanem az illető község anyagi helyzete is. Mielőtt azonban e tárgyban indítványomat közölném, szükséges előzménynek tekintem e kérdést fölteni: ha nálunk csak kertek egyes községekben oly nagy területekben találtat­nak, váljon nem lehetne-e azokban is — kitartás és szorgalom, okszerű beosztás és kezelés mellett — oly jövedelmet előállíta­ni, mely az illető község anyagi állapotán javítana, a föld ér­tékét emelné? Nem közvetlen a vasút mint legfőbb s leggyor­­sabb közlekedési eszköz gazdagít, emel valamely helységet s földje értékét? ez mindenesetre jelentékenyen előmozdítandja épülését, tágasabb tért nyit jövedelmeit szaporíthatni, termé­nyeit jobban értékesíteni, hanem a nép szorgalma, műveltségi állapota az alaptényező, hogy tudjon először előállítani, bír­jon jövedelmi többlettel, következetesen a vidék viszonyaihoz képest a közlekedési eszközök nagyobb szükségessége is fölme­rül, tettleg lendületet nyer. Tekintsünk továbbá körül a gyümölcsfatenyésztés s kerté­szet körében: nem fogjuk-e lényeges körülménynek tekinteni a nép tevékenységét e tekintetben fokozni?! Szerintem nevezetes mozzanat ez a községek, városok, megyék, a nemzett anyagi ér­dekeiben, a jelentőségét legjobb alkalmam van külföldön tapasz­talni, a kertipar előhaladását. A falusi gazda csak akkor fog föld­jének valódi értéket tulajdoníthatni, s mint falusi gazdámig in­díttatva van kertjét értékesíteni, magát s családját— eltekintve egyéb munkakörét — abból is föntarthatni. De hány embernél hiányzik a munkásság! Inkább nélkülözésekkel él, hiszen szom­szédja sem különben .... Parlagon hagyja kertjét, de az adót telkéről mégis elő kell állítani. — És ő nem okulva megpihen to­vábbi tétlenségében, vagy ha tesz valamit, alap és helyes irány nélkül ismét nem bádogul, nem tud javítani sorsán. Ilyen köz­ség számtalan van honunkban. Ha a községnek élő példaképe van a népiskolában s képzett oktatója, nem lesz-e figyelme föl­fokozva a hasznos jelenségek által, tevékenységre ösztönöztetve anyagi helyzete iránt? Ha fel tudja fogni a házi gazdálkodás nemeit, meg fogja ítélni tudni a kertipar hasznosságát, megbe­csülni az ezzel foglalkozó közegek (gazd. lapok, könyvek) ér­tékét ; ha pedig a népiskolának oly külön s jól kezelt, a vidék viszonyaihoz berendezett kertje nincsen: hiányzik az ál­landó élő példa. Jövőre bővebben. Mez Vilmos. *) Mag­át a köznépet,­­ nem a néptanítókat értem. B.­­­ A gyü­mölcskert dióhéj han. (Vége.) III. A gyümölcs eltartása és hasznosítása. 22. Mikor kell a gyümölcsöt leszedni? Csendesen nem akkor szedik, mikor már egészen érett, hanem valamivel elébb, de arra mindig kell figyelni, hogy leg­alább oly érett legyen, hogy fekvés közben egészen meg­érjen és jó izéből semmit ne veszítsen. A diót legjobb fán hagyni míg magtól leesik, mert annak leszedése nagyon nehéz és a fa tete­mes károsításával jár, épúgy kell vigyázni, hogy a cseresznye és barac­k­fák ne sértessenek. 23. Melyek a czukorképző szervek? Ezek a levelek, és ezért átalánosan el van ismerve, hogy már több czukor a gyümölcsben nem képződhetik, mihelyt a levelek sárgulnak és így szerves működésük megszűnik; ekkor tehát a gyümölcs már tökéletesen érettnek mondható. 24. Mire kell a gyümölcs szedésnél különösen ügyelni ? Hogy meg ne sértessék. 25. Mire kell ügyelni a gyümölcs nyers eltartásánál? a) A melegségre, mely legjobb ha folyton­­f 1° R. b) A ned­vességre, ha nagy, akkor a gyümölcs rothad, ha kevés, akkor igen kiszárad. Ily helyen a szilvát — ágastól letörvén — télre

Next