Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1874-10-25 / 43. szám

630 elégséges nem volt. Először az úgynevezett „London-Dock“ épült 1795-ben; utána készültek a „nyugat- és kelet-indiai dock-ok“ s végül a Tower mellett sz. Katalin nevű. Mindezen kikötők a „City-vel“, Londonnak e kereskedelmi központjával vasút által vannak egybekötve. Ez óriási vállalatokat látnunk kell, hogy róluk igazi fogal­munk lehessen. Az árutömegek, melyek a dock-okban hevernek, mesés mennyiségűek, szülmennek minden képzeleten. Tömérdek­­ségüket sejthetjük, némileg abból, hogy a behozatal a londoni kikötőkbe, az egész ország forgalmának felét teszi. Egynémely czikk pedig, mint például a t­ea, a dohány, a kávé és czukor az egész fogyasztás számára Londonban központosul. Azon 27—28 ezer hajókból, melyek évenként az angol kikötőket látogatják, 13— 14 ezer esik magára Londonra! 1848-ban például befutott az angol kikötőkbe: 27.786 hajó, egészben 5­/5 millió tonna*) teherrel. Angol hajó volt ezek közt: 4020, 4 milliónyi tonna teherrel. Ezeken kívül ugyanakkor vagy 10,000 hajó még kizá­rólag a belkereskedéssel, s főleg kőszénszállítással foglalkozott. Azon életet, mely a londoni dock-okban mutatkozik, nem találjuk föl többé a földnek egy második pontján. Nagyszerűsége fölülmúl minden várakozást. Száz meg száz hajó, ezer meg ezer ember, s egész városrészeket alkotó raktárak vannak ebben. Csak ha e helyeket figyelemmel megjártuk, kezdjük érteni, hogy mi legyen az angol kereskedés. A behozatal tárgyai csupa nyers termények. Az angol ész és szorgalom feldolgozza ezeket s tízszeres áron adja tovább. Látogatásom alkalmával az indiai dockok partjain épen ellát­­hatlan mennyiségű olaj és nádczukor feküdt. A hajókból helyez­ték azt át a raktárakba. A rakodó emberek a körülbelül 20 akós hordókkal csak úgy bántak el, mintha 10—15 fontos köte­­geket kezeltek volna. A ki- és berakodás természetesen csak gépek segélyével lehet ily könnyű. Hol a kereskedelmi forgalom ilyetén mértékű, ott nagy­szerűek magától érthetőleg a vámvédelmek is. Felét teszik ezek mintegy az angol állam összes évi jövedelmeinek. Azon helyiség, hol a vámkezelés történik, ILIV.-ben épült, és egészben 255.000 fontba került. A hivatal 13 igaz­gató alá van rendelve, s foglalkozik benne állandón mintegy 2500 ember. Átalában úgy tartják, hogy Anglia összes polgári hivatalnokainak körülbelül fele vámtisztekből áll. Legjövedelmezőbb behozatali czikkek: a czukor, a t­ea, a dohány, a bor és a szeszes italok. Hogy tüzetesebben ítélhessük meg az angol bevitel nagyságát, ide igtatom az 1848-ki fogyasztás főbb czikkeit. Bevitel 1848-ban: 62,700 darab. 130.000 . 6.444,204 mázsa. 57.061,431 font. 2.594,013 quart. 1.765,475 mázsa. 88.079,277 darab. 490,546 láda. 1.900.000 darab. 60.000 tonna. 1.662.000 font. 1.031,774 mázsa. 5.500.000 font. 1.450.000 „ Szarvasmarha............................. Juh.............................................. Kakaó......................................... Kávé......................................... Búza......................................... Búzaliszt................................... Tojás......................................... Narancs................................... Marhabőr................................... Rézércz................................... Higany ................................... Kiskása................................... Nyers selyem.............................. Gyártott selyem....................... . Egy tonna ,120 mázsa. Egészben 46.407,939 font sterling. Saját képein éltető szelleme­s rugója e forgalomnak a világ legóriásibb vállalata, az angol bank; azon intézet, mely tömérdek kincseivel nemcsak Anglia sorsára foly be határozólag, de Európa egyetemes politikáját is nem egyszer szabályozta már. Ezen intézet részvényeken alapszik, s eredetével még 1694-be megy vissza. Keletkezését az akkori kormány pénz­zavarainak köszöni, s kezdettől fogva folyvást az állam pénz­­tőzsére maradt. Ő fizeti a státusadósságok kamatait az állam helyett, sőt némely fogyasztási adókat is ezen intézet szedet Kecske­­s juhből . Fahéj . . . Szegfűszeg . : Muskotály dió . Bors . . . Rhum . . . Cognac . . . Nyersczukor Finomított czukor Szörp . Fagygyű . . Nyers dohány . Thea . . . Készített dohány Bor . . . Gyapjú 2.320,000 darab. 357,463 font. 105,295 „ 364,420 „ 8.125,158 „ 6.859,340 gallon. 2.796,623 „ 6.871,468 mázsa. 220,668 „ 517,721 „ 1.500,642 „ 34.481,798 font 47.775,936 „ 1.504,673 „ 7.536,290 gallon. 70.521,957 font. A főbb czikkek utáni vámjövedelem volt pedig az említett évben a következő: u. m. Kávé Búza Gyártott selyem Rhum Cognac Czukor és szörp Thea Nyers dohány Gyártott „ Bor után . . 710,270 font sterling. . 418,434 „ . 290,000 „ . 1.154,344 „ . 1.206,712 „ . 4.754,232 „ . 5.330,515 „ . 4.261,783 „ . 97,236 „ . 1.799,126 „ Csupán e kilencz czikk tehát közel 20 millió fontnyi jövedelmet adott; és pedig 1848-ban, a midőn, mint tudjuk, ipar és kereskedés az európai forrongások miatt sok fennakadás­nak valának kitéve. Ugyanezen évben kivitetett az országból a bevallott érté­kek alapján. Kőszén....................... . 1.096,356 font sterling.**] Gyapotszövet . . . . 16.770,868 „ T) Gyapotfonál . . . . 5.927,956 „ 11 Cserépedény . . . 713,881 „ 11 Vasmivek .... . 1.858,593 „ T) Vászon . . . . . . 2.802,823 „ 11 Fonal....................... 489,878 „n Gépek....................... 809,564 „n Vas és aczél . . . . 4.747,009 „ Réz és érez . . . . 1.272,672 „ n­ Czin............................. 673,497 „n Selyem gyártmány 585,033 „ n­ Fnomított czukor . . 434,814 „ ii Gyapjúszövetek . . . 5.740,634 „ ii „ fonadék . . 776,175 „ ii *] Egy gallon = mintegy 6 itcze. **] Egy font sterling = 10 frt pp.

Next