Gazdasági Lapok, 1874 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1874-09-27 / 39. szám

Budapest, 1874. sept. 27. -4­39 §►- XXVI. évfolyam II fele. 1 ASÁGI LAPOK. A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat Megjelennek e lapok minden vasárnap 1'/1—2 tömött íven. — Előfizetési dij: Egész évre 10 forint, fél évre 5 forint, negyed évre :2 forint 50 kr. o. é. — Szerkesztőség: a Magyar Gazdasági Egyesület köztelkén [üllői ut 12. szám], a hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. — Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden m. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. — A hirdetések elfogadtatnak: a szerkesztőségnél, a hirdetési kezelőségnél Paulay Józsefnél, báró Sándor­ utcza 20. szám, II. emelet 21. sz., és a külön ügynöknél: Pfanhauser A., Kloster-Neuburgban. — Lapunk negyedéves előfizetése e hó végével le fog telni, miért tisz­telettel kérjük előfizetőinket, miszerint megrendelésüket a jövő odt­i dec­em­­beri folyamra 2 frt 50 kv beküldése által eszközölni szíveskedjenek mivel előbb, hogy a lapot akadály nélkül küldhessük. Különben az idei 1-ső számtól kezdve is teljes példányokkal szolgál­hatunk, s az egész évi előfizetési dij 10 forint, félévi 5 forint Sz­e­r­z Úti képek és jegyzetek 1851-ből. XXIII. Brüssel, Julius 3. 1851. Nem ok nélkül nevezik Brüsselt kis Párisnak. Ele­­gantiája, élete, mozgékonysága, nyelve és szokásai mind arra emlékeztetnek. Minden, a­ki csak valamivel jobb öltönyben jár, fran­­czia nyelven szól, s az idegennek valóban szinte nehéz elhinni, hogy e város nem Francziaországé! A franczia nyelv annyira az életé itt, hogy a parlament e nyelven beszél, a törvények e nyelven hozatnak, s az oktatás szintén e nyelvvel él. Egyedül a középosztály egy része, s a legalsó néposztály beszél vlam­ul. E nyelvet azonban a német már csak szeren­csésebb perczekben értheti meg. Pár példát hozok fel: Németül. V­lámul. Singgesellschaften . . . . Zangenpotschappen. Zusammen . . . . . = Te zaem. Streit....................... Fahne .... . . = Waen. Stoltz....................... Überall .... . . = Alom. Sprache .... . . = Tael. Entzückt .... . . = Verruht. Wenig .... . . = Lüttel. És így tovább. Ehhez jön aztán még a kiejtés, mely az ^-ot ei-nek, az u-­ zt-nek, az eu-ut Ö-nek, az oe-et u-nak, az ae-et a-nak mondja. Mind­ezek a németet a vlamtól természetesen csak annál inkább elszigetelik. A­ki csak németül tud, annak Brüsselben nyelv dolgában már érezhetőleg gyűlik a baja. Népessége Brüsselnek 160,000, s úgy tartják, hogy szár­mazásánál fogva kétharmada v­­­a­n, egyharmada vallon. De laknak e városban tiszta németek is, számszerint vagy hatezeren, kik közül többen nevezetes kereskedőházak élén állanak. Brüssel székhelye a királynak, kormánynak és országgyű­lésnek. Nevezetes pontja egyszersmind a kifejlett belga mű­ipar -­­nak és kereskedésnek is. Az iparos termelés erejét tüzetesen utánmutatni, messze vezetne bennünket. Róla e helyen csak annyit jegyzek meg, hogy az terményeivel a polgárisult világ összes szükségeit fedezni képes. Nem kívánhatunk czikket, melyet e derék város saját erejéből a legjelesebb minőségben kiállítani ne bírna. Ha kimegyünk a városba, és vezetőül belgát veszünk, meg lehetünk győződve, hogy az bennünket mindenekelőtt a „Place de Martyrs-ra“ vezet. Gyönyörű emléke áll itt azon 475 belgának, kik a hollandusok ellen 1830-ban a győzelmes szabadsági harcz alkalmával küzdve, sept. 23—25-ik napjain elhulltak hazájukért. Egy ülő márványalak, a felszabadult Belgium képe, táblát tart kezében, melyre vésvék a félebbi napok, s lábainál a szo­bornak oroszlány és szétszaggatott lánczok — képezik az alle­góriát. Körülé négyszögben földbe mélyesztettt katakombaszerű­ galléria vezet, s a sírboltok ajtaját képező márványtáblákon olvashatók mindazoknak nevei, kik az érintett napokon a harcz­nak áldozatai lettek. A szobor s a többi alak gránitból, a táblák jeles fehér márványból készítvék. E csinos emlék G­e e f s terve szerint 1840-ben állíttatott. Ki a festvények, museumok, könyvtárak és egyéb ritkasá­gok gyűjteményeit tüzetesen kívánja tanulmányozni, az Brüs­­selben sok időre talál anyagot. Az ily dolgok barátja nem fogja megtekintés nélkül hagyni: Sz. Ágoston templomát, mely nagyszerű, három történeti fest­­vényéről híres. A képek egyike a woeringeni csatát 1288- ból, másika az 1830-ai fölkelést, harmadika a hírneves belga férfiakat, e feirattal „Gloria majorum posteris Lumen est“ ábrázolja. Meg fogja tekinteni továbbá a „Palais de Justice-t“, melynek egyik fő termében láthatja V­iss Károly lemondását Il­ik Fülöp javára ; láthatja a Horn és Egmont-féle összeesküvés azon perczét, a midőn az illetők a forradalmi szerződést írják alá. Meg fogja tekinteni a „Notre-Dame des Victoires m­ódon templomot, mint építészeti nevezetességet 1288-ból; melyet a belga lövészek a woeringeni csata után János brabanti herczeg győzelme emlékéül állítottak; s melyben figyelemre méltó még az 1678-ból származó Turn-Taxis-féle gyönyörű mauzóleum. Meg fogja nézni­ a múzeumban levő közel ötszáz darab fest­­vényt, mik közt Rubenstől hét igen jeles darab van; meg a könyvtárt kétszázezer könyvével s tizennyolczezer kéziratával; meg a híres Aremberg palotát értékes képgyűjteményével. S a­ki végül régi épületekben találja kedvét, nem hagyja megtekin­tés nélkül az 1440-ben épített „Notre Dame de la Chapel-

Next