Gazdasági Mérnök, 1878. január-december (2. évfolyam, 1-24. szám)
1878-08-01 / 15. szám
Második évfolyam. 15. szám. TERMÉSZETTUDOMÁs Budapest, 1878. augusztus TARDULAT /.* . TÁRSULAT M kvl GAZDASÁGI MÉRNÖK NÉPSZERŰ FOLYÓIRAT KÖZÉRDEKŰ GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE EGYSZERSMIND a Tiszavölgyi Társulat és a Temesvidéki Mérnök- és Építész-Egylet közlönye. Megjelenik minden hő 1során és 15-ikén, másfél ívnyi tartalommal. SZERKESZTI GONDA BÉLA. Illőfizetési díj: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Évnegyedre 1 frt 50 kr. Hirdetési díj : Egy oldalért egyszeri beigtatásra 25 frt. Féléves hirdetésnél 40 százalék, negyedévesnél 20 százalék árleengedés. TARTALOM: A földöntözés történeti kifejlődése és mai állapota Magyarországon, II. Gonda Bélától. — Egyiptom vízi építkezései a Pharaok uralkodása alatt. (Befejezés) — Közlemények a párizsi nemzetközi kiállítás mezőgazdasági osztályából. (I. gazdasági gépek, II. gazdasági termények). — Különfélék: Arató gép-verseny. Gabona-üszög. Uj búzafaj. A fiumei kikötő hullámgátja. Marhakivitel. Üzleti tudósítás a gabonáról és terményekről. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. A lap szellemi részét illető közlemények, úgyszintén az előfizetések és hirdetések a szerkesztő lakására (Budapest, VII. kerület, Nagykereszt utcza 1. sz.) küldendők. Tisztelettel kérjük lapunk mindazon olvasóit, akiknek előfizetésük június hó végével lejárt, hogy azt mielőbb megújítani s lapunkat ismerőseik körében ajánlani és annak új pártolókat szerezni szíveskedjenek. Előfizetéseket ez év elejétől még mindig elfogadunk, egész évre 6 írtjával. Lapunk múlt évi folyamából is rendelkezvén még néhány példánynyal, az 4 frtjával szintén megrendelhető. Az előfizetések a Gazdasági mérnök kiadóhivatalába Budapestre (VII. ker. Nagykereszt utcza) küldendők. A földöntözés történeti kifejlődése és mai állapota Magyarországon. is. Ezek után, azt hiszem, nem lesz érdektelen legalább röviden vázolnom a hazánkban létező földöntözési telepeket, kissé részletesebben kiterjeszkedvén azokra, amelyek részint terjedelmüknél, részint berendezésük czélszerűségénél fogva kiválóbb figyelmet érdemelnek. Hogy ezen vázlatom könnyebben áttekinthető legyen, külön fogom tárgyalni a rétek, a szántóföldek és a kertek öntözését s végül a rizstermesztést. A rétek öntözésére nézve külön csoportba foglalom a dunántúli a felső magyarországi és az alföldi öntözési telepeket. A rétöntözés aránylag legjobban van képviselve hazánk dunántúli részében, s itt is különösen Moson megye az, amely a magyarországi öntözések bölcsőjeként tekinthető. A megye területének mintegy 4/5-öd része áradmány és özönvíz képezte mélysík, amely csaknem teljesen róna. A talaj felső rétege meglehetős csekély vastagságú televény és homok, míg az altalaj kavics és homok, minek folytán az öntöző víz gyorsan és nagy mennyiségben szűrődik át a vékony és porhanyó felső talajon. A megye víz dolgában nem mondható szegénynek, habár direkt öntözési czélokra csak a Lajta használható fel, melynek vize pedig a növényzetre káros hatású iszaprészeket is tartalmaz. A Kis-Duna képezi e megye észak-keleti határát, melynek vize szintén felhasználtatik öntözésre, habár abból már gépekkel kell a vizet az öntözendő területre fölemelni. Ami az éghajlati viszonyokat illeti, az átlagos évi középhőmérsék csak 8°C, az évi csapadékmennyiség 300-700 mm közt ingadozik; az esőzés oly rendetlen, sőt nyáron a leggyakrabban oly későn ered meg, hogy a szárazság csaknem minden évben ismétlődik, annyival is inkább, mivel a napokig, sőt hetekig is eltartó északnyugati és délkeleti szelek a földet csaknem teljesen kiszárítják. Ily viszonyok közt nemcsak indokolt, de múlhatatlan szükséges is a rétek öntözése, hogy elegendő takarmányt lehessen termeszteni. Márpedig a takarmánytermesztés egyik nélkülözhetetlen kiegészítő része a gazdálkodásnak. Innen magyarázható ki azon körülmény, hogy már 1820 táján hozzáláttak az öntözéshez, a midőn eleinte a mesterséges takarmánytermesztéssel, tehát a szántóföldek öntözésével, különösen a bogárhátas öntözéssel is tettek kísérleteket, azonban később a műrétekre fektették a fősúlyt. Az uradalomban elszórtan levő öntözött rétek mintegy 580 holdat tesznek ki, amelyből 324 hold a 20-as években készült fárasztó öntözésre